Érmedobás
Noha Joe Biden elnök várakozásokat alulmúló júniusi szereplése után a nagy lelkesedést generáló Kamala Harris alelnök visszahozta a súlyos vereséggel fenyegető szakadék széléről a demokratákat,
csodát tenni ő sem volt képes.
A közvélemény-kutatások alapján a Fehér Házért zajló küzdelem kifejezetten szoros, és könnyen lehet, hogy még a legutóbbi, 2020-as elnökválasztásnál is jóval kiélezettebb párharcra kell számítanunk, amelyet pár tizedszázaléknyi különbségek dönthetnek el a kulcsfontosságú billegő államokban.
A CNN adatújságírója, Harry Enten arra jutott, hogy
az idei lehet a legszorosabb elnökválasztási kampány több mint 60 éve,
mivel azóta egyszer sem fordult elő, hogy az egyik jelölt ne vezesse a mezőnyt 5 százalékpontot meghaladó arányban legalább három hétig. Ahogy Enten kiemeli, ha csak egyetlen ponttal tévesztenék el a felmérések a kulcsfontosságú csatatérállamok végeredményét, a győztes kiléte máris megváltozna.
This is the closest presidential campaign 60+ years. The race has been consistently close in a way I've never seen. If the polling is off by a single point in the key swing states, the winner would flip. The bottom line is this election is up for grabs with 2 months to go. pic.twitter.com/vmZH3PIVxR
— Harry (Enten) September 6, 2024
Azelőtt, hogy Joe Biden visszalépett volna az újbóli demokrata jelöltségtől, és július 21-én átadta volna a stafétát Kamala Harris alelnöknek, Donald Trump volt republikánus elnök számított a versenyfutás esélyesének: Biden legutóbb 2023 szeptemberében vezette a RealClearPolling aggregált átlagát, és hiába próbálta ledolgozni Trump fölényét, ami a vita után csak tovább hízott.
Harris a demokraták újdonsült elnökvárományosaként azonban behozta a lemaradást, augusztus elején pedig a vezetést is átvette, ami most vasárnap mindössze 1,4 százalékra rúgott a RealClearPolling alapján, így nem igazán nevezhető magabiztosnak. A FiveThirtyEight összesítése valamivel kényelmesebb, jelenleg 2,8 százalékpontos előnyt mér Harris számára, míg Nate Silver adatelemző 2,3-ra becsüli a két jelölt közötti országos különbséget.
Összehasonlításképp, Biden 2020-ban a kampány ezen szakaszában 7,5 ponttal ment Trump előtt a felmérések átlagában, míg a végül vereséget szenvedő Hillary Clinton 2,7 százalékponttal állt a republikánus zászlóvivő előtt nyolc évvel ezelőtt.
Az viszont, hogy valójában mennyire szűk Harris előnye, a billegő államokban mutatkozik meg leginkább:
valamennyi csatatéren kevesebb mint 2 százalékpont választja el a két jelöltet egymástól.
A demokrata alelnök jelenleg Wisconsinban, Michiganben és Nevadában áll vezetésre, de a hibahatárok ismeretében az összes államban
statisztikai döntetlennek nevezhetőek ezek az arányok.
Ráadásul Pennsylvaniában ténylegesen döntetlent mutat a RealClearPolling átlaga. A republikánus zászlóvivő a mostani állás szerint három államban, Arizonában, Georgiában és Észak-Karolinában viszi a pálmát, ám utóbbi két helyen mindössze 0,3, illetve 0,1 százalékpont az előnye, ami leheletnyi különbségnek is csak jóindulattal nevezhető.
Ha ezen erőviszonyok alapján osztanánk ki az 538 fős elektori kollégium szavazatait, Harrisnek 257, míg Trumpnak 262 elektori voks jutna, azaz a pennsylvaniaiak szava döntené el, hogy ki az Egyesült Államok következő elnöke. A republikánus exelnök esetleges győzelméhez azonban elengedhetetlen, hogy Pennsylvania mellett megtartsa Georgiát és Észak-Karolinát is,
ugyanis ha csak az egyikben tudna fordítani Harris, 273 elektorral övé lenne a Fehér Ház.
A verseny szorosságát szintén jól jelzi, hogy
még ha Harris be is zsebelné az összes ingaállamot Pennsylvanián, Georgián és Észak-Karolinán kívül, akkor is Trump győzne 270-268 arányban, ami a lehető legszorosabb eredmény, ami születhet
(a 269-269-es döntetlenen kívül persze, ami szintén nem kizárt).
2020-ban öt államban született 2 százalékponton belüli végeredmény, Georgiában mindössze 0,23, Arizonában pedig 0,3 százalékpontot vert Biden az akkor még hivatalban lévő Trumpra. A közvélemény-kutatások alapján legalább ilyen kiélezett csatára számíthatunk idén is.
Trump visszaveheti a kezdeményezést?
Ha ez nem lenne elég, Kamala Harris számára tovább emeli a vita tétjét, hogy
a felmérések szerint az utóbbi hetekben, nagyjából a demokrata jelölőgyűlés óta megtorpanni látszik a momentuma:
a New York Times hétvégén publikált adatai szerint országosan Trump vezet 47%-48%-ra, ami bár csak egy darab poll, akár egy Harrisre nézve veszélyes tendencia előfutára lehet. Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, az alelnök jelentősen túlteljesíti Biden idei számait több kulcsfontosságú társadalmi csoportban, de egyelőre nem hozza az elnök 2020-as győzelméhez vezető támogatottsági adatokat, többek közt a férfiak, a fekete és latino választók, valamint a diplomások és a függetlenek körében.
Nate Silver szerint részben azzal magyarázható a kezdeti lelkesedés kifulladása, hogy immár inkább ártalmassá vált Harris médiát kerülő stratégiája, valamint az, hogy eddig kevésbé fókuszált a szakpolitikai javaslatokra. A demokrata alelnök kampánystábja mindössze két napja hozta nyilvánosságra Harris programját a weboldalán,
a republikánusok pedig azzal vádolják, hogy számos ügyben pálfordulásokat tett
(mint a fracking, azaz a palagáz hidraulikus repesztéses kinyerése vagy az illegális bevándorlás dekriminalizálása), és elhagyta korábbi liberális álláspontjait az idei kampány kedvéért. Harris számára így az is kihívás lesz, hogy valódi mérsékeltként pozicionálja magát a mai vitában: a Times kutatása alapján csupán a választók harmada vélte Trumpot túl konzervatívnak, miközben sokkal többen, közel felük vélte Harrist túl liberálisnak. Ehhez kapcsolódóan, a választók harmada úgy érzi (különösképp a fiatalok és a színesbőrűek), hogy többet kell még hallaniuk az alelnökről, miközben Trumpról csak az amerikaiak 12%-a gondolja ezt.
Ennak ellenére Kamala Harris imidzse számottevően javult az amerikaiak szemében az elnökjelölti kampánya kezdete óta. A YouGov szerint jelenleg -1%-on áll az alelnök nettó megítélése, azaz ha kivonjuk a róla kedvező véleménnyel lévők arányából az őt elutasítókét. Legutóbb 2021 nyarán volt ilyen magasan Harris népszerűsége, ám két hónapja, 2024. július elején még -15%-on állt. Az egyetlen pozitívban lévő elnök- vagy alelnökjelölt egyébként Tim Walz, Harris jobbkeze, akit +2%-ra mértek.
Donald Trump és J. D. Vance republikánus alelnökjelölt népszerűsége elmarad a riválisaiktól, mindketten -9%-on állnak mindent összevetve. Náluk csak Joe Bident utasítják el jobban (-13%), bár egy pillanatra úgy tűnt, hogy a visszalépése után "rehabilitálhatja" az amerikai közvélemény. A demokraták számára az viszont intő jelként szolgálhat, hogy
Trump nettó megítélése a 2020-as és 2016-os indulásaihoz képest manapság pozitívabb, mint korábban:
a kampány ezen szakaszában négy éve -13%, nyolc éve pedig -28% volt a YouGov adatai tükrében.
A demokraták új jelöltjének valószínűleg a hivatalban lévő főnöke, Joe Biden öröksége szintén fejfájást okoz. A RealClearPolling átlaga alapján jelenleg
- 63% utasítja el az izraeli-palesztin konfliktus terén végrehajtott munkáját,
- 62% elégedetlen a bevándorlással és az inflációval kapcsolatos intézkedéseivel,
- 59% van rossz véleménnyel a gazdaságpolitikájáról összességében,
- míg 57% vélekedik kedvezőtlenül a külpolitikai és a bűnüldözési eredményeiről.
- Biden egyébként az orosz-ukrán háborút kezelte legelfogadhatóbban az amerikaiak szemében, csak 54% utasítja el az e terén nyújtott teljesítményét.
A felmérések azt mutatják, hogy noha Harrist a kérdések zömében többé-kevésbé kompetensebbnek vélik, mint Bident,
a gazdaság és a bevándorlás kezelését továbbra is Trumpra bíznák inkább,
a New York Times szerint 40%-56%, illetve 42%-53% arányban. Harrisről ellenben az abortusz (55%-38%) és a demokrácia (50%-44%) területén gondolják, hogy jobb munkát végezne ellenfelénél. Az elnökválasztási preferenciájukat leginkább befolyásoló ügyként legtöbben belpolitikai aggályokat, köztük
- a gazdaságot (21%),
- a terhességmegszakítást (14%)
- és a bevándorlást hozták fel (12%),
- amit az infláció és a megélhetés (7%),
- a demokrácia állapota és a korrupció (7%),
- az elnökjelölt hozzáértése és személyisége (6%),
- valamint a másik jelölttel szembeni ellenérzés követ (6%).
Harris számára további rossz hír, hogy a választók 50%-a mondja Trumpról, hogy a számára legfontosabbnak témában – bármi is legyen az – jobb munkát végezne, miközben a demokrata alelnökről csak 43% gondolja ugyanezt.
Érdekes lesz figyelni a demokrata alelnök stratégiáját arra vonatkozóan, hogy
mennyire igyekszik majd eltávolítani magát a Biden-adminisztráció vélt és valós kudarcaitól.
A New York Times azt találta, hogy az amerikaiak 55%-a szerint Harris kisebb-nagyobb mértékben hibáztatható az áremelkedésekért, 63%-uk pedig úgy véli, a határnál kialakult helyzetért ő is felelősségre vonható. Harris eddig igyekezett Biden népszerű politikáiból előnyt kovácsolni, miközben a többiről azt hangsúlyozta a CNN-nek adott eddigi egyetlen elnökjelölti interjújában,
Van még tennivaló, de ez már jó munka.
Donald Trump célja egyértelműen az lesz a vita során, hogy Harrist összekösse Biden népszerűtlen lépéseivel,
így aláássa az alelnök azon érvét, miszerint annak dacára, hogy ő a hivatalban lévő alelnök, a változást képviseli. A Times felmérése alapján ebben megoszlik az amerikai közvélemény:
56% gondolja, hogy Harris nem igazán fogható fel a változás jelöltjeként
(40% szerint kisebb vagy nagyobb változást hozna), miközben Trumpról csupán 35% mondja, hogy a status quo-t képviselné, és 61% szerint változást jelentene az exelnök visszatérése.
A jelöltek mások, de a szabályok változatlanok
Emlékeztetőül, ma eredetileg Joe Biden és elődje, Donald Trump csaptak volna össze az ABC News szervezésében. A két oldal az első, CNN által június 27-én rendezett vita előtt abban egyezett meg a demokrata fél javaslatára, hogy a szópárbajokon el lesznek némítva a mikrofonok, és csak a szót kapott jelölt szólalhat meg.
Mindazonáltal Biden visszalépése után maga a vita is megkérdőjeleződött Trump kétértelmű megszólalásai miatt.
Néztem ma reggel az ABC FAKE NEWS-t, [...] és azt kérdezem, miért vállalnám el a Kamala Harris elleni vitát ezen a csatornán?
- fogalmazott a volt elnök augusztus végén a Truth Social közösségi platformon, több alkalommal pedig a konzervatív körökben népszerű Fox News-t javasolta inkább házigazdaként (szeptember 4-én az ottani vita helyett végül Trumppal készült interjú). A Harris-kampány természetesen kapott az alkalmon, hogy ennek fényében gyávasággal vádolja az exelnököt: egyik interjúja alá egy csirke kotkodácsolását vágták például, miközben Trump épp arról beszél, hogy felesleges a vita, mert a választók már ismerik őket, és ő vezet a pollokban.
You scared ? @realdonaldtrump
— Kamala (HQ) August 26, 2024
Trump nem sokkal később végül megerősítette a részvételét, azt megelőzően azonban a demokraták még bedobtak egy változtatást a vita szabályait illetően: Harris csapata azt szorgalmazta, a mikrofonok legyenek végig bekapcsolva, ami "maradéktalanul lehetővé tenné a jelöltek közötti érdemi eszmecserét." A módosítási szándék hátteréről néhány demokrata tanácsadó azt nyilatkozta az AP-nek, hogy
megbánták a néma mikrofonokat az első vitán,
mert a nézők nem hallhatták Trump "kirohanásait", azaz a republikánus elnökjelölt jóval összeszedettebb és visszafogottabb benyomást keltett, mint egyébként. A demokrata kampány számára pedig természetesen előnyösebb lenne, ha Trump esetleg a nézők fülének hallatára vágna folyton Harris szavába, mint az első 2020-as elnökjelölti vita alkalmával. A volt elnök korábban azt nyilatkozta: neki mindegy, mi lesz a mikrofonokkal, bár jobban szeretné, ha végig be lennének kapcsolva. A republikánus zászlóvivő stábja ezzel szemben ragaszkodott az eredeti szabályokhoz.
Az ABC múlt szerdán tisztázta a nézeteltérést, közölve, hogy
a két fél megegyezése szerint végül a mikrofonok csak akkor lesznek bekapcsolva, amikor sorra kerül az adott jelölt, így nem lesz lehetőség egymás szavába vágni.
Így szinte ugyanazok a szabályok lesznek érvényben, mint a 81 éves demokrata elnök számára végzetesnek bizonyuló csörtén.
A párharcot David Muir és Linsey Davis, az ABC műsorvezetői fogják moderálni, és a philadelphiai National Constitution Centerben rendezik meg, élő közönség nélkül. Az esemény 90 percig fog tartani, két reklámszünettel. Trump egy virtuális pénzfeldobás nyomán azt választotta, hogy a záróbeszédek sorát ő fogja zárni, Harris pedig cserébe a jobb oldali pódium mellett tette le a voksát.
Nyitóbeszédek nem lesznek, és mindkét jelöltnek két perce lesz válaszolni egy kérdésre, két perce a cáfolatokra, és további egy perce utólagos pontosításokra vagy válaszokra. A szabályok szerint a jelöltek nem tehetnek fel kérdéseket egymásnak. Mindegyiküknél lesz toll, papír és víz, de nem vihetnek magukkal előre megírt jegyzeteket vagy kellékeket. A kampány munkatársai a reklámszünetekben sem léphetnek kapcsolatba a jelöltekkel.
Trump egyébként – a várakozásmenedzsment jegyében – a szervező ABC-t sem kímélte a csörte előtt.
Az ABC a legrosszabb csatorna az igazságosság szempontjából
- mondta a volt elnök múlt héten. "Nagyon aljasok, és azt hiszem, sokan azért nézik majd, hogy lássák, milyen undokok és mennyire igazságtalanok" - tette hozzá.
Ezenkívül egyik augusztusi posztjában felidézte, hogy Donna Brazile, a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) volt elnöke és az ABC jelenlegi közreműködője 2016-ban előzetesen megosztott egyes témákat Hillary Clinton kampánystábjával a csatorna által szervezett fórumon felmerülők közül.
Trump azt sugallta, szerinte hasonló történhet idén Kamala Harrisszel is, mivel az alelnök az abc-t birtokló disney egyik vezetőjével, DANA waldennel baráti viszonyt ápol.
Az ABC szerint Walden nem szól bele a szerkesztői döntésekbe. Trump ezenkívül azt is felhánytorgatta, hogy az ABC vele pereskedésben álló műsorvezetőjének, George Stephanopoulosnak lehet-e befolyással az esemény lebonyolítására.
Megy a felkészülés
A két szereplő merőben eltérő módszereket használva veselkedett neki a vitának. Kamala Harris a pennsylvaniai Pittsburghben készült múlt csütörtök óta, és a CNN szerint csapatával alaposan tanulmányozta Trump eddigi összes elnökjelölti vitáját.
A republikánus zászlóvivő emberemlékezet óta a legtapasztaltabb jelöltnek számít a csörtéket illetően, hiszen ez lesz a hetedik ilyen összecsapása.
Tudósítások szerint az alelnök mind Hillary Clintonnal, mind Bidennel beszélt ez ügyben, hogy megosszák tapasztalataikat.
Az ügyészi múltjából táplálkozó Harris – Clintonhoz hasonlóan – Philippe Reines politikai tanácsadóval szembeszállva tartott próbavitákat, aki ezúttal is átszellemülve alakította a volt elnököt. Emellett Karen Dunn washingtoni ügyvéd vezette Harris felkészülését, aki szintén Clintonnal dolgozott korábban, és akkor ismerkedett össze a volt kaliforniai szenátorral, amikor a 2020-as, Mike Pence-szel szembeni alelnökjelölti vitára trenírozta. A kikapcsolt mikrofonok miatt azonban kicsi az esélye annak, hogy Harris ma este rekreálhatja azt az akkori, interneten vírusként elterjedt pillanatot, amikor azzal kért türelmet a republikánus politikustól, hogy
Alelnök úr, én beszélek.
Trump ezzel szemben a júniusi vitához hasonlóan kijelentette, nincs szüksége hivatalos felkészülésre, például próbavitákra, ehelyett tanácsadóival és szövetségeseivel egyeztetett a szakpolitikai ügyekről. A megbeszéléseket Jason Miller, Trump vezető tanácsadója irányította, és többek között Tulsi Gabbard volt demokrata képviselő is részt vett rajtuk, aki pár hete nyilvánosan támogatta a republikánus elnökjelöltet. A hawaii politikus a 2020-as előválasztáson (még demokrataként) azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy felszólította Harrist, kérjen bocsánatot az ügyészi munkásságáért.
Trumphoz közel álló források szerint a Harrisszel való összecsapása során az egyik legégetőbb szempont az lesz, hogy a volt elnök ne tűnjön túlságosan agresszívnak vele szemben, és a megfelelő hangnemet üsse meg. A Bidennel folytatott június 27-i vitához hasonlóan az exelnök tanácsadói és szövetségesei visszafogottságra bátorították, és Gabbard kulcsszerepet játszik annak megakadályozásában, hogy Trump 2016-hoz hasonlóan ismét olyan kritikával illesse ellenfelét, hogy "visszataszító nő." Kérdés azonban, hogy a korábban az indiai és jamaicai felmenőkkel rendelkező Harris faji identitását is megkérdőjelező Trump vissza tudja-e majd fogni a személyes támadásokat.
Csapata ehelyett arra biztatta Trumpot, hogy a szakpolitikai kérdésekre, valamint a Biden-adminisztráció kudarcaira összpontosítson, melynek Harris is a részét képezi. Emellett azt tanácsolták neki, hogy az alelnök megváltozott véleményeire koncentráljon.
A New York Times szerint a vita legnagyobb kérdései, hogy
Trumpnak sikerül-e ismét visszafognia magát, vagy Harris esetleg sikeresen provokálja-e majd ellenfelét, hogy olyat mondjon, amit később megbánhat.
Ehhez kapcsolódóan, meglátjuk, hogy a néma mikrofonok ellenére ezúttal kialakul-e heves szóváltás, vagy a júniusihoz hasonló, kevésbé élénk csörtével számolhatunk-e. Kérdés továbbá, hogy a bírósági tárgyalókban edzett, ám az improvizációban olykor kevésbé kiemelkedő Harris miképp fog reagálni Trump kiszámíthatatlan stílusára és kitartó vádjaira, és ehhez kapcsolódóan mekkora távolságot fog tartani Biden örökségétől. Harris várhatóan az abortuszjog terén is bele fog állni Trumpba, ami felveti a kérdést, hogy az ügyben mismásoló volt elnök ezúttal mit fog nyilatkozni a terhességmegszakításhoz való jogot illetően.
A mai vitát követően, október 1-jén az alelnökjelöltek, Tim Walz és J. D. Vance fognak összecsapni. Mind a Harris-, mind a Trump-kampány korábban azt vetítette előre, hogy ezután nyitottak lehetnek egy újabb elnökjelölti párharcra az NBC szervezésében. A mostani teljesítményük alapján holnapra kiderül, a felek mennyire lesznek érdekeltek abban, hogy újból szembenézzenek egymással.
Címlapkép: Kamala Harris, a demokraták akkori alelnökjelöltje beszél az amerikai alelnökjelölti vitán a Salt Lake Cityben lévő Utah Állami Egyetemen 2020. október 7-én. Címlapkép forrása: Kim Raff/Bloomberg via Getty Images
