A tanulmányi vezető szerzője, Patricia K. Kuhl, a Washingtoni Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy
Az eredmények fontos figyelmeztető jelek a tinédzserek agyának törékenységével kapcsolatban. A tizenéveseknek most nagyobb szükségük van a támogatásunkra, mint valaha.
Ez az első olyan tanulmány amely a korábbi serdülők agyi öregedését vizsgáló kutatásokkal ellentétben nemekre is lebontja az eredményeket.
A kutatók 130, 12-20 év közötti résztvevő agyát vizsgálták MRI-vel a járvány előtt és után, Washington államban.
A tudósok a több éves kutatás kezdetén - a Covid-járványról mit sem sejtve - csupán a serdülők agyának fejlődését szerették volna vizsgálni, ezért 2018-ban készítettek először felvételeket a résztvevők agyáról, ami után 2020-ban szerették volna újra megvizsgálni a tinédzsereket. Azonban, a közben berobbanó koronavírus-járvány miatt 3-4 évvel el kellett halasztaniuk a második mintavételt.
A serdülőkorban sok társadalmi hatás éri az embereket és jelentős érzelmi fejlődésen mennek át a fiatalok. Az agy külső részét alkotó agykéreg vastagsága természetes módon gyermekkorban éri el a csúcspontját, majd serdülőkortól kezdve, életünk végéig folyamatosan csökken. Ez a folyamat okozza az emberi agy öregedését.
A kutatók a vizsgálatok során a lányok esetében sokkal jelentősebb agykéreg-vékonyodást figyeltek meg, mint a fiúk körében.
A lányoknál 30 agyi régióban, míg a fiúknál csupán két régióban gyorsult fel az agykéreg elvékonyodása a világjárvány alatt, a számítások alapján normálisnak tartott tempóhoz képest.
Ezzel a lányoknál a megállapított 68 agyi régió 48%-a, míg fiúknál mintegy 6%-a kezdett el gyorsabb tempóban öregedni.
A tanulmány szerint a lányoknál a leginkább érintett régiók a szociális kognitív funkciókhoz (pl.: arcok felismerése, érzelmek feldolgozása) kapcsolódnak, míg a fiúknál a látómezőben lévő tárgyak feldolgozásáért felelős területeken mutattak ki változást.
A kutatók szerint az eredmények a "stresszgyorsulási hipotézis" ("stress acceleration hypothesis", SAH) jelenségével magyarázhatók, amely szerint a magas stresszhatás felgyorsíthatja az agy érését.
A szerzők kiemelik, hogy vannak korlátai a jelenleg elvégzett kutatásnak. Többek között, mivel a Covid-járvány mindenkit érintett, nincsen olyan kontrollcsoport, amelynek az agyára nem volt hatással a járvány és összehasonlítható az érintettekével. Kuhl hozzátette, hogy további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy ezek a hatások tartósak-e.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
