Az örmények és az azeriek közötti feszültség több évtizedre tekint vissza, már a Szovjetunió felbomlása idején kezdődött. A legfőbb problémát Hegyi-Karabah kérdése jelentette, mivel ez a terület – bár hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozott – el akart szakadni Bakutól, mivel az örmények laktak itt többen. Az ellentétek 1992-ben véres háborúhoz vezettek, amit akkor Jereván nyert meg. Az azóta eltelt évek alatt az azeriek – köszönhetően a gazdag szénhidrogén-lelőhelyeiknek – alaposan megerősödtek, 2020-ban pedig támadást is indítottak a Hegyi-Karabah területe ellen. Itt már a síita többségű ország felülkerekedett az örményeken, majd 2023-ban teljesen legyőzte azt, elfoglalva az autonóm terület egészét.
A felek között azóta fennmaradt a feszült hangulat, félő volt, hogy a két kaukázusi ország újra összeháborúzik. A jereváni és a bakui politikusok viszont aktívan dolgoztak egy békemegállapodáson, amely végleg lezárhatja az ellenségeskedést. Az örmény külügyminiszter, Ararat Mirzoján szerint ez el is érkezett:
Örményország átadta Azerbajdzsánnak a békeszerződés tervezetének tizedik kiadását. Ez a tervezet tartalmazza a teljes elfogadott szöveget, a teljesen elfogadott cikkeket vagy a cikkek elfogadott részeit.
A diplomata szerint ezzel végre megszülethet a békeszerződés, és ezzel eljöhet a stabilitás a Kaukázusban. Szerinte lehetnek még problémák a térségben, de azzal majd később fognak foglalkozni. Korábban Irán fellépése lepte meg a szakértőket, mivel Teherán még Moszkvának is határozottan nekiment a kérdés miatt, annak ellenére, hogy az iszlám hatalom egyik legfontosabb szövetségesének épp az oroszok számítanak. Az oroszok ugyanis elfogadnák az azeriek javaslatait, míg az irániak határozottan ellenzik mindezt.
Címlapkép forrása: Wikimedia Commons via Vugar Amrullayev
