Mivel szennyezzük a Föld levegőjét és milyen hatása lehet ennek ránk nézve?
Mielőtt rátérünk a részletes számadatokra és a növekvő szennyezettségről szóló jelentésekre, nézzük meg, hogy pontosan milyen anyagok okozzák a szóban forgó jelenséget.
Légszennyezett állapotról alapvetően akkor beszélhetünk, ha a légkörben megtalálható káros, mérgező anyagok koncentrációja olyan szintet üt meg, amely negatív hatással lehet az emberi egészségre. Ezek az anyagok lehetnek különféle gázok, valamint szilárd és légnemű anyagok is. Az ENSZ alá tartozó Egészségügyi Világszervezet (WHO) már több évtizede foglalkozik a légyszennyezés globális problémájával, 1987 óta rendszeresen kiadják a Levegőminőségi Irányelvek (Air Quality Guidelines) nevű jelentést, amiben részletesen megvizsgálják, mely anyagok szennyezik leginkább a Föld levegőjét, valamint, hogy a mérések alapján mekkora belőlük a biztonságos koncentráció. A szervezet a weboldalán közzétett összefoglalóban bemutatja az egészségre legnagyobb veszélyt jelentő anyagokat:
| A WHO által leginkább egészségkárosítónak minősített légszennyező anyagok, és a hozzájuk tartozó referenciaértékek | |||
| Szennyező anyag | Irányérték | Átlagolási idő | Irányelvi hivatkozás |
| PM2.5 (finomszemcsés részecskék) | 5 μg/m³ | Éves | WHO, 2021 |
| PM2.5 | 15 μg/m³ | 24 óra | WHO, 2021 |
| PM10 | 15 μg/m³ | Éves | WHO, 2021 |
| PM10 | 45 μg/m³ | 24 óra | WHO, 2021 |
| Szén-monoxid | 4 mg/m³ | 24 óra | WHO, 2021 |
| Nitrogén-dioxid | 10 μg/m³ | Éves | WHO, 2021 |
| Nitrogén-dioxid | 25 μg/m³ | 24 óra | WHO, 2021 |
| Kén-dioxid | 40 mg/m³ | 24 óra | WHO, 2021 |
| Formaldehid | 0.1 mg/m³ | 30 perc | WHO, 2010 |
| Policiklusos aromás szénhidrogének | 8.7 × 10⁻⁵ ng/m³ | WHO, 2010 | |
| Radon | 100 Bq/m³ | WHO, 2010 | |
| Ólom | 0.5 μg/m³ | Éves | WHO Európa, 2000 |
| Forrás: WHO, Portfolio | |||
Ezek közül az anyagok közül talán a legveszélyesebbek a lista tetején szereplő PM (particulate matter) rövidítésű finomszemcsés anyagok, amelyek leggyakrabban apró részecskékből, például szulfátból, ammóniából, nátrium-kloridból, szénből, ásványi porból vagy vízből állnak. A táblázatban szereplő PM2.5 anyagok 2,5 mikrométernél kisebb méretűek,
egy hajszál átmérőjénél harmincszor kisebb részecskékből állnak, amelyeket belélegezve csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem ürülnek ki az emberi tüdőből.
A WHO szerint a finomszemcsés anyagok rendkívül veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre, ugyanis mélyen behatolva a tüdőbe és a véráramba képesek szív- és érrendszeri, agyi érrendszeri és légzőszervi megbetegedéseket okozni. 2013-ban pedig tüdőrákot okozó anyagnak nyilvánították.
A WHO által számon tartott légszennyező vegyületek legtöbbje, mint például a PM, a szén-dioxid, a nitrogén-dioxid vagy a kén-dioxid általában emberi tevékenység, belső égésű motorok és fosszilis tüzelőanyagok elégetése által jutnak a légkörbe.
Hogy pontosan mennyi az elfogadható mennyiség ezen káros anyagokból a levegőben, az az aktuális kutatások függvényében változik. A WHO irányértékeit több, egymástól független szakértőcsapat alkotja meg, folyamatosan felülvizsgálva az adott anyaggal kapcsolatos tudományos ismereteket.
Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évtizedek jelentései során több anyagot is az addig hittnél veszélyesebbnek soroltak a kutatók.
Például a PM2.5 esetében 2005 és 2021 között a felére csökkent a köbméterenkénti veszélytelennek minősített érték, míg a nitrogén-dioxid határértékét ugyanezen időszakban a negyedére csökkentették.
Világszerte változó, hogy mekkora problémát okoz a légszennyezés
A klímakutatás egyik legnagyobb hatást keltő ábrája, a globális felmelegedést ábrázoló Ed Hawkins által készített sávos ábrázolás, amely az 1850-es évektől 2023-ig mutatja be hogyan melegedett fel a bolygónk. A Reading-i Egyetem klímatudósa, a korábban szokványos vonalas grafikonok, vagy oszlopdiagramok helyett egy látványosabb ábrán szemléltette az átlaghőmérséklet emelkedését.
Ezen egyszerű, de egyben nagyon hatásos ábrázolásból inspirálódva, brit kutatók idén hasonló, színkódolt ábrázolásokat készítettek, amelyeken látható, hogyan alakult a légszennyezés az elmúlt évszázadban világszerte. A szakemberek a feljebb már említett PM2.5 koncentrációját vizsgálták az évek során. A projektben résztvevő tudósok azt is hozzátették, hogy a történelmi adatok beszerzése nagy nehézséget jelentett, a napjainkban elérhető, modern technológiák (pl.: műholdak) által gyűjtött adatokhoz képest.
Az elkészült grafikonok egy weboldalon érhetőek el, ahol beállítható, hogy a 176 vizsgált nagyváros melyikét szeretnénk látni.
A projekt készítői a The Conversation portálon megjelent elemzésükben London példáján szemléltetik, hogyan változott a levegő szennyezettsége a világ egyik vezető nyugati országában.
A légszennyezettség 1800-as évek közepétől tartó folyamatos emelkedéséért az abban az időben berobbanó ipari forradalom és a vele együtt elterjedő széntüzelés tehető leginkább felelőssé. Azonban, egy tanulmány szerint más, fontos eleme is van a 19. század végén a legtöbb nagyvárost sújtó légszennyezésnek:
az akkor elsődleges közlekedési eszköznek számító lovak jelentősen megnövelték a városok levegőjének metántartalmát.
New York 100 ezres lóállománya abban az időben például napi 1000 tonna trágyát termelt, amely nagy kihívás elé állította a kor hulladékkezelő rendszerét.
Egy lesújtó esemény is megfigyelhető London levegőjének grafikonján, ami rávilágít, hogy mekkora veszélyei is lehetnek az emberi tevékenységből fakadó légszennyezésének. 1952 telén egy anticiklon hatására a Brit-szigetek felett nagyon legyengült a légmozgás, aminek következtében szinte átláthatatlan szmog telepedett Londonra. A téli hidegben megnövekedett szénfogyasztás pedig tovább erősítette a "nagy londoni szmog" néven elhíresült jelenséget.
Az eset a becslések szerint közvetlenül 12 ezer ember életét követelte, és még több százezer ember egészségére lehetett negatív hatással.
Az eset után a brit törvényhozás nagy hangsúlyt fektetett a levegő minőségének javítását szolgáló intézkedésekre, például a szénről a gáztüzelésre való átállásra. Az intézkedések - ugyan több mint egy évtized alatt - megtették a hatásukat és csökkenni kezdett a város szennyezettsége.
Ha azonban Ázsia és Afrika fejlődő országainak ábráit nézzük, teljesen más kép fogad minket. A dél-ázsiai Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban például az ipari forradalom idején közepes szennyezettség volt megfigyelhető, amely természetes okokból; a száraz vidéken szálló porból fakad. A régió rohamos iparosodásának köszönhetően viszont
a WHO által irányértéknek minősített PM2.5 érték 15-szörösét is elérte a szennyezettség 2021-re.
Ugyanakkor, a földrajzi fekvés is rengeteget számít abban, hogy egy ország mennyire lesz kitéve a légszennyezettségnek. A kutatók Indonézia fővárosát, Jakartát hozzák fel példának, ahol ugyan Pakisztánhoz hasonlóan az elmúlt évtizedekben jelentős ipari fejlődés zajlott le,
a szigetország levegőjét az óceán felől érkező folyamatos légmozgások képesek lehetnek megtisztítani.
Mi a helyzet Magyarországon?
Ha Budapest történelmi légszennyezettségét nézzük, nagyjából az ország fejlődési pályájától elvárt képet láthatjuk. A nyugati országokhoz képest valamivel lassabban enyhült a légszennyezettség mértéke, de mára a modern szabályozások miatt mérséklődött a veszély. A WHO tavalyi jelentése szerint Magyarország 87. helyen áll szennyezettség tekintetében világ országai között.
A grafikonon jól látható az ipari forradalom okozta folyamatos emelkedés a 19. századtól, majd a második világháborút követően - vélhetően a szocializmus alatti erőltetett iparosítás miatt -nagyon magas szintre emelkedett a város levegőjében az apró részecskék koncentrációja.
Budapesten, ahogy az összes korábban példaként említett városban,
a vizsgált időszakba tartozó évek 100 százalékában átlépte a határértéket a levegőben lévő PM2.5 mennyisége.
És a grafikonokon ábrázolt finomszemcsés anyagok csupán egy kategóriát jelentenek a megannyi szennyező vegyületből, amely károsítja a levegőt a környezetünkben. Nem szabad azonban megfeledkezni róla, hogy a légszennyezettséget a PM-anyagokon túl más részecskék is meghatározzák. Egy 2023-as elemzésből kiderül, hogy Budapest majdnem sereghajtó az Európai Unióban nitrogén-dioxid-szennyezettség tekintetében, ugyanis a vegyület koncentrációja a város levegőjében 2022-ben már áprilisban átlépte az éves határérték mennyiségét.
A felmelegedés is közbeszól
Érdemes végezetül arról is szót ejteni, hogy az emberi tevékenységek mellett egyes természeti jelenségek is befolyásolhatják a levegő szennyezettségét. Ilyen jelenségek lehetnek például a sivatagi homokviharok, erdőtüzek, vagy éppen a vulkánkitörések.
Utóbbira augusztusban Izlandon került sok, amely az Európai Unió Copernicus Klímafigyelő Intézetének mérései szerint jelentős mennyiségű kén-dioxidot bocsátott az európai légkörbe.
A bolygó vulkanikus tevékenységéért egyértelműen nem az ember a felelős, azonban a környezetszennyezés által okozott globális felmelegedés tovább erősítheti a légszennyezést.
Afrika és Ázsia egyes területein egyre jelentősebb problémát jelent az elsivatagosodás, amelynek folyományaként egyre gyakrabban tapasztalható jelenség Európában is, hogy a kontinens felől érkező légtömegekkel sivatagi por is száll a levegőben.
Ezen felül, a nyári hőhullámok hatására egyre gyakoribbak világszerte a nagy területen pusztító erdőtüzek, amelyek tovább rontják a levegő minőségét. A hőség által rendkívüli mértékben sújtott mediterrán országokban az erdőtüzek évről évre nagy problémát jelentenek, amelyek már emberéleteket is követelnek. Egy tanulmány szerint 2021 nyarán és kora őszén a mediterrán régióban 1800 erdőtűz pusztított, amelyek jelentős mennyiségű károsanyaggal szennyezték a környezetet.
A kutatók becslései alapján, csak abban az évben 87 emberéletet követelt a tüzek miatt a légkörbe jutó PM2.5.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
