A Leeds-i Egyetem kutatói által készített elemzés több mint 50 ezer város műanyagszennyezését vizsgálta 2020-ban.
A szakértők becslései alapján a megfigyelt évben 52 millió tonna műanyaghulladék kötött ki a természetben gondatlanul eldobva, vagy szabályellenesen elégetve.
Az eredmények azt mutatják, hogy a probléma különösen súlyos Délkelet-Ázsiában és Afrikában, a Szaharától délre fekvő országokban, ahol a bolygó népességének 15%-át kitevő lakosság jelentős része nem rendelkezik megfelelő hulladékkezelési rendszerrel.
A tanulmány által leginkább műanyagszennyezőnek ítélt városok közé tartozik Lagos (Nigéria), Újdelhi (India) és Luanda (Angola).
Országszinten Indiában a legjelentősebb a probléma; a kutatók szerint a dél-ázsiai ország egymaga 9,3 millió tonna műanyaggal szennyezi a természetet.
Kínát gyakran kritizálják ökológiai lábnyoma miatt, műanyagszemét tekintetében a negyedik legnagyobb szennyező, a kutatók ugyanakkor kiemelték, hogy az ország hulladékkezelése rengeteget fejlődött az elmúlt években.
Costas Velis professzor, a tanulmány egyik szerzője kihangsúlyozta, hogy
nem szabad a globális délre hárítanunk a felelősséget. Csupán az erőforrások és a kormányzat képességeinek hiányáról van szó, amelyekkel biztosíthatnák a szükséges szolgáltatásokat.
Ugyan az iparilag fejlett államokban, mint például az Egyesült Királyságban, vagy az Egyesült Államokban relatíve alacsony a műanyagszennyezés mértéke,
éveken át torzította a statisztikákat, hogy a vagyonosabb országok a világ szegényebb államaiba exportálták az általuk megtermelt hulladékot.
A műanyagszennyezés nem csak környezeti, hanem egészségügyi kockázatot is jelent. A mikroműanyagok szervezetre gyakorolt hatásait most térképezik csak fel a szakemberek. Mindeközben az már bebizonyosodott, hogy több emberi szervben, például az agyban és a férfi nemi szervben is találhatóak műanyagrészecskék.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a probléma megoldásához nem elég a hulladékkezelésre összpontosítani, a műanyagtermelés csökkentése is elengedhetetlen. Korábbi kutatások szerint a fejlett (G20-as) országok műanyagfelhasználása 2050-re közel a duplájára nőhet, ha nem születik átfogó és jogilag kötelező érvényű globális egyezmény, szabályozás a fogyasztás visszaszorítására.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
