Macron ezzel hetek óta tartó bizonytalanság végére tett pontot. Az elmúlt napokban számos lehetséges miniszterelnök-jelölt neve felmerült, de Barnier neve mint esélyesé csak csütörtök reggel szivárgott ki.
Barnier Franciaország uniós biztosa volt 2010 és 2014 között, később pedig a Brexit főtárgyalója lett az EU részéről. A 73 éves politikus a jobbközép Köztársaságiak tagja.
A kinevezésre egy példátlan konzultációs ciklus után került sor, és az elnök alkotmányos kötelességére való tekintettel gondoskodott arról, hogy a miniszterelnök és kormánya a lehető legstabilabb feltételekkel bírjon
– írta közleményében az Élysée-palota.
Macron június 9-én oszlatta fel a Nemzetgyűlést, és írt ki új választásokat június 30-ára és július 7-ére. A választásokon a legtöbb mandátumot az Új Népfront néven egyesült baloldal szerezte meg. Második lett a Macron mögött álló választási szövetség, harmadik a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés, negyedik pedig a jobbközép Köztársaságiak.
Olivier Faure, az Új Népfronthoz tartozó szocialisták vezetője szerint a negyedikként végzett Köztársaságiak politikusának kinevezése „a demokrácia tagadása”.
Macron mint elnök szabadon dönthet a miniszterelnök kinevezéséről, ugyanakkor a kormány bizalmatlansági indítvánnyal eltávolítható a Nemzetgyűlés abszolút többségének szavazatával. Mivel egyetlen erőnek sincs abszolút többsége, átfogó összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy Barnier ne bukjon meg. A Macron-tábor és a jobbközép minden bizonnyal mögé állna, de együtt is csak 213 mandátumuk van, ami elmarad az abszolút többséget jelentő 289-től.
Vagyis a francia politikai válságnak Barnier kinevezésével még korántsem biztos, hogy vége van.
A francia politikai helyzetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Címlapkép forrása: EU
