Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága tájékoztatása alapján a húszik két ballisztikus rakétával és egy egyirányú támadásra alkalmas pilóta nélküli légi járművel hajtották végre az akciót, mindkét hajót eltalálva. A katonai közlemény
"vakmerő terrorcselekménynek" minősítette a támadásokat.
A Reuters forrásai szerint a hajók egymás közelében haladtak a támadás idején, de folytatni tudták útjukat. Jelentősebb károkat nem állapítottak meg, és személyi sérülés sem történt. Az Amjad tulajdonosa, a Bahri szaúdi nemzeti hajózási csoport nem reagált azonnal a kommentárkérésre, ahogy a Blue Lagoon I görög üzemeltetője, a Sea Trade Marine sem volt elérhető.
A húszik hétfőn késő este vállalták a felelősséget a Blue Lagoon elleni támadásért, de nem tettek említést a szaúdi tankerről. A lázadók novemberben kezdtek légi drón- és rakétacsapásokat indítani a vízi útvonalra, állításuk szerint a palesztinokkal való szolidaritásból.
A Közös Tengeri Információs Központ jelentése szerint három ballisztikus rakétatámadás érte a Blue Lagoon I tartályhajót hétfőn, 70 tengeri mérföldre északnyugatra az észak-jemeni Saleef kikötőjétől. A központ értékelése szerint a hajót azért vették célba, mert a társaság struktúrájához tartozó más hajók a közelmúltban kikötöttek Izraelben.
A friss eset bár nem példa nélküli, de valamelyest megerősítheti a piaci szereplők félelmét a közel-keleti helyzet eszkalálódásával kapcsolatban, ez pedig emelkedéshez vezethet az olaj piacán. A nyersolajár tekintetében alapvetően két ellentétes tényező feszül egymásnak, ezek rángatják szinte napról napra az árfolyamot: ezek a csökkenő kínai olajkereslet és a fokozódó közel-keleti konfliktusok. Előbbivel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a vártnál gyengébb gazdasági aktivitás mellett az a tendencia okozza még a csökkenő kínai igényt, hogy egyre hangsúlyosabbá válik a kommunista ország vezetése számára, hogy csökkenjen a fosszilis energiafüggőségük. Míg a személyautók terén az EV-piac irányába indultak el nagyon látványosan, addig a szállítmányozás területén a dízelhajtást fokozatosan LNG-flottára cserélik le, ennek következtében tavaly 220 ezer hordónyival kevesebb gázolajat fogyasztott Kína. Kontextusba helyezve, ez Magyarország éves dízelfogyasztásának a kétszerese.
A fokozódó geopolitikai konfliktusok azonban bármelyik pillanatban megfordíthatják a történetet és okozhatnak nagy olajár-robbanást, elég arra a lehetőségre gondolni, ha például elzárják a Hormuzi-szorost.
Békeidőben az Irán által kontrollált Hormuzi szorosnál naponta akár 25 millió hordós olajforgalom bonyolódik, ami a világ olajexportjának 40 százalékát jelenti.
Forrás: Reuters
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
