A projektet vezető Shanghai Spacecom Satellite Technology (SSST) tavaly februárban jelentette be, hogy 6,7 milliárd jüan (943 millió dollár) finanszírozást szerzett a sanghaji önkormányzat támogatásával. A Qianfan célja, hogy globális internetelérést biztosítson, beleértve a közvetlen mobilkapcsolat és a vidéki területek lefedettségét is.
A vállalat ambiciózus tervei szerint 2030-ig összesen 13 904 műholdat bocsátanak ki, amely napi átlagban több mint hét műhold indítását jelenti.
Ez jelentős tempónak számít, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a SpaceX eddig közel 7 ezer Starlink-műholdat állított pályára 2019 óta, amely átlagosan napi 3,5 műholdat jelent.
A projekt megvalósításához Kínának jelentősen növelnie kell indítási kapacitását és műholdgyártását.
Előbbi terén az ázsiai ország hatalmasat fejlődött az elmúlt években: 2016-ban 22 indítást hajtottak végre, míg 2023-ra ez a szám 67-re emelkedett.
Azonban, hogy a Qianfan-programmal a tervezett tempóban tudjanak haladni, új űrkikötőket kell építeniük, a jelenleg maximális kapacitáson üzemelő négy kilövőállomásuk mellé.
Mindemellett, másik fontos elemei a projekt sikerének, a rendelkezésre álló űrrakéták.
A szakértők szerint jelenleg még nem látszik, hogy Kína képes lesz-e olyan ütemben bővíteni a hordozórakéta-kapacitásait, hogy teljesítse a kitűzött céljait.
A nagyszabású projekt megvalósulásával a szakemberek szerint rendkívül zsúfolttá válhatnak a Föld körüli keringési pályák. A több működő eszközzel párhuzamosan jelentősen növekedik majd a működésképtelenül sodródó eszközök, az űrszemét mennyisége is a kommunikációs műholdak által leginkább használt pályákon, amelyek hosszú távon jelentősen megnehezíthetik műholdak üzembe helyezését.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
