Előretört és a szélsőjobb és a szélsőbal
Bár a szeptember 1-jei türingiai és szászországi tartományi választásokon mindenki az Alternatíva Németországnak (AfD) győzelmét vagy legalábbis dobogós helyét várta, az eredmények sokkolták Németországot. Különösen az eddig a radikális baloldal, a Die Linke (Baloldal) fellegvárának számító Türingiában, ahol a szélsőjobboldali párt magasan az első helyen végzett 32,8 százalékos eredménnyel. A konzervatív CDU 23,6 százalékkal a második helyre futott be, míg harmadik lett a csak idén januárban megalakult, szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) 15,8 százalékkal.
Bár a Die Linkének csak 13,1 százalékra futotta, az egykori Bundestag-frakcióvezetőjük és legnépszerűbb politikusuk alapította BSW-vel együtt 28,9 százaléka van a radikális baloldalnak, így a radikális jobb és a radikális bal összesen 61,7 százalékot szerzett. Ezek a pártok még sohasem voltak kormányon országos szinten, így a türingiai választás óriási csapást jelent a Német Szövetségi Köztársaság hagyományos pártjaira.
Különösen az Olaf Scholz vezette kormánykoalíció pártjaira. A három párt közül egyedül a szociáldemokrata SPD, Scholz pártja került be a tartományi parlamentbe, de az is csak szerény 6,1 százalékos eredménnyel – ilyen rossz választási eredménye még nem volt a szocialistáknak a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es megalakulása óta. (Maga a párt 1875 óta létezik.) A 2019-es választáson az 5 százalékos küszöböt még éppen megugró Zöldek, illetve a liberális FDP pedig kiestek a türingiai parlamentből, utóbbinak az 1 százalék is éppen csak meglett. A szövetségi kormánykoalíció pártjai így lényegében eltűntek Türingia tartományból.
Szászország tartományban valamivel jobb a helyzet a hagyományos pártok szempontjából, de nem sokkal. Itt ugyan a CDU győzött 31,9 százalékkal, de az AfD szorosan második mögötte 30,6 százalékkal. Harmadik helyre itt is a BSW futott be 11,8 százalékkal, és az SPD mellett a Zöldeknek is sikerült megugraniuk az 5 százalékos küszöböt. A 2019-es tartományi választáson még harmadik Die Linke viszont alulról súrolta a küszöböt, mivel azonban egyéni körzeteket tudtak nyerni, így bent lesznek a tartományi parlamentben.
Soha nem látott koalíciók jöhetnek
Az AfD kétségkívül történelmi sikert ért el, hiszen
a második világháború óta nem fordult elő, hogy egy német tartományban a szélsőjobboldal győzzön.
Arra azonban nem lesz esélye a pártnak, hogy bármelyik tartományban hatalomra kerüljön, ugyanis az összes párt kizárta a vele történő koalíciókötést.
Így mind Türingiában, mind Szászországban a CDU feladata lesz, hogy működőképes koalíciót hozzon össze, ez viszont nem fog menni a BSW nélkül. A konzervatív párt számára eddig szóba sem jöhetett, hogy egy radikálbalos párttal lépjen koalícióra – Bodo Ramelow eddigi linkés miniszterelnök SPD-vel és a Zöldekkel szövetséges koalíciós kormányát is csak kívülről támogatta –, most viszont valószínűleg kénytelen lesz Sahra Wagenknecht „újhullámos” radikális pártjával összebútorozni.
Pedig a CDU és a BSW távolabb nem is állhatna egymástól. Sahra Wagenknecht ugyanis a társadalompolitikában igazi baloldali programot képvisel: magasabb adók, magasabb minimálbér, nagyobb munkanélküli- és nyugdíjellátás, több pénz az oktatásba és az infrastruktúrába. Ezzel szemben a CDU alapvetően piacpárti politikát folytat. Ukrajna támogatását illetően a konzervatív párt határozottabban Kijev-barát állásponton van, mint az ebben sokszor óvatosnak mutatkozó Olaf Scholz. A BSW Ukrajna- és Oroszország-politikája viszont az AfD és a Die Linke politikájához áll közel, amelyeket sokan Moszkva meghosszabbított kezének tartanak. Wagenknecht leállítaná az Ukrajnába tartó fegyverszállításokat, feloldaná az Oroszországgal szembeni energetikai szankciókat és az Egyesült Államoktól is nagyobb távolságot tartana.
Elvileg a két párt külpolitikai irányvonala közötti erőteljes eltérés nem sokat számít tartományi szinten, a tartományok ugyanis önálló külpolitikát nem folytatnak. Ugyanakkor országosan nehéz lenne elmagyarázni a CDU, illetve a BSW szavazóinak, hogy hogyan léphetnek koalícióra egy olyan párttal, amely ennyire más értékválasztást képvisel. A gazdaság- és társadalompolitikai program összeegyeztetése már praktikusan is sokkal nehezebb lenne, ugyanis a tartományoknak ezekben a kérdésekben szélesebb körű beleszólási lehetősége van.
A CDU türingiai tartományi frakciójának vezetője, Mario Voigt hétfőn azt mondta,
a világpolitikáról nem Türingiában döntenek,
ami arra utal, hogy a külpolitikai nézeteltérések ellenére a kereszténydemokraták egy BSW-vel történő koalíción (is) gondolkodnak. Sahra Wagenknecht viszont azt jelentette ki, hogy a tartományi koalíciókötések feltételéül szabják, hogy a koalíciók ellenezzék közepes hatótávolságú amerikai rakéták Németországba telepítését, szemben a júliusi washingtoni NATO-csúcson történt megállapodással.
Amiben a két párt között kevesebb eltérés van, az a bevándorláspolitika. Az Angela Merkel volt CDU-s kancellár „Willkommenskulturját” feladó párt a konzervatívabb Friedrich Merz vezetésével szigorúbb bevándorláspolitikát követel, különösen a május végi mannheimi és az augusztusi solingeni iszlamista késes támadások után.
A BSW szintén visszafogná a bevándorlást. Ugyanakkor éppen a szegényebb keletnémet tartományok azok, ahol kevesebb a bevándorló és a nyugati tartományokba történő átköltözés miatt rohamosabban csökken a helyi népesség is, így azokban már komoly munkaerőhiány van. Gazdasági szakemberek már most kongatják a vészharangot, hogy a munkaerőhiány a választási eredményeket nézve még nagyobb probléma lesz, hiszen szigorúbb bevándorláspolitika jöhet, az ezekben a tartományokban megtelepedett nagyobb vállalatok pedig a kevés potenciális dolgozó miatt máshová helyezhetik át a termelésüket. Egyesek attól is tartanak, hogy a szélsőségesek előtörése miatt sok fiatal, képzett és a világra nyitottabb munkavállaló inkább más tartományba költözik.
Mi várhat Olaf Scholz kormányára?
A hárompárti, a pártok színei alapján „közlekedési lámpának” is nevezett országos kormánykoalíció (Ampelkoalition) fennállásának talán legnehezebb időszakával néz szembe, alig több mint egy évvel a következő Bundestag-választások előtt.
Az nem valószínű, hogy előrehozott választások jönnének, hiszen mindhárom koalíciós párt nagyon mélyen van most támogatottságban, az FDP pedig ki is bukna a Bundestagból, így egy választást most nem lenne észszerű bevállalniuk.
Kérdés, hogy a rossz eredmények inkább összerántják-e az eddig sok belső vitától sújtott koalíciót, vagy még jobban kijönnek a különbségek. Utóbbi esetben a pártok támogatottságának további erodálódása várható.
Olaf Scholz kancellár a választási eredményeket „keserűnek” nevezte, kijelentve, hogy a demokratikus pártok most az előtt a feladat előtt állnak, hogy az AfD nélkül hozzanak létre stabil tartományi koalíciókat.
Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke szerint a koalíciós pártok kudarcának oka, hogy politikusaik nem tudtak megfelelő választ adni a választópolgárok növekvő bizonytalanságára. Úgy vélte, a hosszú Merkel-korszak után a koalíciónak nem sikerült új stabilitást teremtenie, ezért mostantól a szociális biztonságot kellene előtérbe helyezni.
Christian Lindner FDP-elnök és pénzügyminiszter a koalíció által elfogadott gazdasági intézkedések gyors végrehajtására szólított fel, a rossz eredmények fő okának pedig a bevándorlás kérdésének megoldatlanságát hozta fel. Szerinte a választópolgároknak elegük van abból, hogy az állam elvesztette a kontrollt a kérdés fölött, ezért gyors cselekvésre van szükség. Csakhogy a koalíción belül éppen a migráció kérdése az egyik fő vitatéma: míg az FDP szigorítana, a Zöldek továbbra is a „Willkommenskultur” mellett áll, az SPD pedig egy óvatosabb szigorítás híve. Friedrich Merz CDU-elnök egyébként szintén a bevándorlás korlátozására szólította fel a kormányt, és ennek szerinte a vasárnapi tartományi választások után az első számú témának kell lennie.
Az biztos, hogy nehéz egy év vár Scholz kormányára és a koalíciót alkotó pártokra. Ráadásul a kudarcsorozatnak valószínűleg még nincs vége: szeptember 22-én az ugyancsak kelet-németországi Brandenburg tartományban lesz választás, ahol a közvélemény-kutatásokban az AfD vezet.
Címlapkép: Az AfD támogatói a párt kampánygyűlésén Türingia tartomány székhelyén, Erfurtban 2024. augusztus 31-én. Forrás: Sean Gallup/Getty Images
