Laj Csing-tö, aki 2024 májusában lépett hivatalba, arról beszélt, hogy Kínának a területi integritás jegyében Oroszországtól is területeket kellene követelnie. A tajvani rádiónak adott interjújában ezzel arra célzott, hogy a 19. században az utolsó kínai dinasztia átadott területeket a terjeszkedő cári orosz birodalomnak, amelyek a mai napig Oroszországhoz tartoznak. Mondandójában az 1858-as Aigun-szerződésre utalt, ekkor az oroszok és a kínaiak megegyeztek arról, hogy az Amur folyótól északra eső területek Moszkva irányítása alá kerülnek. A szerződés hitelesítését az akkor már erőteljes hanyatlásban lévő Csing-dinasztia eleinte megtagadta, de később mégis aláírták.
Ez a szerződés egyike azoknak, amit Kínában a külföldi hatalmakkal kötött „egyenlőtlen” szerződések egyikeként emlegetnek.
Taiwan's President Lai Ching-te argues pic.twitter.com/ujrHxaQ6Uk
— Clash (Report) September 2, 2024
Kína szándéka, hogy megtámadja és annektálja Tajvant, nem azért van, amit bármelyik tajvani személy vagy politikai párt mond vagy tesz. Kína nem a területi integritás miatt akarja annektálni Tajvant
– mondta a tajvani elnök. majd azzal folytatta:
Ha a területi integritás érdekében tenné, akkor miért nem veszi vissza az Oroszország által elfoglalt területeket, amelyeket az Aigun szerződésben írtak alá. Oroszország most a leggyengébb jogán van?
Elmondta továbbá, hogy azzal, hogy Peking nem kéri számon északi szomszédjától az 1858-ban aláírt szerződést, az egyben azt jelenti, hogy szó sincs az integritás kérdéséről az ügyben. Laj szerint a Tajpejnek szóló kínai üzenetek célja ezért nem más, mint a geopolitikai érdekek érvényesítésének szándéka:
Hegemóniát akar elérni a nemzetközi térségben, a Csendes-óceán nyugati részén – ez az igazi célja
– mondta Peking vezetőinek elképzeléséről szólva.
Tajvant Peking a saját területének tekinti, annak ellenére, hogy a sziget 1949 óta kvázi függetlenként működik. A követeléseket a keleti nagyhatalom az elmúlt években felerősítette, Hszi Csin-ping kínai elnök több alkalommal is hangot adott annak, hogy a közeljövőben akár katonai lépésre is sor kerülhet.
Címlapkép forrása: Feng Li/Getty Images
