Kiszámíthatatlan kimenetelű hazárdjátékba kezdett Emmanuel Macron francia elnök, amikor a június 9-i európai parlamenti választás estéjén – pártja látványos kudarcát követően – feloszlatta a Nemzetgyűlést, és új törvényhozási választásokat írt ki. A június 30-án és július 7-én megtartott voksoláson aztán a Macron mögött álló választási szövetség második lett, míg a legnagyobb esélyesnek tartott, Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés csak a harmadik helyre futott be. Az eredmény mentőövet dobott az államfőnek, sőt, nem sokkal később még saját jelöltje, Yaël Braun-Pivet a Nemzetgyűlés elnökének történő megválasztását is keresztül tudta vinni.
Gabriel Attal macronista kormánya a nemzetgyűlési választások után lemondott, de a párizsi olimpia előtt az elnök már nem akart új kormányfőt kinevezni, így az Attal-kormány az olimpia alatt és azóta is ügyvezető kormányként működik – ilyen hosszú átmeneti időszakra még nem volt példa az V. Köztársaság 1958 óta tartó történetében. Az ötkarikás játékok végeztével azonban Macron sem halaszthatja tovább a kormányfő kinevezését, ezért múlt péntektől tárgyalássorozatba kezdett a francia pártok képviselőivel.
Az 577 tagú Nemzetgyűlésben – amely kizárólag egyéni választókerületekben választott képviselőkből tevődik össze –
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
