Tajpej az elmúlt években megfogalmazott egy olyan tervet, hogy 2038-ig építsenek 8 darab saját fejlesztésű tengeralattjárót, hogy ezzel növeljék a sziget környéki vizeket. A program szerint a következő 14 évben összesen hét járművel erősítenék meg a képességeiket, összesen 284 milliárd új tajvani dollár (nagyjából 8,9 milliárd amerikai dollár) értékben, az első példányt már tavaly átadták. Múlt héten a miniszterelnök, Cso Jung-taj is jóváhagyta a védelmi minisztérium által benyújtott tervet. A költségvetési javaslatot hamarosan elküldik a törvényhozó testület elé, ahhoz viszont már sokkal nehezebb lesz ezt elfogadtatni, mivel az ellenzéki Kuomintang (KMT) és szövetségese, a Tajvani Néppárt (TPP) szűk többségben van. A terv leszavazása komoly akadályokat görgetne az elnök elé abban, hogy lényegesen megerősítse a sziget védelmét.
2023 őszén mutatták be az első olyan tengeralattjárót, amelyet Tajvanban gyártottak le. Akkor a sajtótájékoztatón úttörőnek nevezték az esetet, mivel ezt tartották annak a bizonyítékának, hogy a sziget képes a kínai nyomás ellenére is modern haditechnikát fejleszteni és építeni. Az összesen 1,54 milliárd amerikai dollárba kerülő jármű azonban más szempontból is a figyelem középpontjába került: sokat csúsztak az átadással, ráadásul azóta sem tudták még tesztelni a tengeren. Az ellenzék ezekre támaszkodva folyamatosan bírálja a programot, szerintük költséges és hatástalan az elképzelés. Azt is hozzáteszik, hogy
nem lehet úgy nekifutni egy ekkora tervnek anélkül, hogy ne ismernék az első jármű, a Narvál teszteredményeit.
A saját tengeralattjáró-flotta gondolata nem új Tajvanban, már az 1990-es évek óta felmerül ennek a lehetősége, de az évtizedek óta áhított elképzelés további problémákkal néz szembe. Az amerikai gyártmányú MK-48-as torpedókkal felszerelt járművel dízelmotor hajtja. Az a terv, hogy ezek segítségével meg tudják védeni a kritikus fontosságú Tajvani-szorost, ami a világ egyik legfontosabb kereskedelmi hajózási útvonala is egyben.
Az is visszatérő kritika, hogy az elnök maximum 8 évig vezetheti az országot, ennek ellenére a program 14 évre szól és a következő vezetőnek is megkötné a kezét.
Tajpej a kritikák ellenére folyamatosan növelné a hadi kiadásait, 2025-ben 7,7 százalékkal fognak többet költeni a védelmi kapacitásukra, mint idén. Ez is viszont – akárcsak a tengeralattjárók kérdése – az ellenzék jóváhagyásán múlik, ám a KMT és a TPP is eltökéltnek látszik abban, hogy megakasszák az elnök tervét. A késlekedés Kína malmára hajthatja a vizet, mivel a keleti nagyhatalom régóta követeli magának a stratégiai fontosságú sziget felügyeletét.
Címlapkép forrása: I-Hwa Cheng/Bloomberg via Getty Images
