Az idei év hőhullámairól már több cikkünkben is beszámoltunk, ahogy arról is, hogy Európa egyes területeit - többek között a mediterrán vidékeket és a kontinens keleti országait - még erősebben sújthatja az extrém időjárás.
A helyzet pedig a jövőben egyre csak rosszabb lesz. Friss kutatások szerint a globális felmelegedés következtében Európában a század végére akár meg is háromszorozódhatnak a hő okozta halálesetek.
A Nature folyóirat cikkében összefoglalta, hogy milyen tényezők felelősek leginkább a városokban egyre elviselhetetlenebb nyári hőségért és milyen intézkedésekkel lehetne elejét venni a hő okozta halálozások növekedésének.
George Luber orvosi antropológus szerint a városokban tapasztalható "hősziget" hatás miatt könnyedén alakulnak ki az épületek között olyan forrópontok, amelyek még tovább fokozzák a hőmérsékletet.
Ezeken a területeken az utak és az épületek nappal elnyelik a Nap hőjét, majd azt éjszaka kisugározzák, aminek hatására napnyugta után sem jön enyhülés.
A hatásokat pedig a kevés légmozgás és a légszennyezettség tovább fokozhatja.
Azokban a városokban, ahol már eddig is magas volt nyaranta a hőmérséklet egyre több hőhullámos napra lehet számítani, viszont nem ezeken a helyeken lesz a legveszélyesebb hatása a melegnek. Luber szerint ott fogják leginkább megszenvedni a felmelegedést, ahol korábban az emberek nem voltak ahhoz hozzászokva. A szakember azt is hozzátette,
a hőség kezelése nem csak fizikai, hanem kulturális és viselkedésbeli dolog is.
A szakemberek szerint a lakosság tudatosságának növelésével, több erőforrás biztosításával és az épített környezet újragondolásával tudnak a legtöbbet tenni a városok a legtöbbet tenni, a probléma ellen.
A hőségnek leginkább kitett településeken fontos, hogy mindenki legalább napi 2-3 órára lecsökkentse a testhőmérsékletét a kánikulában. Ehhez elengedhetetlenek a széles körben elérhető légkondicionált helyiségek. Mindemellett - különösen a szegényebb régiókban -
a szakértők szerint biztosítással kellene fedezni a hőség miatt esetlegesen kieső béreket is.
A városok áttervezésének legfontosabb eleme a több zöldterület létesítése. Egy korábbi kutatás statisztikai-modellezési módszerekkel megállapította, az Európát sújtó 2023-as hőhullám idején sikeresen csökkentették a halálesetek számát az európai a nagyvárosokban egyre szaporodó zöldterületek.
Kulcskérdés továbbá az időjárási adatokhoz való jobb hozzáférés. A komplex megoldásokhoz ugyanis nagy mennyiségű, sokféle adatra van szükség, a felszíni hőmérséklettől kezdve egyes területek energiafogyasztásáig. Ezekkel felvértezve a szakembereknek számára könnyebb lesz a tervezés, ezzel elősegítve a hőhullámok hatásainak mérséklését.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
