A Science Advances című folyóiratban publikált áttöréshez hozzájárultak Krausz Ferenc, Pierre Agostini, és Anne L'Huilliere felfedezései is. A magyar származású fizikus és kutatótársai 2023-ban fizikai Nobel-díjat kaptak az első attoszekundumos fényimpulzusok létrehozásáért.
Az attomikroszkópnak nevezett új eszköz, képes mindössze egy attoszekundumos események rögzítésére, amely hatalmas ugrást jelent a korábbi, 43 attoszekundumos rekordhoz képest.
Egy attoszekundum a másodperc trilliomod részét képezi. Normálalakban kifejezve, ez a másodperc tíz a mínusz tizennyolcadikon részét jelenti. Ennek értelmében - a New Atlas szerint - egy másodperc több attoszekundumra osztható fel, mint ahány másodperc eltelt a világegyetem 31,7 milliárd évvel ezelőtti születése óta.
Az attomikroszkóp működése során egy ultraibolya fényimpulzus rendkívül gyors elektronokat szabadít fel, amelyre két, eltérő sebességű lézersugarat irányítanak. Ez a módszer lehetővé teszi olyan ultragyors elektronmozgások megfigyelését, amelyek korábban láthatatlanok voltak.
A kutatók szerint ez az áttörés jelentős hatással lehet a kvantumfizika, a kémia és a biológia területére is.
Mohammed Hassan, a tanulmány egyik szerzője szerint a kutatók már régóta dolgoztak az elektronmikroszkópok időbeli felbontásának javításán, mivel ez a fejlesztés elengedhetetlen az elektronok mozgásának megfigyeléséhez.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
