Zselanne elesett, Moszkva nem tárgyal többé Ukrajnával - Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Oroszország számára a 2022-es ukrajnai invázió óta az egyik legfontosabb utánpótlási útvonalnak számít a 2018-ban átadott Krími híd. Kijev előszeretettel veszi célba a kulcsfontosságú átkelőt, két alkalommal számottevő károkat is okoztak. Most azonban valami új dolog készülődik a tengerszorosban – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Úgy néz ki, az ukrán különleges erők célzottan támadják az orosz haderő hídépítő infrastruktúráját Kurszk megyében: egy kész videós gyűjteményt tettek közzé olyan akciókról, melyek során orosz pontonhidakat, hídvetőket semlegesítenek.

„Célegyenes felé közelítenek”, illetve „jól állnak” azok a tárgyalások, amelyek „hosszú távon biztosítani tudják Magyarország kiegyensúlyozott kőolajellátását az ukrán intézkedés dacára” – jelezte nyugtatóan a szerdai kormányülés szünetében tartott élő Facebook-videóban Szijjártó Péter.

A Kurszk elleni támadás miatt az Oroszországi Föderáció innentől fogva kizárja a tárgyalások lehetőségét Ukrajnával – jelentette be Marja Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Az orosz hadsereg középső műveleti csoportja elfoglalta Zselanne települést Donyeck megyében – jelentette be az orosz védelmi minisztérium.

Heves ostrom alá vették az ukrán katonák Malaja Loknya települést Kurszk megyében, drónfelvétel látott napvilágot a faluban folyó harcokról.

A Kreml arra számít, hogy a harcok még több hónapon át folytatódnak majd Kurszk megyében, de le fogják tudni győzni az ukrán hadsereget – írta meg az orosz ellenzéki Meduza hírlap és az Ukrainszka Pravda.

Nem szabad tárgyalni Ukrajnával, amíg Oroszország teljesen le nem győzi ellenségét – írta ki friss Telegram-posztban Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.

Ukrajna törvényhozása kedden törvényt fogadott el a Moszkvához kötődő egyházi csoportok betiltásáról, mellyel elsősorban az orosz kötelékekkel rendelkező Ukrán Ortodox Egyházat vette célba. Az egyházat azzal vádolja a kijevi kormány, hogy orosz érdekeket képviselve bűnrészes volt az Ukrajna elleni támadásban - írja az Al Jazeera.

Már a múlt heti információk alapján is látszott, hogy a lengyelek falaztak az ukrán szabotázscsoportnak, amely 2022 szeptemberében felrobbantotta az Északi Áramlat gázvezetékeit, a legfrissebb fejlemények pedig még jobban alátámasztják ezt. Sőt, lengyel miniszterelnöki szintről üzenték meg a német kormánynak és hatóságoknak, hogy ne feszegessék tovább a robbantás hátterét, és inkább maradjanak csendben. Az oroszok európai gázszállításairól is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.

Lettország részesévé vált az ukrajnai háborúnak, hiszen fegyvereket küldenek Ukrajnának, mellyel a „kijevi rezsim” orosz civileket gyilkol meg – jelentette ki Marja Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.

Az ukrán vezetés új megközelítést fontolgat a béketárgyalások előmozdítására Oroszországgal, egy olyan modellt alkalmazva, amely hasonlít a 2022-es fekete-tengeri gabonamegállapodáshoz. Ez a formátum lehetővé tenné a közvetett tárgyalásokat akkor is, ha Moszkva vonakodik közvetlen párbeszédet folytatni Kijevvel - írta a Politico.

A kurszki offenzíva miatt a Donbaszban harcoló ukrán tüzéreknek vissza kellett fogniuk a lőszerhasználatot – írta meg a Kyiv Post és az FT. Emellett eddig úgy tűnik, az ukrán támadóknak magasabb veszteségei vannak.

10 ukrán nagy hatótávolságú kamikaze-drón vette célba Oroszország fővárosát, Moszkvát ma reggel, a támadást a polgármester az eddigi egyik legnagyobbjának nevezte.