A "Nukleáris Alkalmazási Iránymutatás" (Nuclear Employment Guidence) nevű tervezetet a Fehér Ház nem jelentette be hivatalosan, a magas fokú titkosítását pedig jól jelzi, hogy elektronikus másolat nem is létezik belőle. A papíralapon létező példányokat néhány nemzetbiztonsági szakember és pentagoni tisztviselő között terjesztették.
A New York Times szerint azonban a közelmúltban két, a részleteket ismerő tisztségviselő is utalt - szűkszavúan - a dokumentumra nyilvános megszólalások során. Vipin Narang, az MIT nukleáris stratégája úgy fogalmazott,
Az elnök nemrégiben egy frissített nukleárisfegyver-használati útmutatót adott ki, amelyben figyelembe veszi a több nukleáris fegyverrel rendelkező ellenfeleket.
Júniusban pedig a Nemzetbiztonsági Tanács egyik vezetője úgy utalt a dokumentumra, mint az első tervre, amely
azt vizsgálja, hogy az Egyesült Államok felkészült-e arra, hogy nukleáris és hagyományos fegyverekkel reagáljon egy esetleges nukleáris krízisre.
A terv alapvető változást jelez Washington atomháborús hozzáállásában. Míg korábban valószínűtlennek tűnt, hogy akár több ellenséges állam együttműködve képes lenne felülkerekedni az Egyesült Államok nukleáris-arzenálján, addig Kína és Oroszország partnerségével, valamint Moszkva Észak-Korea és Irán felé való közeledésével megváltozhattak az erőviszonyok.
A cikk szerint a következő amerikai elnöknek egy sokkal változékonyabb nukleáris környezettel kell majd szembenéznie, mint az elődjének. Az orosz-ukrán háború kezdete óta Moszkva többször is fenyegetőzött már azzal, hogy atomfegyvert fog bevetni a harcok során, amellyel
bizonytalanná vált az az elgondolás, hogy "hagyományos konfliktusok" során nem nyúlnak atomfegyverhez a harcoló felek.
A másik nagy változás az nukleáris fegyverek globális eloszlásában Kína egyre növekvő atomfegyver-arzenálja. A távol-keleti ország célja hogy hosszú távon felvegye a versenyt Oroszország és az Egyesült Államok nukleáris erejével.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
