Impozáns előrelépések
Minden eddiginél magasabb védelmi költségvetést jelentett be Laj Csing-tö, tajvani elnök a következő ciklusra. A tervek szerint a sziget biztonsági kiadásai hat százalékos emelkedéssel megközelítik a 20 milliárd dollárt. A politikus szerint a növekedés jelzi Tajpej vezetésének elkötelezettségét a terület védelme iránt, ám az amerikai Council on Foreign Relations (CFR) kutatóintézet elemzése szerint az emelés egyáltalán nem bizonyítja, hogy valódi és hathatós előrelépésről lenne szó. A vélekedés szerint még ez a jelentősnek látszó növelés sem követi a nagy rivális, Kína fejlesztési ütemét. A fokozatos lemaradás pedig azzal fenyeget, hogy
Tajvan nem lesz képes fenntartani riválisával szemben az elrettentő erejét, ezzel pedig romlanak az esélyei egy esetleges invázió esetén.
A sziget politikai és katonai vezetői számára létfontosságú lenne fenntartani annak a látszatát, hogy képesek felvenni a versenyt Peking alakulataival szemben, hiszen ez valamelyest a záloga is annak, hogy a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA) nem indít nagyszabású hadműveletet az áhított felügyelet megszerzése érdekében.
The government's plan to spend NT$647 billion (US$19.76 billion) on in 2025, a year-on-year increase of about 6 percent, shows 's commitment to enhancing its self-defense, President said Tuesday. #defense
— Focus (Taiwan) August 7, 2024
Az elmúlt időszakban Tajpej kifejezetten szép eredményeket ért el a hadereje fejlesztésében, amely főleg a kormányzó Demokratikus Progresszív Párt politikájának köszönhető. Lajhoz hasonlóan már az elődje, Caj Ing-ven is folyamatosan emelte a katonai kiadásokat. A korábbi elnök hét egymást követő évben is növelte a kiadásokat, ezzel majdnem a duplájára emelte a védelemre fordított összeget. A fejlesztések beindítása azért volt kimagaslóan szükséges, mivel a 2010-es évek elején a sziget vezetése nem fordított kiemelt figyelmet a fegyveres erők felszerelésére, ami ezt eredményezte, hogy a 10 milliárd dollár körüli büdzsé nem volt magasabb, mint az 1990-es években erre fordított összeg. Hozzá kell tenni, hogy a 2000-es években némi visszaesés volt tapasztalható a védelmi kiadásokban, ám a lassú visszaemelkedést stagnálás követte.
Ez azzal fenyegetett, hogy a haderő lassan leépül, mivel nem érkeznek meg azok a szükséges technológiai újítások, amelyek az egyre inkább felerősödő kínai ellentét miatt az elrettentéshez szükségesek voltak.
Caj hatalomra kerülésével ez megváltozott, a fegyverkezési kiadások újra megugrottak. A nagyobb pénzügyi ráfordításnak köszönhetően a tajvani védelmi erők modernizálása újraindult, ez pedig azzal kecsegtetett, hogy a sziget képes lehet elrettentő erőt felmutatni az egyre fenyegetőbben fellépő Pekinggel szemben. Az idei évben bejelentett 6 százalék ráadásul ismételten egy ugrást jelent, mivel egy évvel korábban csak 3,5 százalékos emelést hagytak jóvá. A folyamatnak köszönhetően Tajvan GDP arányosan elérte a 2,5 százalékos hadi költést (ez például már megelőzi a NATO-tagországokban meghatározott 2 százalékos célokat).
A kiadások emelése mellett a helyi politikusok más intézkedésekkel is törekszenek arra, hogy minél hatékonyabban képesek legyenek megvédeni magukat egy nagyszabású kínai offenzívával szemben:
- A kötelező katonai szolgálatot a korábbi négy hónapról 1 évre emelték fel,
- elkezdtek a korábbiaknál nagyobb mértékben a sziget hadiiparába fektetni, hogy ezzel a külföldi kitettségüket csökkentsék,
- az ukrajnai háború tapasztalatai szerint új, tömegesen használatba vehető, olcsó technológiákat kezdtek vizsgálni, amelyek az aszimmetrikus hadviseléshez elengedhetetlenek,
- elkezdték a helyi tartalékosok rendszerének átalakítását.
Ezek elengedhetetlen lépések voltak ahhoz, hogy a tajvani védelmi képességeket felrázzák és ellenállóbbá tegyék. Kérdéses, hogy a fejlesztések pontosan mire lehetnek elegendőek, mivel számos dilemma merült fel a fegyverkezési ütemmel kapcsolatban.
Republic of China Navy has launched Taiwans first domestic submarine design, ROCS Hai Kun (SS-711), the lead ship of the class and the Indigenous Defense Submarine program.The ship is expected to enter service in 2025. pic.twitter.com/WDN57jODUK
— 陳彥翰 (Chen) September 28, 2023
Dilemmák
Tajvannak azzal kell szembenéznie, hogy a világ egyik legnagyobb hadereje rohanhatja le szinte bármikor. Az amerikai politikai közbeszédben leggyakrabban a Samuel Paparo amerikai admirális által hangoztatott 2027-es dátum szokott elhangozni. Kérdéses, hogy az INDOPACOM parancsnoka ezt úgy értette, hogy ekkor ténylegesen megindulhatnak Peking parancsára a PLA fegyveresei a sziget felé vagy hogy eddigre lesznek készen azokkal a fejlesztésekkel, amelyek képesek tehetik egy inváziós hadművelethez. A szigetet aggasztó legfőbb védelmi dilemmák és kritikák a következőek lehetnek:
- Szinte összehasonlíthatatlan a különbség Kína és Tajvan katonai képességei között. A haderők közötti távolság még akkor is hatalmas, ha világossá tesszük, hogy a pekingi vezetésnek egy rendkívül kockázatos hadműveletet kell indítania egy széles, nyílt tengerszoroson, eközben pedig jóval sérülékenyebbek a támadó alakulatok.
Ami ennek ellenére is Peking oldalán áll, az a gyakorlatilag végtelen mennyiségben rendelkezésre álló erőforrás.
Az ország gazdasága hatalmas ütemben növekszik, amelyet nem pusztán lekövet, hanem még le is pipál a hadikiadás emelkedése. Jövőre például 7,2 százalékkal több erőforrás jut a PLA-ra, amely a tajvani növekedésnél is nagyobb.A graphic comparing and on the defense budget, troops and basic units of equipment It's based on data from Military Balance+ (International Institute for Strategic Studies). #China
— Indo-Pacific (News) August 25, 2022 - A tajpeji védelmi minisztérium sehogy nem tud elszakadni a hagyományos szemlélettől. Visszatérő kritikaként merült fel, hogy a döntéshozók túlzottan konzervatívak a védelmi felfogást illetően, ennélfogva az örökölt platformokhoz ragaszkodnak – így a vadászgépekhez és a hadihajókhoz –, valamint szkeptikusan állnak hozzá a modern taktikai elgondolásokhoz. A korábbi elnökökkel szemben is kifogásként hozták fel, hogy védelmi miniszternek jellemzően nyugalmazott tábornokokat választanak, akik nem nyitnak az innovatív megoldások felé. A tajvani helyzet megváltoztatásában újdonságot jelent Laj Csing-tö szemlélete, ő ugyanis egy tisztán civilt, Wellington Koo-t nevezte ki védelmi tárcavezetővé, aki a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) főtitkáraként szolgált korábban. Az eddigi rövid hivatali ideje alatt az új miniszter úgy tűnik, hogy felismerte az újszerű kihívásokat, ezért igyekszik olyan intézkedéseket hozni, amelyek megfelelnek a modern kihívásoknak, valamint sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az aszimmetrikus hadviselésre.
- Bár impozánsnak tűnik, hogy Tajpej mekkora figyelmet fordít a hadereje folyamatos fejlesztésére, a fenyegetéshez képest ez még nem elegendő. A CFR szerint a sziget politikusai még mindig nem veszik elég komolyan a rájuk leselkedő egzisztenciális fenyegetést, ezért nem növelik eléggé a kiadásaikat. Korábban már elhangzott olyan ígéret is, hogy el fogják érni GDP-arányosan a 3 százalékot, ám az utóbbi idők emelkedése ellenére a kitűzött cél még mindig távolinak tűnik. Összehasonlításul a „nagy testvér”, az Egyesült Államok 3,4 százalékot fordít a haderejére.
A chipgyártó nagyhatalom világgazdaságban elfoglalt helyzete szinte minden iparág számára kiemelkedően fontos, itt állítanak elő ugyanis olyan félvezetőket, amelyek a modern elektronikai eszközök működéséhez elengedhetetlenek. Ezzel a stratégiai fontossággal tisztában vannak a szigeten is, ezért arra építettek, hogy
Kína legnagyobb riválisainak egyszerűen nem lesz érdeke az, hogy hagyják Pekinget, hogy elfoglalja a Dunántúl méretű szárazföldet.
A taktika korábban működni is látszott, az Egyesült Államok több alkalommal is biztosította arról Tajpejt, hogy hajlandóak beavatkozni, ha a PLA invázióra indul. Bár voltak azzal kapcsolatban kétkedő hangok, hogy Washington valóban hajlandó lesz-e a saját katonáit harcba küldeni a nagy rivális ellen egy támadás esetén, azért az amerikai támogatás lehetősége már kellően elrettentő a kínai döntéshozók számára.
Az elmúlt időszakban ez a feltétlen támogatás ígérete dőlt be némileg azzal, hogy az Egyesült Államok elnökjelöltje, Donald Trump belengette, hogy Tajvannak fizetnie kellene az amerikai védelemért. Ezen felül azt is kifejtette, hogy szerinte Hszi Csin-ping kínai elnök nem fog támadást indítani, ami ellentmondott a korábbi amerikai értesüléseknek. A sziget korábban hatalmas mértékben támaszkodott a nyugati nagyhatalom által szállított modern fegyverekre, így részben a távol-keleti „kvázi ország” már eddig is megfizette az „árát” a védelemnek, ám lehet, hogy ez sem lesz elegendő. A korábbi elnökhöz közel álló tanácsadó szerint Tajpejnek 5 százalékra kellene emelnie a védelmi kiadásait (tehát meg kellene dupláznia a jelenlegi összeget). Azt azonban fontos kiemelni, hogy Tajvan geopolitikai helyzete és világgazdaságban betöltött szerepe miatt egyszerűen nem engedheti meg magának a Nyugat, hogy Kína megszerezze a szigetet. Ha ez mégis bekövetkezne, akkor az gyakorlatilag egy teljesen új korszak kezdete lenne.
Címlapkép forrása: Daniel Ceng/Anadolu via Getty Images
