A német Schützenpanzer (páncélozott harcjármű) Marder 1 a késő-hidegháború terméke: a nyugatnémet fegyveres erők 1971-ben rendszeresítették, és a maga idejében kiváló fegyvernek számított.
A gyalogság szállítására alkalmas, páncélozott és valamilyen fegyverzettel is ellátott katonai járművek már a második világháború alatt is léteztek, a hidegháború korai szakaszában pedig kifejezetten elterjedté váltak a páncélozott szállító harcjárművek (pszh-k). Ebben az időszakban ugyanakkor a járműcsalád fő feladata annyiból állt, hogy a front forróbb szakaszaira fuvarozza a katonákat, ott kirakodja őket, majd visszatérjen biztonságosabb területekre. Fegyverzetet csak önvédelmi célokból szereltek rá, és rendszerint az is csak egy géppuskából állt.
1958-ban aztán a nyugatnémetek gondoltak egyet, és az újjászervezett Bundeswehrben rendszeresítették a Schützenpanzer Lang HS.30-at, ami „harctéri taxihoz” mérten szokatlan módon fel volt szerelve egy 20 mm-es gépágyúval is.
Az SpZ-vel elindult egy vadonat új járműtípus, a gyalogsági harcjárművek története. A gyalogsági harcjármű feladata már nem merült ki a katonák szállításában, „kirakodás” után is a harcoló alakulatokkal maradt, és komolyabb fegyverzetének hála könnyen páncélozott járművek, néha harckocsik ellen is bevethető volt.
A Marder 1-es ennek a koncepciónak a továbbgondolása: a hat (korai verziókban hét) katona szállítására alkalmas, három fős legénységgel dolgozó jármű kategóriáján belül jól páncélozottnak számít, nagyjából egy nem modernizált szovjet BMP-2-es szintjén mozog.
A Marder 1 fő fegyverzete az idők során nem sokat változott: a rendkívül apró, így a legénység számára kényelmetlen, de kiváló védelmet biztosító toronyban egy Rheinmetall Mk. 20 Rh202-es 20 mm-es gépágyú, és egy 7,62-es MG 3 géppuska (a legendás második világháborús MG 42 „NATO-kompatibilis” verziója) kapott helyet, továbbá egy füstgránátok kilövésére alkalmas gránátvetőt is felszereltek rá, ami napjainkban lényegében minden páncélozott jármű alapfelszerelése. A korai változatok el voltak látva egy második, hátrafelé néző MG 3-assal is, amit távirányítóval működtettek a katonák, illetve a jármű oldalán volt 2-2 lőrés is, hogy az utasok saját kézifegyvereiket is használni tudják. Az újabb verziókban (a Marder 1-esnek A1-A5 néven öt fontosabb modernizált variánsa létezik) ezeket a kiegészítőket elhagyták, cserébe megkapták a gyalogsági harcjárműveknél egyre elterjedtebb MILAN páncéltörő rakétát.
A német Marderek első éles bevetésére Afganisztánban került sor, ahol remek teljesítményt nyújtottak a könnyű fegyverzetű tálib fegyveresek ellen. A konfliktus során egyetlen ilyen páncélos veszett oda, annak kiütéséhez is egy két mázsás bombára volt szükség.
Németország a ’90-es években kezdte el keresni a Marder 1-esek utódját (ez lett végül a Puma), a raktáron lévő készletek egy részét pedig Chilébe, Görögországba, Jordániába, Indonéziába, 2023 márciusában pedig Ukrajnába szállították le.
Kijev összesen nagyjából 140 Marder 1-est kapott Németországtól, egészen pontosan azok 1A3-as verzióit, amik fel vannak szerelve éjjellátóval és kiegészítő páncélzattal is.
A rendelkezésre álló információk szerint az ukrán katonák nagyjából húsz járművet vesztettek eddig: tizenegy páncélos megsemmisült, a többi megrongálódott, és hátrahagyták.
A Schützenpanzer Marder 1 of the army moving deeper into .A destroyed 2A18 'D-30' 122mm towed Howitzer can be seen in the video. #Ukraine
— Midobecker () August 12, 2024
Mivel a német gyalogsági harcjárművek jó része az ukránok elit 82. Légideszant Dandárjához került, amely pillanatnyilag éppen Kurszk környékén háborúzik, várható, hogy a közeljövőben friss fotók és videók fogják elárasztani az internetet. Azzal kapcsolatban, hogy az orosz szárazföldi járművek ellen egyébként jó esélyekkel induló Marderek milyen teljesítményt fognak nyújtani számos kérdés merül fel.
Ugyanakkor apró érdekesség, hogy Kurszk környékén nem először jelennek meg Marder névre hallgató német fegyverek: az 1943-as kurszki csatában a Wehrmacht használt egy szintén Mardernek nevezett tankvadászt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
