Mit kell tudni a Boeing hányatott sorsú űrkapszulájáról?
A Space Shuttle 2011-es nyugdíjazását követően a NASA, Commercial Crew Programja keretében két amerikai vállalatot, a SpaceX-et és a Boeinget bízta meg új, emberek szállítására is képes űrjárművek fejlesztésével. A 2014-es, megállapodás értelmében az előbbi cég 3,1 milliárd, míg utóbbi 4,8 milliárd dollárt kapott a járművek kifejlesztésére.
Azonban a Boeing korántsem haladt megfelelően Starliner CST-100-as űrkapszulájának fejlesztésével. A szerkezet első, 2019 decemberére tervezett, még legénység nélküli tesztrepülésekor egy számítógépes hiba lépett fel. Ennek hatására a jármű nem volt képes elérni a kívánt orbitális pályát, a 400 kilométeres magasságban keringő Nemzetközi Űrállomást.
A major step forward for this week: 's spacecraft rolled out of the processing facility and was secured atop a rocket. Starliner's first launch, an uncrewed test flight to , is Dec. 17. @Commercial_Crew
— NASA (@NASA) November 23, 2019
A Boeing folyamatos késlekedései és technikai hibái nem csak 1,5 milliárd dolláros többletköltséget eredményeztek, de jelentősen rontották a vállalat egyébként is megtépázott renoméját.
Különösen akkor tűnnek zavarba ejtőnek a Boeing kudarcai, ha tevékenységüket összevetjük a SpaceX sikereivel.
A világ leggazdagabb emberének számító Elon Musk által vezetett SpaceX, 2002-es indulása óta az egyik legfontosabb űripari vállalattá nőtte ki magát. A NASA már említett, Commercial Crew programjának keretében a Boeing Starliner-jével egy időben kezdték el fejleszteni saját, Dragon űrkapszulájukat. Utóbbi kétségtelenül jóval meggyőzőbben teljesített az eddigi tesztjei során. 2020 óta már túl vannak nyolc, embereket is szállító űrrepülésen, 2023-ban pedig már három űrturistát is feljuttattak az ISS-re.
A Boeing ezalatt az idő alatt az első, legénységet szállító tesztrepülésének megvalósításában is nagy problémákban ütközött. Az első ilyen tesztjüket, sorozatos hibákat követően 2023 júliusáról idén május 6-ra halasztották. Ezt azonban két órával a kilövés előtt lefújták, ahogy az ezt követő május 10-es, május 17-es és május 21-es és június 1-es céldátumot is el kellett tolniuk.
A sorozatos kudarcok után a végső dátum június 5-e lett, amikor is két amerikai űrhajóssal – Sunita Williams-szel és Butch Wilmore-ral – a fedélzetén a floridai Cape Canaveral űrkikötőből sikeresen fellőtték a Starlinert.
Komolyak, vagy nem komolyak a Starliner hibái?
A sikeres kilövés után nem sokkal világossá vált, hogy
a legénységnek nem lesz zökkenőmentes útja az ISS-re.
A fellövést követően a mérnökök héliumszivárgást tapasztaltak a szerkezetben, majd az ISS-hez való dokkolást a 28 fúvókából álló reakcióvezérlő rendszer problémái miatt több órával késleltetni kellett. A hiba miatt a Starliner egy ideig nagyjából 200 méterre "várakozott" az űrállomástól, majd a dokkolásra csak azután került sor június 6-án, hogy az űrhajósoknak sikerült helyreállítaniuk az öt problémás hajtóműből négyet.
Az ISS-re való megérkezés után a Boeing elkezdte kivizsgálni a meghibásodásokat, majd fokozatosan arról érkeztek hírek, hogy a kezdetben kisebbnek nevezett problémák komolyabbak lehetnek, mint azt elsőre gondolták. Ezért a Boeing és a NASA nem mert kockáztatni: kénytelenek voltak az űrhajósok eredetileg 8 napra tervezett űrbéli tartózkodását meghosszabbítani. A június 14-ei hazatérés elhalasztását követően először még új céldátumokat hirdettek meg, azonban azok módosítása után később már úgy fogalmaztak, hogy „semmi sem sürgeti” a hazatérést, ezért
további tesztek szükségességére hivatkozva nem adtak meg új hazatérési dátumot.
WATCH: Problems with Boeing's Starliner capsule have upended the original plans for the return of its two astronauts to Earth as teams look at last-minute fixes https://t.co/verJMT3hLk
— Reuters (Science) June 27, 2024
Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a sajtóban sorra jelentek meg arról szóló cikkek, hogy a NASA asztronautái az „űrben ragadtak”. A Boeing és a NASA munkatársai ugyan próbálták a nyilvánosságot az ellenkezőről meggyőzni, nem nyújtottak részletes információkat a Starliner hibáinak súlyosságát illetően. Elmondásaik szerint az űrkapszula bármikor képes lett volna elhagyni az ISS-t, azonban szerették volna azt minél tovább vizsgálni, hogy maximálisan a végére járjanak a problémáknak.
Ember az űrben!
Hogy jobban megértsük, miért is hozta ilyen kellemetlen helyzetbe a Boeinget a két fős legénység kálváriája, tekintsük át röviden, hogy mit is jelentett a biztonság az embereket is szállító űrrepülések terén az űrkorszak kezdetén, és hogyan változott ez a hozzáállás az elmúlt időszakban.
Az űrkutatás rendkívül komplex tudományterületnek számít, ezért tesztekre mindig szükség van, amelyek közül teljesen természetes, hogy sok kudarccal végződik. A szakembereknek elképesztő mennyiségű mérnöki tudást kell mozgósítaniuk minden űrkilövésnél, legyen szó egy alacsony pályára állított műholdról, idegen égitestre történő leszállásról, vagy utasokkal végrehajtott űrrepülésről.
A hibázás tehát teljesen természetes, azonban ha emberéletek forognak kockán, sokkal nagyobb odafigyelésre van szükség.
A hidegháború idején dübörgő űrverseny kezdetén, az 1960-as években a technológiai lehetőségek még limitáltak voltak a legénységet szállító űrexpedíciók számára. Ennek ellenére viszont, a nagyhatalmi versengés ebben az időszakban jelentősen felpörgette az űrkutatás léptékét: annak ellenére, hogy kevés adat állt a tudósok rendelkezésére az embereket szállító űrmissziókkal kapcsolatban, mindössze 8 év telt el az első világűrbe fellőtt embertől (1961) Neil Armstrong 1969-es Holdra-szállásáig.
A 70-es és 80-as években – az amerikai Apollo és a szovjet űrprogramok idején – tapasztalható volt egy jelentős emelkedés a legénységgel is ellátott űrkilövések számában.
A 2000-es évek eleji visszaesést követően a 2020-as években egyre inkább teret kapó magán-űrvállalatok, és az újra fellángolni látszó űrverseny megnövelte a fellövések számát.
Alapvetően elmondható azonban, hogy
az emberes űrküldetések számát leginkább a technológiai fejlődés üteme és az elrettentően ható, emberéleteket követelő űrkatasztrófák határozzák meg.
A grafikonon is jól látható visszaesések 1986-ban, és 2003-ban egyaránt halálesettel járó baleseteknek tudhatóak be. Ezek a balesetek mindig kijózanítóan hatnak az űrkutatásra. A technológiák mellett a biztonsági előírások is folyamatosan fejlődtek, ennélfogva egyre kisebb mértékben szeretnék kockázatnak kitenni az űrbe felküldött embereket. Mára már elképzelhetetlen lenne kapkodva az ismeretlenbe küldeni az asztronautákat.
Mindemellett persze, a célok is átalakultak. Az hidegháború végétől kezdve a nagyhatalmi státusz megőrzéséért vívott harc helyett egyre inkább a tudományos érdeklődés lett az űrkutatás mozgatója. Míg az Apollo-program idején végrehajtott Holdra szállások során az űrutazók csak néhány órát töltöttek a Hold felszínén, a NASA jelenleg is zajló Artemis-missziójában az asztronauták tartósabb, akár egy hetes tartózkodásra készülnek. Kétségtelen, hogy utóbbi megtervezése időigényesebb folyamat.
Elon Musk besegít
Visszakanyarodva a Boeing-hez: a vállalat vezetőinek optimizmusa mellett a realitások egyre inkább affelé mutattak, hogy a Starliner űrkapszula nem elég biztonságos ahhoz, hogy elindítsák azt vissza a Földre. Korábban a NASA egyik vezetője azt nyilatkozta,
jó oka van a NASA-nak, hogy a Boeing által tervezett Starlinerre támaszkodjon a küldetés befejezése során.
Azonban, pár nappal később a NASA munkatársai már úgy fogalmaztak, hogy "minden lehetőséget számba vesznek" a legénység hazaszállítása érdekében. Az Ars Technica nevű technológiai szaklap, iparági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy nagyjából 50% esélye lehet annak, hogy Elon Musk űrcége, a SpaceX segítheti ki a NASA-t a Boeing által okozott szorult helyzetében. Ezt a cikk szerint több tényező is alátámasztotta:
- Többek között, az Amerikai Űrügynökség július 14-én több mint 260 ezer dollárt fizetett a SpaceX-nek egy vészhelyzetek kezelésével kapcsolatos tanulmány elkészítéséért. Bár az ügynökség szerint ennek nem volt köze a Starlinerhez, a belsős források ennek ellenkezőjét állították.
- Egy ennél is árulkodóbb jel, hogy a SpaceX közelgő, Crew-9 nevű, legénységgel ellátott űrrepülésével kapcsolatosan egy olyan szcenáriót is tesztelnek, amely során két űrhajós indul útnak a Crew Dragon űrkapszula fedélzetén, az eddig megszokott négy helyett. Ez pedig arra utalhat, hogy a felutazó SpaceX-NASA űrhajósokkal egy időben szállítanák haza az ISS-ről Williamst és Wilmore-t.
Néhány nappal később, e hét csütörtökön a pletykák hirtelen valósággá váltak:
a NASA a sajtótájékoztatóján hivatalosan is felvetette annak a lehetőségét, hogy a két űrhajóst a SpaceX Dragon Crew kapszulája szállíthatja majd haza 2025 februárjában.
Bár az ügynökség szerint a Boeing mérnökei még mindig dolgoznak rajta, hogy a Starliner rendben hazatérhessen, egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy Elon Musk fogja "megmenteni" a legénységet. A SpaceX szóban forgó Crew-9 küldetését éppen ezért el is csúsztatták 2024 szeptemberére, hogy a vállalatnak legyen elég ideje kidolgozni a jövő évi hazatérésük körülményeit.
Ha valóban a SpaceX-szel jövő februárban érkezhetnek csak haza az asztronauták, az még tovább súlyosbíthatja a Boeing krízisét,
és a tervezett 8 napos űrutazást 8 hónaposra nyújthatják ezzel.
Címlapkép forrása: By Bob Hines/NASA - flickr.com, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=118317772
