Az elmúlt napokban megdöbbentő jelenetek játszódtak le Bangladesben, miután egyre világosabbá vált, hogy a hatóságok képtelenek a kezükben tartani a helyzetet, a tüntetők pedig mind radikálisabb eszközökhöz folyamodnak a céljuk elérése érdekében. Az egész azzal kezdődött, hogy a kormány szeretett volna reformot bevezetni, de erről majd később. Az ötödjére (sorozatban negyedszer) megválasztott Haszina-kormány alig több mint egy hónapja jelentett be átalakítást a munkaerőpiacon, mégis augusztus első felében már kijelenthető, hogy
a kormány totális összeomlása egyértelműen a tüntetők győzelmét jelenti.
Az egyik legfontosabb követelésük éppen az volt az elmúlt napokban már, hogy a 76 éves Sejk Haszina Vazed távozzon a pozíciójából.
Always remember you can run but you can't hide, there is a Razakar always watching you from somewhere.Hasina and sister fleeing Dhaka.Victory ️ for Razakars.Inshallah Rajasthan is next. pic.twitter.com/qJRMn4AUrG
— Razakar (@Razakar_e_Pak) August 5, 2024
A váratlan gyorsasággal lemondó, majd külföldre menekülő miniszterelnök-asszony Banglades alapító elnökének, Mudzsibur Rahmán sejknek a lánya, egy politikusi dinasztia tagja. Már fiatal korában ismert lett a neve a közéletben, mivel apja az egyik leghíresebb ellenzéki figura volt az ekkor még Kelet-Pakisztánnak nevezett országrészben. Mivel Rahmán sejket tevékenységéért gyakran zárták börtönbe, ezért a lánya aktív szerepet vállalt abban, hogy folyamatosan ellátta az összekötő szerepét. Az ország 1971-es függetlenségének elérésekor már ismert diákvezérnek számított. Banglades létrejöttét követően alig néhány éven belül Haszina apját katonatisztek meggyilkolták, mivel egy éhínség miatt nem volt túl nagy a támogatottsága, de az ország demokratikus berendezkedését is szerette volna a szocialista egypártrendszer irányába mozdítani.
Ezután hosszú, zűrzavaros időszak jellemezte a belpolitikát Dakkában, egymást követték a katonai puccsok és a politikai gyilkosságok.
A helyzet csak az 1990-es évektől kezdve rendeződött, ekkor a szekuláris Áojámi Liga párt segítségével 1996-ban megnyerte a választásokat.
Ettől kezdve Sejk Haszina Vazed az egyik legfontosabb politikussá vált Bangladesben. Bár 2001-ben vesztett a szavazáson, néhány kaotikus évet követően visszatért a muszlim többségű ország élére 2009-ben. Ettől kezdve sorozatban nyerte a választásokat, a legutóbbit, a negyediket (összességében az ötödiket) éppen 2024 elején. Megítélése alapvetően pozitív volt, ennek köszönhetően olyan kríziseket is túlélt az ország vezetőjeként, mint az iszlamista terrorizmus megerősödése, a rohingya menekültválság vagy a koronavírus. Az viszont már egyre rosszabb fényt vetett a megítélésére nézve, hogy fokozatosan építette le a jogállami kereteket az országban, a vádak szerint lényegében egyeduralomra törekedett.
2024 nyarán aztán egy elsőre teljesen ártatlannak tűnő helyzetbe belebukott.
Történt ugyanis, hogy a kormány meg szerette volna reformálni a kvótarendszert az országban. Ennek lényege, hogy az állami munkahelyek egy bizonyos részét a kormány azoknak tartaná fenn, akiknek a családjai harcoltak az 1971-es függetlenségi háborúban. Korábban már egyszer eltörölték egyszer ezt a kivételező állami eljárást, de most újra a visszaállítás mellett határoztak. Az állami szféra mintegy 30 százalékát kapták volna meg az egykori szabadságharcosok leszármazottjai, ám ezen felül még a nők, az etnikai kisebbségek, a fogyatékkal élők és más hátrányos helyzetűek is hasonló előjogokat kaptak, így a kvóta tényleges aránya 56 százalékosra kúszott. Bangladesben közben a diplomás munkanélküliek száma folyamatosan közelíti az egymillió főt, 12 százalék felett az álláskeresők aránya az országban, ez a háromszorosa az általános munkanélküliségnek itt.
Az elképzelés ellenállást váltott ki, különösen a diákság vonult az utcákra, ahol követelte, hogy álljanak el az átalakításoktól.
Dakka erre agresszív választ adott, mivel gyakorlatilag tűzparancsot adott az elégedetlenkedők ellen.
Thousands of protesters in Dhaka demanded Prime Minister Sheikh Hasina's resignation after a violent police crackdown. Protest leader Asif Mahmud urged supporters to pic.twitter.com/ai2DIbwqnk
— Eagle (News) August 4, 2024
A következmény: több mint 200 halálos áldozat, valamint több ezer sérült. Az erőszakba torkolló események viszont azt eredményezték, hogy egyre szélesebb tömegek sorakoztak fel a diákok mellett. A kormány érzékelte a veszélyt, ezért országos kijárási tilalmat rendelt el, miközben kísérletet tettek az indulatok csillapítására azzal, hogy a legfelsőbb bíróság 56 százalékról 7 százalékra vitte le a kormányzati álláskvótákat. A korábbi erőszakos események hatására azonban ez már nem volt elég, egyre inkább a hosszú ideje regnáló politikusok ellen fordult a népharag. A tüntetők kilenc követelést fogalmaztak meg, ebben a kabinet hat tagjának azonnali távozása szerepelt, valamint Haszina nyilvános bocsánatkérését szerették volna elérni.
A miniszterelnöknő engedmények helyett inkább további elnyomással reagált.
Tömegessé váló letartóztatások, indoklás nélküli elzárások jöttek, ez pedig az eddigieknél is tovább fűtötte az elégedetlenkedőket. A kitartó és egyre nagyobb számban megjelenő tüntetők ettől kezdve egyre gyakrabban nevezték diktátornak a miniszterelnököt és már a lemondását követelték, valamint a demokrácia visszaállítását. Az események végül hétfőre jutottak addig, hogy elsöpörték Haszinát, akinek egészen külföldig kellett menekülnie, hogy biztonságban legyen.
Joggal merül fel a kérdés, hogy pontosan hogyan okozhatott ekkora felháborodást egy egyszerű reformkísérlet, ráadásul egy olyan országban, ahol alig fél éve még jelentős támogatást kapott a választáson a kormány. A válasz összetett, valószínűleg egy hosszú folyamat eredményeként kirobbant tüntetésekre adtak rossz válaszokat, ezzel pedig a már régóta lappangó feszültség is a felszínre tört. Az Al-Jazeera szerint például nagy hibát követett el a miniszterelnök, amikor a tüntető diákokat „Razakarnak” nevezte. Ez a kifejezés rendkívül sértőnek számít, azokra használták, akik az 1971-es harcok idején önkéntesként támogatták a pakisztániakat. Beszédes volt már az is, hogy csak a választásra jogosultak alig több mint 40 százaléka jelent meg idén a szavazófülkéknél, míg az előző alkalommal az arány átlépte a 80 százalékot, amely azt mutatta, hogy hiába szerzett a miniszterelnök ismét nagy többséget, nem sikerült megszólítani úgy mindenkit, mint korábban. A másik, hogy bár Banglades demokratikus szintje sosem volt összehasonlítható a nyugati országokéval, az elmúlt években kezdett látványossá válni, hogy Haszina mennyire előnyben részesíti a saját körét a pozíciók kiosztásakor. Szembetűnő az is, hogy a különböző aktivistákkal hogyan bánt a hatalom: rengetegen eltűntek, többeket letartóztattak, az állam pedig alaposan rajta tartotta a szemét a kormány kritikusain. Az sem tett jót most a kormány megítélésének, hogy a gazdaság gyengén muzsikál: nőnek az élelmiszerárak, miközben a korrupció meg burjánzik.
Dhaka University area in upheaval on Razakar slogan... live from DU Responding to Prime Minister Sheikh Hasina's recent speech, their slogans at the protest are: pic.twitter.com/AX6YqCXQyg
— The (Road) July 14, 2024
Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy mi következhet most Dakkában, az ország rövid független történelme már eddig is hemzsegett az erőszakos hatalomátvételektől és a véres puccsoktól. Haszina távozása és a hadsereg bejelentése, amely szerint átvették az irányítást Bangladesben még nem hozott azonnali megnyugvást. A tüntetők céljainak elérését követően egyre több olyan felvétel kering a közösségi médiában, amely szerint a felbőszült zavargók az országban élő hindu kisebbség tagjai ellen fordulnak. A 2022-es népszámlálás adatai alapján a népesség körülbelül 91 százalékát teszik ki a muszlimok, míg a hindu vallást követők aránya mintegy 8 százalékos. Ez azonban azt jelenti, hogy több mint 13 milliós közösségnek kell számolnia azzal, hogy újra fellángolhat az etnikai feszültség, amely ismét súlyos áldozatokhoz vagy menekültek tömegeihez vezethet.
Kulcsfontosságú lehet, hogy most milyen gyorsan lesznek képesek rendet tenni a rendvédelmi erők az országban, mert könnyen súlyos következményei lehetnek a lázongásnak.
Az ideiglenes katonai kormány azonnal arra törekszik, hogy megnyugtassa a kedélyeket, vizsgálatot ígért a megölt diákok ügyében. Vélhetően az eddigi elnyomott ellenzék is szabadulhat a börtönből, illetve visszatérhet a politikai életbe. Egy viszont biztos: egy hosszú, békés korszak zárult le 2024 nyarán Bangladesben, ezzel együtt pedig valószínűleg egy politikai karrier is csúfos véget ért az országban.
Címlapkép forrása: K M Asad/LightRocket via Getty Images
