A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány szerzői a GISP2 (Greenland Ice Sheet Project 2) projekt során 1993-ban kiemelt jégmagot tanulmányozták. Bár a kőzetet és jeget tartalmazó grönlandi mintát korábban már alaposan megvizsgálták, senki sem gondolt arra, hogy az alsóbb rétegekben lévő vegyes üledékben kövületeket keressen. Ennek oka az, hogy
egészen eddig nem sejtették, hogy a közelmúltbeli földtani korszakokban a terület jégmentes lehetett.
Paul Bierman, a kutatás vezető szerzője és a Vermont Egyetem környezettudományi professzora szerint olyannyira nem számítottak a felfedezésre a kutatók,
Szó szerint az első órában, talán fél órában megláttuk a kövületeket.
A kutatók a három centiméteres, vizsgált talajrétegben élénk tundrai ökoszisztémára utaló maradványokat, például fűzfát, tüskésmoha-spórákat, gombákat, rovarmaradványokat és mákszemet találtak.
Korábbi modellezések már kimutatták, hogy a jégtakaró elolvadhatott a múltban, azonban a jelenlegi kutatások azt bizonyítják, hogy a jégtakaró a sziget közepén található GISP2 fúrási területén is felolvadhatott. Bierman szerint ez azt jelenti, hogy
a sziget egésze jégmentes lehetett a múlt bizonyos szakaszaiban, ami rávilágít, a grönlandi jégtakaró sérülékenységére.
Bierman kiemelte, hogy ha az emberiség nem mérsékli jelentősen a globális felmelegedéshez jelentős mértékben hozzájáruló üvegházhatású gázok kibocsátását, Grönland közel teljes területe felolvadhat az elkövetkező évszázadok során, amely a tengerszint körülbelül 7 méteres emelkedésével járhat. Emiatt pedig több száz millió ember veszítheti el az otthonát.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
