Ma Jing-csiu szerint a tajpeji kormányt egyenesen megnyomorítaná a pénzügyi teher, ha tényleg „védelmi pénzt” kellene fizetniük az Egyesült Államoknak. Hozzátette, hogy szerinte Washington nem áldozna be csapatokat a sziget védelme érdekében, amennyiben Peking inváziót indítana a terület elfoglalásáért. Az aggódó mondatokat az váltotta ki, hogy Donald Trump korábban egy interjúban kijelentette, hogy megválasztása esetén Amerika nem nyújtana ingyen védelmet a sziget számára, bár nem részletezte a tervét. Azt is megkérdőjelezte a korábbi elnök, hogy
több mint 12 ezer kilométeres távolságra a kontinentális Amerika partjaitól egyáltalán megvalósítható lenne-e a sziget védelme.
A konfliktust az okozza, hogy Tajvant a szárazföldi Kína vezetése a saját területének tekinti, ezt viszont a kvázi függetlenül működő Tajpej nem hagyná. Az itteni kormányt szinte a világ egyetlen országa sem ismeri el függetlennek, így az egyik legfontosabb katonai szövetségesnek számító Egyesült Államok sem. Az eddig megdönthetetlen volt viszont, hogy a Fehér Ház garantálja a sziget védelmét, ezért Trump terve mindenképpen változást jelentene az eddigiekkel szemben.
Az elmúlt időszakban Peking egyre nyomatékosabban adott hangot a követelésének, hogy a sziget újra Kína irányítása alatt álljon.
Ma Jing-csiu szerint a januárban megválasztott elnöknek, Laj Csing-tönek hamarosan „szembe kell néznie a valósággal”. Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O'Brien azt javasolta, hogy Tajvan legalább a költségvetésének az 5 százalékát fordítsa védelmi célokra. Ma azzal is vádolta a tajpeji elnököt, hogy felelőtlen nyilatkozataival hergeli Pekinget. Laj ugyanis azt mondta, hogy
Tajvan és a szárazföldi Kína nem alárendeltjei egymásnak.
A volt államfő szerint törekedni kell a konfliktus békés rendezésére, korábban ő erre törekedett a vezetésével.
Tajvan különösen fontos a világgazdaság szempontjából, mivel a szigeten található a világ chipgyártásának a jelentős része. A high-tech eszközök nélkülözhetetlenek a modern elektronikai eszközök gyártásánál, ezért egy esetleges háború a világgazdaságra is drámai hatást gyakorolna.
Címlapkép forrása: Annabelle Chih/Getty Images
