A Nyugat-Európát és Észak-Afrikát sújtó időjárás valószínűtlen lenne az emberek által okozott globális felmelegedés nélkül, írják a kutatók a helyzetről készült gyorselemzésben. Az elemzők szerint
a többek között a fosszilis tüzelőanyagok (olaj, gáz, szén) elégetése miatt kialakult éghajlati válság 2,5-3,3 Celsius-fokkal melegebbé tette a hőmérsékletet ezeken a területeken.
Ez korábban elképzelhetetlen lett volna, azonban a tudósok szerint a jelenlegi klímahelyzetben nagyjából évtizedenként várhatóak hasonló jelenségek, ha pedig tovább nő a károsanyag-kibocsátás, egyre gyakoribban lehetnek.
A tanulmány egyik szerzője, Friederike Otto klímatudós rámutatott, hogy az olimpikonok is megszenvedték a Párizst sújtó 35 fokos hőséget. A kutató hozzátette, hogy
ha a légkör nem lenne túlterhelve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátással, Párizsban körülbelül 3 Celsius-fokkal hűvösebb lett volna, ami sokkal biztonságosabb a sportolás szempontjából.
Számos olimpiai sportolót és nézőt ért váratlanul az extrém időjárás; egy teniszező például "őrületesnek" nevezte a hőséget. A vitorlás számokban induló versenyzők közül sokan jéggel töltött mellényt viseltek, hogy hűteni tudják magukat. A rendezők több helyen párakapukat is felállítottak, hogy a szurkolók számára elviselhetővé tegyék a körülményeket.
Azonban sok embernek szerte a Földközi-tengeren nincs meg az a luxus, hogy jégzsákot vagy légkondicionálót használjanak
- mondta Otto, aki hozzátette, hogy a mediterrán régióban az extrém hőség akár halálos is lehet.
Az elemzés értékelte a júliusi hőhullámot is, amely sok helyen 40 Celsius-fok fölé repítette a hőmérsékletet. A mediterrán régiót sújtó perzselő időjárásról korábban mi is beszámoltunk már.
Az észak-afrikai Marokkóban a 48 Celsius-fokot is elérte a hőmérséklet, egy kórház pedig 21 halálesetet jelentett be a hőség alatt. A hőség még több ember korai halálát okozta a régióban, az adatok összegyűjtése azonban időbe telik. A 2022-es európai nyár 61 ezer, szélsőséges időjáráshoz köthető halálesethez vezetett.
Franciaországban és számos más országban dolgoztak már ki cselekvési terveket a hőség ellen: több helyen korai előrejelző rendszereket hoztak létre, elsősegélynyújtó állomásokat létesítettek, valamint egyes helyeken módosították a kültéren dolgozók munkaidejét is.
A júliusi hőhullámot okozó hőkupola világszerte szélsőséges időjárási viszonyokat eredményezett.
Az éghajlati válság miatt pedig a tudósok előrejelzései szerint a hőhullámok világszerte egyre forróbbak, hosszabbak és gyakoribbak lesznek.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
