A szakértők egy nemzetközi csoportja szerint az éghajlatváltozás és más környezeti fenyegetések olyan mértékűvé váltak a bolygónkon, hogy azok meghaladják a földi fajok természetes élőhelyükön való védelmére irányuló képességeinket.
Itt jönnek képbe a biobankok, amelyek olyan létesítmények, ahol a kutatók biztos körülmények között őrizhetik meg különféle élőlények sejtjeit és DNS-mintáit. Ezen minták segítségével a szakemberek növelhetik a veszélyeztetett fajok genetikai állományának sokféleségét, szélsőséges esetben pedig a kihalásuk után klónozásra is képesek lehetnek.
Az ehhez hasonló biológiai tárolók ötlete nem újkeletű. Az északi sarki Svalbard szigetén található Spitzbergák Nemzetközi Magbunkerben (angol nevén: Svalbard Global Seed Vault) már több mint 10 éve tárolják alacsony hőmérsékleten a világ vetőmagjainak mintáit, hogy egyes növényfajok esetleges kihalása esetén legyen hova nyúlniuk a tudósoknak.
Azonban az extrém felmelegedés a sarkkört sem kíméli: pár éve a jégolvadásnak köszönhetően áradás veszélyeztette a svalbardi biobankot is, azonban a helyszínen közbeavatkozó embereknek hála a létesítmény sikeresen átvészelte azt.
Ezek alapján Mary Hagedorn, a Smithsonian Nemzeti Állatkert és Természetvédelmi Biológiai Intézet munkatársa szerint
egy igazán biztonságos, passzív biotároló létrehozására lenne szükség, a Föld biológiai sokféleségének megőrzéséhez.
A BioScience folyóiratban közzétett javaslat szerint egy Holdon létesített biológiai raktárat semmilyen esetben sem érhetnének el a földi katasztrófák.
A Hold természetes fagyos környezete miatt a minták egész évben fagyasztva maradnának, emberi beavatkozás és energiaforrás nélkül.
Az égitest sarkvidékeinek közelében lévő mély kráterek soha nincsenek kitéve napfénynek, így képesek biztosítani a minták megőrzéséhez szükséges ultraalacsony (-196 Celsius-fok) hőmérsékletet.
A fajok jövőbeli klónozása szempontjából a legfontosabb, hogy a sejteket élő állapotban tudják tárolni. Egy holdi biotároló létrehozása hatalmas nehézségekkel járna, de a szakemberek szerint
az élő sejtek megőrzése nem jelentene kihívást, ugyanis vannak rá példák, amikor ezt sikeresen alkalmazták.
A megközelítésnek vannak kritikusai is tudományos körökben, akik elsősorban a fajok kihalásának elkerülésére koncentrálnának. Hagedorn szerint mindkét irány - a biológiai minták megőrzése és a legrosszabb szcenárió elkerülése - egyaránt fontos. A tudós szerint fontos, hogy baj esetére legyen egy B-terv is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
