A gyakorlatok során a résztvevő hajók szimulált aknamezők felderítését végezték elektronikus eszközökkel, majd tüzérségi tűzzel megsemmisítették a fenyegetéseket. Emellett keresési és mentési műveleteket is végrehajtottak. A kínai Jiaozuo romboló részvétele ezekben a gyakorlatokban Kína szélesebb körű stratégiájának része, a keleti nagyhatalom célja haditengerészeti képességeinek növelése és az Oroszországgal való kapcsolatok erősítése. Az elmúlt években jelentősen elmélyült Moszkva és Peking között a katonai együttműködés. Ezt
a közös stratégiai érdekek vezérlik, valamint az a tény, hogy mindkét hatalom az Egyesült Államokat tekinti az elsőszámú biztonsági fenyegetésnek.
A szomszédos országok közötti stabil viszony hosszú múltra tekint vissza, korábban Kína rendszeresen vásárolt be az orosz haditechnikai eszközökből. A keleti nagyhatalom vett példásul Sz-400-as légvédelmi rendszereket és Szu-35-ös vadászgépeket is. Az elmúlt években Peking egyre önállóbbá válik védelmi termelés terén, csökkentve ezzel az orosz technológiától való függőségét, Oroszország továbbra is fontos partnere marad különösen olyan területeken, ahol a kínai technológia lemaradásban van. A balti-tengerihez hasonló közös hadgyakorlatok a katonai kapcsolatok sarokkövévé váltak, sűrűsége pedig jelzi, hogy a felek stabilnak veszik a másik fél támogatását.
A manőverek során különböző műveleti forgatókönyveket vesznek sorra, úgy mint például tengeri keresés és mentés, tengeralattjáró elleni hadviselés és légvédelem. Mostani a „Naval Interaction” sorozat részeként valósult meg, ezeket különböző helyszíneken tartják a Balti-tengertől egészen a Dél-kínai-tengerig.
Címlapkép forrása: Maksim Konstantinov/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
