A nemek közti egyenlőségre nézve nagy várakozás övezte az idei játékokat az elmúlt hónapokban. Tavasszal a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bejelentette, hogy az olimpiák történelmében először 50% lesz a női sportolók aránya a 2024-es játékokon. Ugyan a megnyitó előtti adatok azt mutatták, hogy kevéssel (nagyjából 200-al, a több mint 11 ezres teljes mezőnyben), még mindig több férfi fog részt venni a párizsi játékokon, soha nem rendeztek még a nemek arányát nézve ennyire egyenlő olimpiát.
A női sportolók magas számát azonban több évtizedes emelkedés előzte meg, és ahogy az S&P Global témába vágó jelentésében rámutat:
az elmúlt évszázadban sok úttörő női sportversenyző sikerei ágyaztak meg ennek.
Nők az olimpiatörténetben
Ahogy az alábbi grafikonon is látszik, az utóbbi évtizedekben lassú ütemben, de folyamatosan nőtt a nők aránya az összes olimpikon között, azonban hosszú utat tett meg a női sport, amíg eljutott az idei rekordszámhoz.
![Nők aránya a modern olimpiákon 2024](https://pcdn.hu/articles/images-xs/n/o/k/nok-aranya-a-modern-olimpiakon-2024-693825.jpg)
Az első modern olimpiai játékokat 1896-ban rendezték meg a legendás ókori verseny hazájában; a görögországi Athénban, ahol 241, kizárólag férfi versenyző mérte össze az erejét. Az első női olimpikonok négy évvel később, az 1900-as párizsi olimpián vettek csak részt. Akkoriban még teljesen más volt a női sport helyzete, amelyet jól szemléltet az is, hogy a Párizsban induló 22 nő 5 versenyszámban mérkőzött meg, amelyek közül csak kettőben (golfban és teniszben) volt kifejezetten női mezőny számára kiírt verseny.
Az összetett társadalmi okok mellett korábban a női versenyzőkkel szemben kritikus globális sportvezetés is hozzájárult ahhoz, hogy lassan javult a nők egyenjogúságának helyzete az olimpiai játékok történelmében.
Pierre de Coubertin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság társalapítója és második elnöke erősen ellenezte, hogy női versenyzők is részt vegyenek a játékokon, ezért is döntöttek úgy, hogy az első, athéni olimpián csak férfi mezőny lesz.
Ez a gondolkodás már abban az évben erős tiltakozást váltott ki a sportolók részéről. Egy görög nő, Stamata Revithi - tiltakozásul, hogy nem indulhatott el az olimpiai versenyen - 1896-ban, az athéni versenyt követő napon egyedül futotta le az akkoriban 40 kilométeres maratoni távot Athén utcáin. Az utolsó kört azonban az olimpiai stadion körül volt kénytelen megtenni, ugyanis a hatóságok megtiltották, hogy ott fejezze be a versenyt, mint az előző nap induló férfi versenyzők.
Revithi nem hivatalos futása után majdnem egy évszázadba telt, hogy bekerüljön a programba a női maraton, amelyet az 1984-es los angelesi játékokon rendeztek meg elsőként. Arra pedig, hogy az összes olimpiai sportágban indulhasson mindkét nem, egészen a 2012-es, londoni játékokig kellett várni, amikor is bekerült a hivatalos programba a női ökölvívás.
A női olimpikonok részvétele óta számos remek eredmény született már a játékok történelmében. Az S&P gyűjtésében kiemeli például, hogy az első, maximális pontszámmal jutalmazott tornagyakorlat is egy női sportolóhoz kötődik. A romániai Nadia Comaneci 1976-ban, mindössze 14 évesen érte el a 10 pontos eredményt, amelyre annyira nem volt felkészülve a tornászvilág, hogy az eredményjelző nem volt képes az összes számjegyet megjeleníteni. Az első, férfi tornász által bemutatott tökéletes gyakorlat csak 4 évvel később született meg, a következő nyári olimpián.
Közel teljes az egyenlőség, de nagy a szórás a csapatok között
Az AP hírügynökség cikkéből kiderül, ahogy véglegesedett az indulók listája a július 26-ai párizsi megnyitó előtt egy héttel,
az ígért 50%-os női arány egy hajszállal elmaradt.
A játékokon összesen 5 712 férfi és 5 503 női versenyző mérkőzik meg, amellyel 49,06% lett a női versenyzők aránya. Meg kell jegyezni azonban azt, hogy ilyen nagy számú versenyző esetén szinte lehetetlen számszerűen megmondani, hogy pontosan ugyanannyi férfi és női sportoló indul majd el a versenyen.
A versenyszámok és sportágak tekintetében is közel teljes az egyenlőség, azonban kicsivel több férfi érem kerül majd kiosztásra, 157 férfi és 152 női számban. 32 sportágból 28-ban egyenlő a nők és férfiak aránya.
Számtanilag persze a legnagyobb csapattal rendelkező országok küldik a legtöbb női sportolót az olimpiára: az Egyesült Államok 338, Franciaország 293, Ausztrália pedig 276 női versenyzőt visz magával Párizsba. A legtöbb női versenyzővel rendelkező Egyesült Államok csapatában a női versenyzők aránya 53%-os. Az USA női sportolói kiemelkedően teljesítettek már az előző olimpiák során is. Az S&P által gyűjtött adatok rámutatnak, hogy
az elmúlt négy olimpia során az Egyesült Államok női olimpikonjai több érmet szereztek, mint a csapat férfi tagjai.
Női érmek száma és aránya az amerikai olimpiai csapatban | |||||
Olimpia | Arany | Ezüst | Bronz | Női érmek száma | Női érmek aránya |
2008, Peking | 15 | 25 | 16 | 56 | 50.0% |
2012, London | 30 | 13 | 15 | 58 | 55.8% |
2016, Rio de Janeiro | 27 | 17 | 17 | 61 | 50.4% |
2021, Tokió | 23 | 22 | 21 | 66 | 58.4% |
Forrás: S&P Global, Portfolio |
Vannak azonban olyan (jellemzően kisebb olimpiai csapattal rendelkező) országok is, akik egyetlen női sportolót sem visznek majd idén a játékokra, vagy rendkívül alulreprezentáltak az olimpiai csapatukban. Utóbbi, kevés női sportolót delegáló országok között szerepel Katar is, aki jelenleg is versenyben van a 2036-os olimpia rendezéséért.
Az idei magyar olimpiai csapat sincs messze az egyenlő nemek közötti aránytól.
A 180 magyar sportoló között összesen 93 férfi és 87 nő található, tehát 52-48-as arányról beszélhetünk.
Gazdasági értelemben is egyre egyenlőbb a sport
A női sport népszerűsége nem mérhető kizárólag abban, hogy milyen a sportolók nemi aránya a versenyeken. A sport egyik elsődleges célja mindig az, hogy a lelátón, vagy a televíziók előtt ülő nézők milyen képet szereznek a sportolókról. Ezért, az egyre több női sportoló egyenlőbb reprezentációjára is törekedni kell a közvetítések során. Erre irányult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaszi közleménye is, miszerint
a párizsi játékokra 35 női kommentátort vettek fel, amivel sikerült 40% körülire növelni az arányukat a csapatban.
Ez a tokióhoz képest majdnem 80%-os, a riói játékokkal összehasonlítva pedig több mint 200%-os emelkedést jelent.
A női sportolók részvételével párhuzamosan folyamatosan nő az érdeklődés a női sportversenyek közvetítései iránt is. Egy 14 ezer fő részvételével készített felmérés során kiderült, hogy az emberek 73%-a néz női sportot is évente néhányszor, míg férfi versenyeket ugyanilyen gyakorisággal az emberek 81%-a néz.
Ugyanakkor, a nézők nem érzik még, hogy megvalósult volna a teljes egyenlőség a sportban; a válaszadók nagyjából kétharmada szerint több lehetőségre lenne szükség a nők számára a sport terén. Ezzel párhuzamosan pedig a válaszadók nagyjából fele érzi úgy, hogy a szponzorok nem fektetnek eleget a női sportba.
Az S&P Global másik kutatása szerint azonban, ha kicsit eltávolodunk az olimpiától, a sponzoráció terén is emelkedés látható. A 2022-es női labdarúgó Európa-bajnokság teljes bruttó bevétele 63 millió euróra nőtt, amely majdnem négyszeres emelkedést jelent a legutóbbi, 2017-es tornához képest.
Címlapkép forrása: Aytac Unal/Anadolu via Getty Images