A Mianmar délnyugati Rakhine tartományában tevékenykedő Arakán Hadsereg (Arakan Army – AA) egyre nagyobb sikereket ér el a katonai vezetés ellen, ebben pedig főleg a gerillataktika van nagy segítségükre. A nem hagyományos hadviselésben segítségükre van az időjárás is, mivel a monszunesőzések miatt sárossá válik a talaj, amely a hagyományos hadsereg számára nehezen járható. A terepet jól ismerő helyi fegyveresek elsősorban a kormányerők előőrseit, határ menti táborait támadja, amelyek kulcsfontosságúak lennének a térségi hatalom megtartása érdekében. A japán lapnak névtelenül nyilatkozó lázadó parancsnok szerint a hagyományos hadviselést kombinálják a lázadó taktikákkal, a stratégiájuk pedig működik a hadsereg ellen. Elmondása szerint
igyekeznek bekeríteni a kiszemelt katonai objektumot, majd megadásra kényszeríteni az ott tartózkodókat.
A hibrid harcmodort eddig sikeresen alkalmazták a térségben, mivel a kormányerők gyakorlatilag teljesen kiszorulnak a tartományból. A helyi fegyveresek direkt a monszun idejére időzítették az egyik legnagyobb hadműveleteket, mivel ez mindkét fél számára nehézséget okoz, de ők jobban ki tudják ezt használni. Külföldi megfigyelők – így például David Scott Mathieson, független elemző – szerint az idei évben a harcok jóval intenzívebbek, mint az elmúlt években a polgárháború kirobbanása óta.
Az Arakán Hadsereg 2009-ben alakult, etnikai alapon szerveződik és az állítások szerint mintegy 40 ezer fegyverest tudnak bevetni. Ez a szám némileg túlzásnak tűnik, ám ennek ellenére is az egyik legnagyobb alakulatot tudják kiállítani Mianmarban a kormány alakulatai ellen. A hatékonyságukat jól jelzi, hogy szimbolikus győzelmeket is képesek elérni, amely az ország más területein harcoló felkelők számára is példaértékű lehet a Najpjidó elleni küzdelemben.
Az AA célja, hogy Rakhine tartományt teljes egészében elfoglalják, ezzel pedig ez lehet az első közigazgatási egység, ahol teljesen megszűnik a kormány hatalma.
A régió viszont nemcsak arról nevezetes, hogy a felkelők mekkora sikereket értek el a katonai junta ellen, hanem az etnikai kisebbségek ellen elkövetett kegyetlenkedésekről is. A tengerparti részen él a muszlim vallású rohingya kisebbség, akiket évek óta visszatérően atrocitások érnek, hol a kormányerők, hol más csoportok által.
A Mianmarral foglalkozó független rezsim szerint a katonai vezetés egyre jobban sarokba szorul a harcok közben, mivel az ország területének és lakosságának többsége felett sem tud már ellenőrzés gyakorolni. A folyamat ráadásul egyre inkább gyorsul, Najpjidó egyre több és fontosabb területeket veszít el, miközben nem képes sehol sem visszaszorítani a lázadókat. A harcok egyelőre nem csitulnak, viszont az egyre véresebbé váló konfliktusban fokozatosan a rezsim ellen fordulnak a dolgok.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Thierry Falise/LightRocket via Getty Images
