Július 15-én, hétfőn késő este, a főváros, Maszkat keleti kerületében, Wadi Kabirban elkövetett lövöldözéshez hasonló esetek nagyon ritkának számítanak nemcsak Ománban, hanem az egész régióban is. Az Arab-félsziget gazdag olajállamai arról (is) híresek, hogy nem nagyon történnek terrorcselekmények, bár a múltban már volt rá példa, és ez aggodalommal töltheti el a GCC (Gulf Cooperation Council – Öböl Menti Együttműködési Tanács) országainak vezetőit.
Az elmondások alapján négy pakisztáni állampolgár, valamint egy rendőr is életét vesztette a támadásban, ezen kívül harmincan (más források szerint huszonnyolcan) sebesültek meg, akiket kórházban kezelnek. Nem mindenki lőtt sebbel került be a gyógyintézetbe, hanem sokan a menekülés közben sérültek meg, miközben fedezéket próbáltak keresni a fegyveresek elől. A pakisztáni kormányzat elítélte az „aljas terrortámadást”, az esetet követően a dél-ázsiai hatalom ománi nagykövete el is látogatott a kórházba, ahol a sebesülteket ápolják. Felszólította az országban élő pakisztáni kisebbséget, hogy „mindenben működjenek együtt a hatóságokkal”. Hozzátette, hogy:
ilyet még nem láttunk Omán történetében.
Geolocation of the alleged terror incident in Muscat, Oman23°34'45.4 pic.twitter.com/AEusn4j1EF
— Qais (Alamdar) July 16, 2024
A támadás hírére az Egyesült Államok helyi nagykövetsége arra kérte a helyben tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy maradjanak éberek, kövessék a híreket és tartsák be a hatóságok utasításait.
A lövöldözés a síita muszlimok egyik legfontosabb vallási eseményén történt, éppen az Ashurát ünnepelték a hívők.
A lövöldözést az Iszlám Állam (IS vagy ISIS) vállalta magára, azt állítva, hogy a „három öngyilkos merénylőjük” nyitott a tüzet a mecsetben imádkozókra, majd ezt követően hosszú tűzharcba keveredtek a hatóságokkal. A rendvédelmi erők állítása szerint a fegyveresek sem maradtak életben. A rendőrség nem indokolta meg, hogy mi volt az indíték, valamint a támadók személyazonosságát sem nevezték meg. Erre nem is volt szükség, mivel a lövöldözést követően felbukkant egy videó az elkövetőkről, amelyben hűséget fogadtak a szélsőséges iszlamista szervezetnek. Az Ománi Királyi Rendőrség ezt követően mégis felfedte, hogy a lövöldözők testvérek és ománi állampolgárságúak voltak, valamint magas pozíciókat töltöttek be az államapparátusban.
A béke szigete
Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen az eddig békésnek ismert országban csaptak a terroristák. Biztos válasz nincs, de ezzel egyszerre több dolgot is képesek lehettek befolyásolni tettükkel az iszlamista szélsőségesek.
A célpont elsőre nem tűnik kézenfekvőnek, mivel Omán nem számít kiemelkedő hatalomnak a Közel-Keleten. Lakossága jelenleg az ország statisztikai hivatala szerint nagyjából 5,2 millió fő, míg más források ennél alacsonyabb számot említenek, körülbelül 4,6 millió főt. Ennél izgalmasabb a népesség összetétele, mivel gyakorlatilag az omániak közel fele nem is ománi. A bonyolultnak tűnő képlet feloldása abban rejlik, hogy a vezetés a munkaerőpiaci igények miatt hatalmas számban csalogatta a külföldi munkaerőt az országba, ennélfogva a társadalom nagyon színes, mind az állampolgárságát, mind pedig a vallási felekezetét tekintve. Maszkatban székel a világ egyetlen háridzsita (vagy ibádita) muszlim vezetősége, ennek ellenére a Omán – még a saját állampolgárait tekintve is – sokszínű, a kormányzó irányvonalat valló közösséggel szinte azonos méretű a muszlimok száma, mögöttük pedig messze elmaradnak a síiták.
A megosztottság ellenére az szultánság politikájára inkább a tolerancia volt a jellemző, ahol a gazdasági eredmények miatti elégedetlenség okozott némi problémát, de ezt is kezelni tudták.
Gulf countries with the most foreign residents in 2023:1. UAE: 88% of the population 2. Qatar: 87% of the population 3. Kuwait: 70% of the population 4. Bahrain: 55% of the population 5. Oman: 45% of the population 6. Saudi Arabia: 38% of the population #Gulf
— Dr. (Ahmed) June 10, 2024
A 2010 utáni arab tavasz hullámai elérték a Arab-tenger partján fekvő országot is, ám a tüntetéseket végül jóléti intézkedésekkel sikerült elfojtani. Hozzá kell tenni, hogy a szultánság sem éppen demokratikus berendezkedésű, ezért a rendvédelmi hatóságok hathatósan hozzájárultak a megmozdulások visszaszorításához. Ennek ellenére a későbbiekben Ománban nyugalom honolt, csak néhány kisebb tiltakozás volt a szultán politikája ellen. Mondhatni, hogy ez (volt?) a béke (egyik) szigete, különösen a szomszédos Jemenben tomboló polgárháborúval szemben.
A támadás több szempontból is nagyon komoly presztízsveszteséget jelenthet Ománra nézve. A jómódú arab-félszigeti olajállamok esetén ugyanis az országimázs egyik legfontosabb eleme a biztonság, mivel a térségről alkotott kép egyik kiemelkedő eleme, hogy a Közel-Kelet számos más országával ellentétben itt nem kell tartani a terrorizmustól. Erre építette Maszkat külpolitikáját is, igyekezett semleges maradni és közvetíteni a Közel-Kelet vitás ügyeiben. Az egyik legnagyobb diplomáciai siker például az volt, hogy segítettek az Egyesült Államoknak és Iránnak 2015-ben tető alá hozni az atomalkut. Az már nem a helyi politikusokon múlt, hogy három évvel később végül Donald Trump amerikai elnök felmondta a megállapodást. Ebben a helyzetben a belpolitikai stabilitás kulcsfontosságú lehet a hitelesség szempontjából, mivel azt az üzenetet közvetíti más országok felé, hogy „otthon képes rendet tartani, ezért hiteles a szava a békítő tárgyalásoknál”. Egyelőre még nem világos, hogy az eset következtében megrendül-e a bizalom Maszkat felé, mivel ezek a megbeszélések többnyire a zárt ajtók mögött zajlanak úgy, hogy a külvilág számára csak a vitás felek közötti párbeszéd lezárulásával hozzák nyilvánosságra a részleteket.
Van egy másik szempont is, ami szintén nagyon fájdalmasan érintheti Ománt, ez pedig a gazdaság egyik húzóágazatának tekintett turizmus megrendülése.
Fontosságát jelzi, hogy az iparág 2023-ban összesen 35 százalékkal bővült, amely a munkahelyek növekedésére is jótékony hatást gyakorolt, egy év alatt összesen 15 százalékos emelkedést tapasztaltak a szektorban. Hasonlóan pozitív növekedést vártak 2024-re is, ezzel az előrejelzések szerint az ország GDP-jének összesen 7,6 százalékát fogja adni. Ez egyébként nem számít kirívónak a Perzsa-öböl államai között, Bahreinben 12,8 százalék, az Egyesült Arab Emírségekben ugyanez az arány 12,1 százalékos, míg Katarban 10,3 százalékos. A magas arányok az térségi országokban az átgondolt, hosszútávú nemzeti stratégiáknak (vízióknak) köszönhetőek, ez az egyik pillére annak a politikának, hogy a kormányzati költségvetés a jövőben sokkal kevésbé függjön a szénhidrogénbevételektől. A július 15-i terrortámadáshoz hasonló esetek viszont eltántoríthatják a látogatókat az országtól, ezzel jelentősen aláásva a vezetés terveit.
Önmagában ez az elszigetelt(nek tűnő) eset még nem fogja szétroncsolni a hosszú évek óta gondosan épített képet a régió biztonságáról, viszont jelzi, hogy felbukkanhatnak olyan szélsőségesek, akik elkövetnek ilyen támadásokat.
A hatóságokat igencsak aggaszthatja, hogy az elkövetők magas társadalmi rétegből érkeztek, akik a legkevésbé sem voltak a társadalom peremére szorítva, ennek ellenére a szélsőséges iszlamizmus üzenetei mégis utat törtek maguknak hozzájuk. A július 15-i támadásból még nem lehet hosszútávú következtetéseket levonniuk a rendvédelmi egységeknek, hogy mostantól tömegessé válthat a jelenség, viszont rávilágít arra, hogy olyan társadalmi rétegből is érkezhetnek a radikálisok, amelyek nem feltétlenül kerülnek elsőre az elhárító egységek látókörébe.
Visszatérő fenyegetés
Az Iszlám Állam terrorszervezet a 2010-es évek elején emelkedett fel Irakban és Szíriában, az évtized közepére gyakorlatilag az egész világra kiterjedő fenyegetésként tartották őket számon. A szélsőségesek az összes kontinensen követtek el merényleteket, az akciók ekkor kiterjedtek az Arab-félsziget országaira is. Az iszlamista radikálisok sejtjei főleg a vallási kegyhelyekre koncentráltak a térségben, kifejezetten a síita iszlám követőinek közösségi pontjaira:
- 2014-ben egymást követő két napon is tüzet nyitottak a szélsőségesek Szaúd-Arábia keleti részén, többségében síiták lakta településen, szintén Ashura napján.
- 2015-ben Szaúd-Arábiában három halálos áldozattal járó lövöldözés tört ki az északi Arar tartományban. Ugyanebben az évben Dammanban és Katifban mecsetek ellen követtek robbantásos merényletet, ezekben összesen huszonhat ember vesztette életét.
- Szintén 2015-ben Kuvaitban követtek el öngyilkos merényletet egy síita mecsetben, amely huszonhét ember életét követelte.
- 2016 elején a szaúd-arábiai Mahasen mecset ellen hajtottak végre támadást, ebben négyen meghaltak. Néhány hónappal később az iszlám vallás szent helyén, Medinában követtek el öngyilkos robbantást, amely hét halálos áldozattal járt.
Image and initial reports of the blast in , outside of the Prophet's Mosque. #Medina
— omid (safi) July 4, 2016
Ezt követően megszűntek az Iszlám Állam terrortámadásai a térségben, pedig a környező országokban még sokáig nagyon erős maradt, gyakran követtek el különféle kegyetlen támadásokat. A múlt hétfői eset ennek a nyolcéves periódusnak vetett véget, ez pedig egyben baljós is lehet a régió vezetéseinek. Egyrészt az Iszlám Állam (és annak izmosodó leágazása, az ISIS-K) egyre jobban kezd megerősödni, ezt bizonyítja a 2024 márciusi Moszkva melletti terrortámadás is. A másik, ennél is figyelmeztetőbb jel viszont, hogy Ománban eddig nem követtek el támadást, a mostani esettel viszont egy újabb – biztonságosnak tartott – országgal bővült az ISIS listája. Ez prezentálja, hogy képesek lehetnek akár új helyeken is megjelenni.
A terrorszervezet motivációja egyértelműen az, hogy láttassa magát, ezzel jelezve, hogy nem tűntek el.
A látványos akciók segíthetnek a szélsőséges muszlimok toborzásában, ezzel nagyobb erőre szert téve. A másik cél az lehet, hogy viszályt és felekezeti ellentéteket szítsanak, ezzel szintén akár radikalizálódást előidézve. Faozi Algoidi, a Middle East Council on Global Affairs kutatója szerint az Iszlám Állam valójában semmilyen perdöntő bizonyítékot nem hozott nyilvánosságra, amely egyértelművé tenné, hogy tényleg ők állnak a támadás mögött, mégis érdekükben áll magukra vállalni a figyelem érdekében. Különösen most kiemelkedő fontosságú magukra vonni a sajtó fürkésző tekintetét, mivel jelenleg szinte az egész világ a gázai konfliktus eseményeivel van elfoglalva.
Címlapkép forrása: Tim de Waele/Corbis via Getty Images
