Azerbajdzsán a francia tengerentúli területek függetlenségéért
Július közepén megtartották az úgynevezett Baku Kezdeményezés Csoport (Baku Initiative Group) első kongresszusát az azeri fővárosban. A résztvevők állítása szerint a csoport azért jött létre, hogy a „francia kolonializmus” ellen harcoljanak, és tagjai között Franciaország tengerentúli területein, valamint Korzika szigetén működő pártok és függetlenségi mozgalmak találhatók. A csoport még tavaly júliusban alakult meg Azerbajdzsán kezdeményezésére, de a mostani volt az első nyilvános találkozójuk. A kezdeményezés annyira gyerekcipőben jár, hogy a honlapjukon egyelőre annyi szerepel, hogy fejlesztés alatt áll, látogassunk vissza később. A közösségi média különböző felületein azonban már aktívak.
Ilham Alijev azeri elnök maga is felszólalt a Baku Kezdeményezés Csoport kongresszusán, ahol azt mondta:
Támogatjuk önöket, amíg szabadok nem lesznek. Egyes országok még mindig szenvednek ettől. (...) Kötelességünk segíteni ezeket az országokat abban, hogy megszabaduljanak a múlt e lázító maradványától
– mondta Alijev.
Első ízben az idén májusban kitört új-kaledóniai zavargások idején merült fel, hogy Azerbajdzsán nemcsak a szavak szintjén, hanem tevőlegesen is támogatja a francia „gyarmati uralom” ellen fellépő függetlenségpártiakat. Májusban az óceániai Új-Kaledóniában súlyos zavargások voltak, amelyek több halálos áldozatot is követeltek. Az eseményekről akkor itt írtunk bővebben:
A felkelést egy helyi választójogi szabályozás váltotta ki, amely az őslakos kanak törzs szerint ellenük irányult. A közösségi médiában akkoriban számos fotó és videó terjedt, ahol a felkelők az új-kaledóniai mellett azeri zászlókkal vonultak fel.
is also conducting a hybrid war against . Supporters of New Caledonia's independence have resumed protests and condemn the arrest and extradition to France of their leader Christian Tein and his associates.Today, protesters in New Caledonia are once again #Azerbaijan
— Robert (Ananyan) June 24, 2024
Bár a zavargások mára alábbhagytak, a választójogi reformot pedig visszavonták, az óceániai terület továbbra is forró pont, amit Azerbajdzsán a későbbiek folyamán is kihasználhat.
Franciaországnak jelenleg 13 tengeren túli területe van, amelyből 11 lakott. Ezek:
- Dél-Amerikában Francia Guyana
- A Karib-tengeren Guadeloupe, Martinique, Saint-Barthélemy, Saint-Martin
- Észak-Amerikában Saint-Pierre és Miquelon
- Az Indiai-óceánban Mayotte, Réunion
- Óceániában Francia Polinézia, Új-Kaledónia, Wallis és Futuna.
Francia Guyanát leszámítva kis szigetekről van szó. A tengerentúli területek az egykor hatalmas francia gyarmatbirodalom utolsó maradványait jelentik, de mára jellemzően jelentős autonómiát élveznek.
Az örmény kapcsolat
Felvetődik a kérdés, miért fontos a tengerparttal nem rendelkező kaukázusi muszlim ország számára a tőle jellemzően több ezer, több tízezer kilométerre lévő tengeri szigetek függetlensége.
A válasz: Örményország.
Azerbajdzsán és szomszédja között évszázados ellenségeskedés van, és már több háború is zajlott köztük a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de évszázadokon át többségében örmények lakta Hegyi-Karabahért. A régió a Szovjetunió felbomlásakor kikiáltotta függetlenségét, és egészen 2023 szeptemberéig szakadár államként működött, amikor is Baku csapatai egy villámháborúban két nap alatt elfoglalták. Az eredmény: Hegyi-Karabah több mint 100 ezres örmény lakossága szinte mind egy szálig Örményországba menekült.
(Azerbajdzsán tehát úgy követeli hivatalosan Franciaországhoz tartozó területek függetlenségét, hogy ő maga nem ismerte el az etnikai alapon létrejött Hegyi-Karabah függetlenségét, és véres háborúban szerezte azt meg, azt hangoztatva, hogy a nemzetközi jog szerint övé a terület.)
Franciaország úgy kerül a képbe, hogy ott jelentős örmény diaszpóra él, Párizs ezért Örményország egyik legfontosabb támogatójának számít. Az utóbbi hónapokban a két ország között több fegyverüzlet is köttetett, Franciaország többek között légvédelmi rendszereket, radarokat és Bastion páncélozott szállítójárműveket adott el Örményországnak, a múlt hónapban pedig 36 Caesar önjáró löveg leszállításáról született szerződés közöttük.
Baku rendszeresen azzal vádolja Jerevánt, hogy a térség stabilitását veszélyeztetve fegyverkezik, miközben ő maga jóval többet költ katonai kiadásokra. (Azerbajdzsán idén 3 milliárd 770 millió dollárt fordít katonai kiadásokra, míg Örményország csak 1 milliárd 380 milliót, az azeri költés tehát majdnem háromszoros.) Örményország attól tart, hogy Hegyi-Karabah után Bakunak hivatalos örmény területekre is fájhat a foga, például az Azerbajdzsán nagyobb része és Nahicseván exklávéja között fekvő délörmény területre, ahol Baku Zangezur-folyosó néven régóta összeköttetést akar létesíteni.
Az Emmanuel Macron által gründolt Európai Politikai Közösség (EPC) múlt heti londoni találkozóján egy azeri újságíró nekiszegezte a kérdést a francia elnöknek, hogy mit gondol a két ország közötti fegyverüzletről.
Normális dolog egy olyan szuverén ország kérésére válaszolni, amely katonai felszerelést akar, és amely úgy gondolja, hogy egy másik ország megtámadhatja. Ha megnézzük az elmúlt évtizedet, úgy tűnik, hogy Azerbajdzsán katonailag sokkal jobban felszerelt, mint Örményország. És ha jól emlékszem – de javítsanak ki, ha tévedek – Azerbajdzsán háborút indított, méghozzá egy szörnyű háborút 2020-ban
– mondta Macron, utalva a második hegyi-karabahi háborúra, amely Örményország súlyos vereségével végződött. Az azeri külügyminisztérium válaszul elfogultsággal és a kaukázusi békefolyamat akadályozásával vádolta a francia államfőt.
Macron egyébként Londonban találkozott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, és tervben volt egy találkozó Pasinján, illetve Ilham Alijev között is. Utóbbit az Egyesült Királyság hozta volna tető alá, de a találkozó végül nem jött létre. Az azeri fél szerint Pasinján utasította el, hogy találkozzon a két vezető, az örmény külügyminisztérium szerint viszont az azeriek nem éltek a lehetőséggel.
Dans le cadre du IVe sommet de la Communauté politique européenne, le premier ministre Nikol Pashinyan a rencontré le président Emmanuel Macron. #Arménie
— Ararat (Petrosyan) July 18, 2024
Nemcsak Franciaország támogatja Örményországot, hanem az Európai Unió is, amely hétfőn jelentette be, hogy 10 millió eurós katonai támogatást ad Jerevánnak. Az azeri külügyminisztérium „téves és veszélyes lépésnek” nevezte az uniós döntést.
Döcögősen haladó békefolyamat
Az Azerbajdzsán és Örményország között zajló békefolyamat nehézkesen, de halad tovább. Jereván korábban négy olyan falut átadott szomszédjának, amelyek Örményország területén enklávét képeznek, és amelyeket az örmény csapatok a Szovjetunió felbomlása óta megszállva tartottak. A döntésre hatalmas tüntetések törtek ki Örményországban, a tömeg Pasinján lemondását követelte. A kormányfő ugyanakkor hajthatatlan, mert úgy véli, az engedményekkel lecsillapíthatja Azerbajdzsánt, és így elkerülhetik, hogy újabb háború törjön ki a felek között. A két ország közötti pontos határok 1991 óta nincsenek megállapítva, így most is dolgoznak az 1000 kilométeres határvonal kijelölésén.
Azerbajdzsán vasárnap bejelentette,
egy olyan dokumentumot fog letenni örményország elé, amely a jövőbeni békeszerződés alapjait fektetné le.
Alijev elnök ezt megelőzően azt mondta, a békeszerződés szövege már 80-90 százalékban kész van, de Örményország miatt nem tudnak továbblépni, mivel azok nem hajlandók törölni az alkotmányukból a Hegyi-Karabah függetlenségére való utalást. Pasinján azonban júniusban azt mondta, ezt az engedményt nem fogják megtenni Azerbajdzsánnak.
Címlapkép: Caesar francia önjáró löveg. Forrás: Robert DEYRAIL/Gamma-Rapho via Getty Images
