1. Fontos a realitásokban gondolkodni
Az országok számára az olimpia rendezés legfőbb érve a várható gazdasági hatás, ami az előkészületekhez szükséges befektetésekből és a verseny hatására megélénkülő turizmusból fakad. A BCG szakértői szerint
A nyári olimpiát rendező országokban jellemző az aggregált egy főre jutó GDP 3-4%-os becsült növekedése.
Arra azonban a BCG elemzői felhívják a figyelmet, hogy a rendező országoknak mindig a gazdasági helyzetüket figyelembe véve kell végiggondolniuk az elérhető hasznokat, majd a helyi adottságokra kalibrálni az elvárásokat.
Az eseménnyel járó foglalkoztatás-növekedés mértéke az adott gazdaság jellemzőitől függ: ha az országban közel teljes foglalkoztatottság van, akkor nagyobb valószínűséggel szorul munkaerőimportra az ország. Ahol viszont többlet munkaerőforrás áll rendelkezésre, ott a munkanélküliségi mutatók javulhatnak.
Az infrastruktúra-fejlesztés előfeltétele és egyben pozitív hozadéka lehet a játékok megrendezésének, azonban a szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy
a nem megfelelően megtervezett finanszírozásban magas rejtett költségek lehetnek.
Az olimpia előtt kiépített infrastruktúra azonban a rendező városokban hosszabb távon is jelentős előnyökkel járhat: mint az athéni metróhálózat fejlesztése, Kelet-London revitalizációja, vagy Barcelonában komplett városrészek kiépítése.
2. A költségtúllépésre számítani kell
A tervezett költségvetés túllépése minden olimpiára jellemző.
Konzervatív számítások szerint az elmúlt 20 év olimpiái során jellemzően 50%-os túlköltés volt megfigyelhető, a riói olimpia pedig 350%-kal került többe a vártnál.
A terveknél magasabb költségek két fő oka, hogy az esemény fix időpontja felhajtja az árakat, ezzel nyomás alá helyezve a költségvetést, valamint a hosszú megvalósítási idő, megnöveli a váratlan események valószínűségét.
A BCG szakértői szerint ilyen nem várt helyzetek okoztak nehézséget a 2016-os riói és a 2020-as (a Covid miatt végül 2021-ben tartott) tokiói olimpia esetén is. Mikor Brazília jelezte szándékát a sportesemény megtartására, a világ 9. legnagyobb gazdaságaként stabilnak tűnt, azonban 2014-re politikai válságba és gazdasági recesszióba sodródott. A 2020-as tokiói játékok a Covid-19 járvány miatt rótt többletköltséget a szervezőkre, mely végül 130%-os túllépéshez vezetett.
3. Vond be a privátszektort!
Az olimpia rendezési jogára mindig országok pályáznak,
az állami túlsúly a szervezésben azonban jelentős kockázatokat rejt, ami a társadalmi megítélést is ronthatja.
A hatékony magán-állami együttműködés segít a kockázatmegosztásban, az üzleti szempontok, a rentabilitás szem előtt tartásában, valamint fejlettebb technológiák, és innovatív megoldások alkalmazására is lehetőséget nyújt.
A holnap kezdődő párizsi játékok megvalósításában nagy szerepet játszik a privátszektor. Az olimpiai falu építésében olyan nagyvállalatok vesznek részt, mint az Icade, a Nexity és az Eiffage. Ezek a cégek összesen 1,3 milliárd eurós beruházással járulnak hozzá az 51 hektáros terület megépítéséhez, a teljes privát finanszírozás pedig akár 7 milliárd euróra is rúghat.
4. Nem jó, ha az épületek csak a versenyre készülnek
Az olimpiák során rengeteg sportlétesítményre van szükség, amelyek utóélete kulcskérdésnek számít a rendezés szempontjából. Az esemény megtérülését növeli, ha minél nagyobb részben már meglévő épületek adnak teret a versenyeknek, vagy újak építése esetén minél szélesebb körben felhasználhatóak.
A házigazda országok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a meglévő infrastruktúra kihasználására, valamint a létesítmények hosszú távú időtállóságára, ami biztosítja az esemény pozitív megítélését.
A párizsi olimpia 95%-ban már meglévő vagy ideiglenesen felépített helyszínekre támaszkodik, az ígéretek szerint pedig a 2028-as los angeles-i olimpián már 100%-os lesz az ilyen létesítmények használata, amely nem csak kíméli a költségvetést, hanem a társadalmi elfogadottságot is erősíti.
Ezen törekvéseket a korábbi rossz példák is előrelendítették: az 1976-os montreali stadion adósságait évtizedekig törlesztették, karbantartása pedig azóta is több tízmillió dollárba kerül. A 13 milliárd dolláros költségű Rio de Janeiro-i olimpia 27 helyszínéből csak 15-öt használtak tovább.
5. A turisztikai fellendülés nem magától értetődő
Az olimpiarendezés turisztikai hatásának terén
nem mindegy, hogy már bejáratott , vagy egy aktuálisan éppen feltörekvő turisztikai desztináció ad otthont a versenynek.
Előbbiek esetében azzal is számolni kell, hogy a megnövekedett érdeklődés miatt a turisták esetlegesen elriadhatnak az utazástól.
Ezzel szemben kevésbé népszerű desztinációk esetén kimutatható volt a tartós, pozitív hatás. A BCG elemzői kiemelték Barcelona és Sydney eredményeit, ahol a megrendezett játékok után jelentősen növekedett a turistaforgalom.
6. Kulcsfontosságú a jó történet
Egy jól kiválasztott narratíva elhelyezi a projektet az olimpiatörténelemben, illetve újabban a tágabb geopolitikai térben is, valamint segíti a társadalmi elfogadottságát, és pozícionálja a pályázatot a döntőbírók szemében. Nem elég kiemelni a rendező város értékeit – például a Stockholm 2004 pályázat: Fenntarthatóság és zöld technológia, vagy Madrid 2016-os pályázata: Szenvedély a sport iránt, a győztes pályázatok vagy a történelmi jelentőségükkel, vagy valamilyen globális kihívásra adott válaszukkal tudtak kitűnni a mezőnyből.
Így a narratíva nem csak egy marketingelemet jelent, hanem az érvrendszer fajsúlyos eleme is.
Történelminek számított például 2004-ben Athén jelentkezése, amelyben a mediterrán ország hangsúlyozta, hogy 100 év után ideje, hogy az olimpia hazatérjen. A 2008-as pályázatok narratívai közül két geopolitikai jelentőségű is volt: Isztambul („Híd Ázsia és Európa között”) mellett Peking is pozícionálta magát a globális térképen, amely Kína számára a nyugati világhoz való kapcsolódás lehetőségét adta a sportdiplomácián keresztül.
A szakértők szerint az elmúlt 20 év tapasztalatai alapján, egy nyerő olimpiai pályázatnak meg kell lovagolnia a világgazdaság történéseit, vagy fel kell vállalnia az adott időszak valamely jelentős társadalmi-gazdasági kihívását.
7. Időzítés és a versenytársak
A BCG szakemberi szerint
érdemes akkor belépni a rendezés jogáért vívott versenybe, amikor a kontinens 2-3 cikluson belülre kerül, így elég idő jut a pályázat kidolgozására és a tapasztalatok beépítésére.
Az olimpia eredeti célkitűzésével összhangban a játékok kontinensről kontinensre vándorolnak, ezért fontos jól ütemezni a jelentkezést. Az idei európai rendezés után 2028-ban Los Angeles (Észak-Amerika), 2032-ben Brisbane (Ausztrália) lesz a színhely, 2036-ra pedig Dél-Amerika és Ázsia is esélyes, amit az eddigi jelentkezők listája – Törökország, Indonézia, India és Chile – is tükröz.
Gyakran egy egy országnak többször is próbálkoznia kell, hogy olimpiát rendezhessen, ezért az időzítés arról is szól, hogy mikor „érik be” egy pályázó folyamatos nemzetközi jelenléte és felkészülése a pályázást megelőző időszakban.
Címlapkép forrása: David Ramos/Getty Images
