Ostrom alatt az erőd
A beszámolók szerint Joe Biden újraválasztási kampánya nem menekült meg a riválisa, Donald Trump ellen múlt hétvégén elkövetett merényletkísérletnek hála.
- Mint egy hete megírtuk, miután a hollywoodi elit egyik prominens alakja, George Clooney is visszalépésre szólította fel Bident, tucatnyi demokrata készülhetett arra, hogy hasonló lépést téve csatlakozzanak mintegy 20 párttársukhoz.
A pennsylvaniai támadás azonban felborította a terveiket.
Ahogy előző héten – a háttérben minden bizonnyal ügyködő – Nancy Pelosi volt házelnök interjúja lendítette fel a Bidenben kétkedők kampányát, addig pár napja Pelosi kaliforniai szövetségese, a képviselőből lett szenátorjelölt, Adam Schiff tett ugyanígy – vélhetően hasonló szándékkal –, amikor azt kérte Bidentől, adja át a stafétát. - Szerdán emellett az ABC News arról számolt be, hogy Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője és alsóházi kollégája, Hakeem Jeffries négyszemközt osztotta meg kétségeit Bidennel a múlt hét végén, és amellett érveltek, hogy fontolja meg a visszalépést. Schumer sajtótitkára – egyértelmű cáfolat nélkül – "üres spekulációnak" titulálta a hírt, és ragaszkodott ahhoz, hogy Schumer mindössze "a frakciója véleményét adta át."
- Aznap kiderült az is, hogy Jeffries elődje, Nancy Pelosi bizalmasan azt közölte az elnökkel egy nemrégiben folytatott beszélgetés során, hogy a felmérések szerint nem fogja tudni legyőzni Donald Trumpot. Pelosi kihangsúlyozta, hogy Biden a versenyben maradással
a KÉPVISELŐHÁZI DEMOKRATÁK GYŐZELMI ESÉLYEIT IS VESZÉLYBE SODORHATJA.
- A szerdai szivárogtatások nem értek véget: Jeffrey Katzenberg, Biden egyik legközelebbi, média- és üzleti világban jártas tanácsadója arról számolt be az elnöknek a Semafor szerint, hogy óriásadományozói sem olyan lelkesek, mint rég, ezért a kampánypénzek elapadhatnak. Katzenberg félreértelmezésnek nevezte az értesülést.
- Az AP közben nyilvánosságra hozta legutóbbi közvélemény-kutatását, miszerint
a demokraták egyre nagyobb része, immár kétharmada szeretné, ha más lenne a párt jelöltje idén.
Az elnök a fekete és 45 év feletti szavazók körében bír a legnagyobb támogatással, közülük csak 50, illetve 42 százalék gondolja így. - Csütörtökön újabb fordulatot jelentett, hogy a Washington Post arról cikkezett: Barack Obama volt elnök az elmúlt napokban arról beszélt szövetségeseivel, hogy Biden győzelmi esélyei jelentősen visszaestek a kutatások szerint, és az elnöknek komolyan el kell gondolkodnia jelöltségének életképességén.
- Tegnapelőtt továbbá a második demokrata szenátor, a montanai Jon Tester is a nyilvánosság előtt kérte visszalépésre Bident, akihez tegnap harmadikként az új-mexikói Martin Heinrich csatlakozott. A republikánusok jelölőgyűlésének végeztével, tegnap képviselőházi demokraták újabb hulláma szólalt fel az elnök újraindulását ellenezve, akik száma ezáltal meghaladta a 30-at a VoteHub alapján, ráadásul pénteken az első fekete és hispán frakciótag, illetve két progresszív is így tett.
A New York Times liberális publicistája, Ezra Klein arra hívta fel a figyelmet az elmúlt napok eseményei kapcsán, szerinte a lényeg nem abban rejlik, hogy múlt héten kik szólították fel privátban Bident a visszalépésre, hanem hogy ennek ellenére
Biden nem állt félre, és ezért most kiszivárogtatják a találkozót, hogy nyomást gyakoroljanak rá, és jelezzék másoknak, cselekedhetnek.
It's not just that Schumer told Biden he needed to step aside. It's that Biden didn't step aside, and so now the meeting is being leaked to build pressure and signal to others that they can act. {:url}
— Ezra (Klein) July 17, 2024
Nem csoda, hogy a két napja koronavírus-fertőzés miatt karanténba vonult elnök az élvonalbeli párttársai szerint egyre nagyobb nyomás alatt van, elsősorban a kongresszusi vezetők és közeli barátai által. Az Axios ezáltal arról írt,
Biden egyesek szerint akár már most hétvégén bejelentheti, hogy visszalép a demokrata párti jelöltségtől.
A Reuters ehhez hasonlóan arról szerzett tudomást, hogy az elnök komolyan veszi a felhívásokat, és forrásaik szerint több demokrata tisztségviselő is úgy véli, hogy a visszalépése csak idő kérdése.
Mindennek dacára Jen O'Malley Dillon, Biden kampányfőnöke ragaszkodott ahhoz pénteken, hogy az elnök versenyben marad, bár azt elismerte, hogy az elmúlt "kemény" hetek alatt elszenvedtek egy kis "visszaesést" a pollokban. Biden egyúttal arról adott ki közleményt, hogy "alig várja, hogy jövő héten ismét kampányoljon."
A statement from President Joe Biden pic.twitter.com/ruLngRJ5mP
— Biden-Harris (HQ) July 19, 2024
Az elnök elsősorban a fekete, a hispán és a progresszív frakciók támogatását tudhatja maga mögött, utóbbit pedig valószínűleg olyan javaslatok zászlóra tűzésével nyerhette meg, mint a Legfelsőbb Bíróság jövőbeli reformja vagy az albérletárak maximálása. A mérsékelt és billegő körzetekben induló kongresszusi demokraták egyelőre viszont jóval hajlandóbbnak tűnnek kiállni mögüle.
Az már csak olaj volt a tűzre, hogy a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) kezdetben kitartott azon terve mellett, hogy az augusztus közepi konvenciót megelőzően akár egy-két héten belül, virtuálisan erősítsék meg Biden elnökjelöltségét, így megpróbálva gátat szabni egy konvención kitörő elégedetlenségi hullámnak. Az online voksolást végül leghamarabb augusztus elejére tolták, de a párt egyik bizottsága tegnap ült össze, hogy megvitassák a szavazási folyamatot.
A következő napok tehát rengeteg izgalmat tartogatnak, azonban a Pelosi és Obama által említett felmérések még több érdekességgel szolgálnak, például arról is, hogy
kik lehetnek Biden legnagyobb eséllyel bíró alternatívái.
Visszaesett Biden a vita után
A vita után több párttársa is arra kérte Bident, hogy több súgógép nélküli nyilvános esemény és interjú vállalásával igyekezzen megnyugtatni az amerikaiakat és őket afelől, hogy még további négy és fél évig alkalmas az Egyesült Államok főparancsnoki pozíciójának betöltésére. Az országos felméréseket átlagoló RealClearPolling adatai szerint Bidennek ez nem igazán sikerült, legalábbis nem látszik a Trumppal szemben elért szavazatarányában.
Érzékletes, hogy Biden legutóbb 2023 őszén állt az élen a felmérésekben, azóta végig elődje vitte a pálmát. A demokrata közvetlenül a vita előtt 1,5%-kal volt lemaradva Trump mögött,
A párharc után egy héttel viszont megduplázódott a hátránya, ami 3,1%-ra nőtt.
A mostani hétre valamivel emelkedett a Bidenre szavazni szándékozók aránya, de a köztük lévő különbség szinte alig zárult, mivel Trumpnak is több támogatója akadt.
A demokrata zászlóvivő teljesítménye annak tükrében kifejezetten kétségbeejtő lehet tanácsadói számára, hogy négy évvel ezelőtt, a kampány ugyanezen szakaszában közel 9%-kal vezetett a republikánus előtt, a választást pedig 4%-os országos különbséggel nyerte meg.
Jóllehet Biden az Axios gyűjtése alapján több ízben kifejezte, hogy nem ad hitelt a felméréseknek.
A közvélemény-kutatási adatok mindig is tévesek voltak
- mondta egyszer, míg pár hete úgy fogalmazott:
Eddig mindenben tévedtek. Tévedtek a 2020-at illetően. Tévedtek 2022-ben
Ám a CNN újságírója, Harry Enten szerint a kutatások nemhogy alulmérik Biden támogatottságát, hanem az utóbbi években épp, hogy felülbecsülték a demokrata elnökjelölteket, ahogy őt is. A 2020-as elnökválasztáson például a RealClearPolling választás napján mutatott átlaga közel 3%-kal alulbecsülte Trump végső szavazatarányát, így a kettejük közötti 7 százalékpontos különbség a valóságban 4,5-re olvadt.
Biden is saying that 2020 polls underestimated him, so why believe them now? When it comes to the general election, that's not true. Polls overestimated him.Biden's in his worst poll position ever against Trump. He's the 1st Democrat to trail in national July polls since 2000. pic.twitter.com/ViyxLPdto6
— Harry (Enten) July 8, 2024
Ennek tükrében még elszomorítóbbak lehetnek Biden számai a demokraták szemszögéből, főleg, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a felmérések alapján a republikánusok idén jóval izgatottabbak a jelöltjük és maga a választás miatt, ami befolyásolhatja, hogy melyik párt támogatói járulnak végül az urnákhoz.
Itt dől el a választás
Az amerikai elnökválasztást azonban nem országosan, hanem a billegő államokban kell megnyerni, hiszen a republikánus kézről demokratára vándorló államok elektori szavazatai sorsdöntőnek bizonyulhatnak. Biden 2020-ban – Észak-Karolina kivételével – tarolni tudott mind a napfény-, mind a rozsdaövezetben, még ha hajszálon is múlt.
Ám idén teljesen másképp fest a helyzet.
Donald Trump jelenlegi állás szerint minden egyes csatatérállamban győzelemre áll, átlagosan több mint 4 százalékpontos különbséggel (a mínusz értékek jelzik Trump első helyét, míg a pluszban lévők mutatnák Bidenét). A legnagyobb előnnyel a napfényövezeti Arizonában, Nevadában és Észak-Karolinában bír, ám a szintén ide tartozó Georgiában 4%-ot ver Bidenre. A rozsdaövezeti államok közül Pennsylvaniában van leginkább lemaradva Biden, majd ezt követi Wisconsin és Michigan.
Ha a 2020-as elnökválasztáshoz hasonlítjuk a mostani állást, lesújtó képet kapunk a demokrata jelölt támogatottságáról: Michiganben például 8 százalékpontot meghaladó arányban esett be a szavazataránya, átlagosan pedig több mint 7 ponttal. Trump annak kiváltképp örülhet, hogy Biden Fehér Házba vezető útja, úgy tűnik, kizárólag a rozsdaövezeten keresztül vezet, ahol a vita után jelentősen visszaesett a demokrata jelölt. (Ráadásul J. D. Vance ohiói szenátor és újdonsült alelnökjelölt elsőszámú feladata ezen államok bezsebelése lesz.)
Úgyszintén beszédes, ha a RealClearPolling most és 2020 júliusában, csatatérállamok helyzetét mutató adatait hasonlítjuk össze: Biden a kampány ezen szakaszában átlagosan 5 százalékponttal áll rosszabbul 2020-as önmagához képest, miközben Trump közel 3 százalékponttal jobban áll négy évvel ezelőtthöz képest. (Itt Nevadáról nem álltak rendelkezésünkre adatok.)
Ami a június 27-i vita óta történt hirtelen változásokat illeti, Michiganben közel 4, Wisconsinban 3,6 százalékponttal csökkent Biden szavazataránya, míg Trumpé előbbiben csupán 2,4, illetve mindössze 0,3 ponttal esett vissza. Pennsylvaniában a republikánus zászlóvivő támogatottsága alig mozgott, miközben Bidené majdnem 2 pontot esett vissza három hét alatt.
A demokrata inkumbens átlagosan 1,8 százalékponttal kevesebb szavazatra számíthat a csatatérállamokban a vitát követően.
Trump ellenben feleannyira sem, 0,7 ponttal esett be, az e heti republikánus konvenció után pedig akár újabb, kis mértékű felugrásra számíthat, még ha rövid időre is.
Még ennél is rosszabb a helyzet?
Árnyalja a helyzetet – nem a demokraták örömére –, hogy a Politico a héten megszerzett egy demokrata képviselők körében terjedő, belső használatra készített felmérést. E szerint, ha most tartanák az elnökválasztást, Joe Biden rég nem látott vereséget szenvedne, sőt,
olyan államokat is elveszíthet, ahol 20 éve nem nyert republikánus jelölt.
A vita után felvett, kiszivárgott adatok alapján Biden nemhogy az összes napfényövezeti és rozsdaövezeti csatatérállamot veszítheti el, hanem olyan korábban biztosnak vélt helyeken is alulmaradhat, mint New Hampshire, Virginia és Új-Mexikó.
elgondolkodtató, hogy UTÓBBI KÉT ÁLLAM LEGUTÓBB 2004-BEN SZAVAZOTT REPUBLIKÁNUS ELNÖKJELÖLTRE.
A demokraták belső számai alapján Donald Trump óriási diadalt arathat, és
Akár 330 ELEKTORI SZAVAZATTAL SÖPÖRHET VÉGIG AZ ORSZÁGON IDÉN NOVEMBERBEN.
Ezen kívül olyan államok szintén szorossá válhattak Biden vitaszereplését követően, mint Maine, Minnesota és Colorado, ahol 2 százalékpont közé szűkült a különbség a jelöltek között. Összehasonlításképp, Biden négy évvel ezelőtt még 14 ponttal nyert Coloradóban.
EMELLETT KIEMELENDŐ, HOGY A bluelabs szerint a VITA UTÁN VALAMENNYI ÁLLAMBAN MINTEGY 2 SZÁZALÉKPONTTAL CSÖKKENT BIDEN TÁMOGATOTTSÁGA.
Még nagyobb pánikról ad tanúbizonyságot az, hogy a Politico múlt héten arról számolt be: egyes demokrata tisztviselők immáron New York államot is billegőnek tartják,
ahol Biden négy éve még 23 pontot vert Trumpra.
A lap átnézett két olyan belsős kutatást is, melyek szerint egy New York-i képviselőházi körzetben a republikánus jelenleg 1 ponttal vezet Biden előtt, ami gyakorlatilag döntetlent jelent. Az elmúlt négy hónap nyilvános felmérései pedig azt mutatták, hogy a demokrata elnök előnye mindössze 8 pontra zsugorodott New Yorkban.
Ha ez nem lenne elég, a YouGov szenátorjelöltek esélyeit firtató kutatása újabb mutatóval szolgál annak bemutatására, milyen szorult helyzetben találja magát Biden a billegő államokban. Az általuk vizsgált öt csatatérállami szenátusi verseny mindegyikében a demokrata jelöltek állnak nyerésre, viszont szembetűnő módon
Biden támogatottsága jócskán az egyes szenátorjelölteké mögött kullog, valahol több mint 10 százalékponttal.
A választók tehát nem a demokrata jelölteket összességében, inkább csak az elnököt utasítják vissza.
| Elnökválasztás | Szenátusi választás | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Állam | Donald Trump | Joe Biden | Republikánus | Demokrata | Különbség Biden és a demokrata jelölt között | |
| Arizona | 44% | 37% | 41% | 48% | -11 | |
| Michigan | 42% | 40% | 39% | 48% | -8 | |
| Nevada | 46% | 42% | 40% | 47% | -5 | |
| Pennsylvania | 43% | 40% | 38% | 50% | -10 | |
| Wisconsin | 43% | 38% | 43% | 50% | -12 | |
| Forrás: YouGov / Times / SAY24. Július 4-12. Hibahatár: 3-5% | ||||||
Ők a lehetséges beugrók?
A New York Times a héten egy olyan felmérést közölt, mely megerősítette, hogy
Virginia állam valóban szorossá válhatott, azután, hogy 2020-ban Biden még 10 pontos különbséggel nyert itt.
A kutatás szerint jelenleg mindössze 3 százalékpont választja el egymástól Bident és Trumpot, bár a RealClearPolling összesítésében a republikánus épp egy hajszállal vezet Virginiában a hivatalban lévő elnök előtt.
Ami viszont érdekessé teszi a felmérést, hogy Kamala Harris alelnök esélyeit is felmérték, aki csak kissé, a hibahatáron belül, de meghaladja Biden teljesítményét. Ezzel kapcsolatban azonban ki kell emelni, hogy ezt Harris úgy produkálta, hogy az ő jelöltsége elméleti síkon mozog, és nem zajlott önálló elnökválasztási kampánya – annak minden pozitív és negatív hozományával.
A BlueLabs kutatása – amely érveket sorakoztatott fel minden jelölt mellett és ellen, így imitálva a kampányban elhangzottakat – ezzel kapcsolatban arra jutott, a legfőbb alternatív demokrata jelöltek Bidennél átlagosan három ponttal teljesítenek jobban a billegő államokban, mivel a szavazók "friss arcra vágynak."
A legnagyobb eséllyel pedig a volt űrhajós, Mark Kelly arizonai szenátor, Wes Moore marylandi, Josh Shapiro pennsylvaniai és Gretchen Whitmer michigani kormányzók indulnának Trumppal szemben.
Ők mindannyian több mint 5 százalékponttal magasabb szavazatarányt érhetnének el, mint Biden.
A Politico azt írja, ezek az adatok új frontot nyitottak a Biden leváltásáért folytatott küzdelemben, és világosan amellett szólnak, hogy egy jelenlegi kormányzattól független jelölt tudná legnagyobb valószínűséggel legyőzni Trumpot.
"MÁS SZÓVAL: NEM KAMALA HARRIS."
Bár ehhez valószínűleg az alelnöknek is lenne pár hozzáfűzni valója. A RealClearPolling összesítésében mindenesetre 46,3%-48,2%-ra áll Harris Trumppal szemben, ami Bidenhez képest Harris javára bő egy százalékponttal kisebb lemaradást jelent Trumppal szemben.
A Politico megkeresett egy olyan kongresszusi tagot, aki mihamarabb visszaléptetné Bident. Az ő elmondása szerint a Trump elleni hétvégi merénylet
egyértelműen segítette a Biden-csapat azon stratégiáját, hogy addig húzzák az időt, ameddig csak lehet.
A demokrata politikus szerint "még nincs vége", mert
A PÁRT ÉLVONALBELI TAGJAI TOVÁBBRA IS ÚGY VÉLIK, BIDENNEK ÁT KELL ADNIA A STAFÉTÁT.
Szerintem a végső lökés a republikánus konvenció csütörtöki végeztével fog érkezni
- fejtette ki. Ennek első jeleit már látjuk is megtestesülni az elnök újrázását elutasító nyilatkozatok újabb hullámában. Az pedig, hogy Biden ennek hatására valóban visszalép-e, hamarosan kiderül. Az ezután azonnal felmerülő kérdés az lenne, hogy
Biden támogatja-e a "természetes örököse", Kamala Harris indulását,
ami letisztázná a jelölt kiválasztásának folyamatát; vagy ehelyett egy rizikósabb, pár hetes nyílt verseny venné-e kezdetét, ami a számok alapján viszont akár egy potenciálisan hatékonyabb demokrata elnökaspiráns ringbe szállásához is vezethet.
Címlapkép: Kamala Harris amerikai alelnök és Nancy Pelosi akkori képviselőházi elnök tapsol, miközben Joe Biden évértékelő beszédet mond az amerikai Capitolium képviselőházi termében 2022. március 1-jén Washingtonban. Címlapkép forrása: Saul Loeb - Pool/Getty Images
