Az eredményeket szerdán mutatták be egy csillagászati találkozón, az angliai Hullban. Egy kutatócsoport vizsgálatai megerősítették a szúrós szagú foszfingáz jelenlétét a Vénusz légkörében, amelynek bizonyossága korábban heves viták tárgyát képezte csillagászkörökben.
Egy másik tudóscsapat előzetes vizsgálataival ammóniagázt mutatott ki a bolygó légkörében, amelynek feltételezett jelenlétét jelenleg nem tudják a bolygón ismert geológiai és légköri jelenségekkel magyarázni.
Az ammónia a Földön elsősorban biológiai tevékenységek és ipari folyamatok során keletkezik, míg a foszfingázt oxigénhiányos környezetben élő mikrobák termelik.
Persze azt fontos leszögezni, hogy a légköri viszonyokat tekintve a Vénusz a Naprendszer egyik legmostohább bolygójának számít, így a felfedezések nem jelentenek bizonyítékot a földönkívüli életre.
A Vénusz felszíne körülbelül 450°C fokos (amely elég forró ahhoz, hogy megolvassza az ólmot és a cinket), a légköri nyomás pedig 90-szerese a Földön tapasztalhatónak. Emellett pedig a bolygó légkörében úszó felhők kénsavat is tartalmaznak.
A kutatók szerint azonban 50 kilométerrel a felszín felett a hőmérséklet és nyomás hasonló a földi viszonyokhoz, így nagyon szívós mikrobák akár túl is élhetnek ezekben a magasabb régiókban.
Dave Clements, az Imperial College London asztrofizikusa szerint, lehetséges, hogy korábban a Vénusz klímája melegebb és nedvesebb volt, majd
a bolygón elszabadult felmelegedés hatására az élet az egyetlen, számára alkalmas részen, a felhőkben alakult ki.
Ennek következtében előfordulhat, hogy a felhőkben máig képesek bizonyos organizmusok túlélni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
