Megerősítette pozícióját Tusk az EP-választásokon
A június 9-i európai parlamenti választásokon Lengyelországban a Donald Tusk miniszterelnök vezette pártszövetség, a Polgári Koalíció (KO) megerősítette pozícióját, miután első helyen végzett. Ez még a tavaly októberi parlamenti választásokon sem sikerült neki, ugyanis a KO akkor csaknem 5 százalékponttal maradt le legfőbb riválisa, a Jog és Igazságosság (PiS) mögött. Jarosław Kaczyński pártjának azonban ez sem volt elég, hogy kormányt alakíthasson, ugyanis a KO-nak a jobbközép Harmadik Úttal (TD), illetve a Baloldallal együtt meglett a parlamenti többsége.
Több mint fél évvel később viszont már 37 százalékot szerzett Tusk pártja, szemben az ellenzék vezető erejével, amely 36 százalékot ért el. A KO koalíciós partnerei azonban bezuhantak: a Harmadik Út több mint 14 százalékról esett vissza 6,9 százalékra, míg a Baloldal 8,6-ról 6,3-ra. Feljött viszont a szélsőjobboldali Konföderáció, és 12 százalékkal a harmadik helyet szerezte meg. A párt többek között az Alternatíva Németországnak (AfD) párttal és a Mi Hazánkkal alapított új, szélsőjobboldali frakciót az Európai Parlamentben.
Mindez azt jelenti, hogy
Donald Tusk és pártja mind a koalíción, mind Lengyelországon belül megerősítette pozícióját,
sőt, az Európai Parlament legnagyobb frakciójában, az Európai Néppártban a második legnagyobb erőt képviseli a KO. Tusk, aki megjárta az Európai Tanács, majd az Európai Néppárt elnöki tisztét, ezzel Európa egyik erős emberévé nőtte ki magát, különösen, hogy az EU két legnépesebb országának vezetője, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon.
Folyik az elszámoltatás
Decemberi kormányra kerülése után Donald Tusk azonnal hozzákezdett az előbb 2006 és 2007, majd 2015 és 2023 között kormányzó PiS és szövetségeseinek elszámoltatásához. Az első nagyobb botrányt Mariusz Kamiński volt belügyminiszter és egykori helyettese, Maciej Wąsik ügye okozta, akiket egy 2007-es korrupciós perben ítéltek el másodfokon tavaly decemberben. A két politikus azonban nem fogadta el az ítéletet és mentelmi joguk felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy az elsőfokú ítéletet követően Andrzej Duda, a PiS-hez közel álló lengyel államfő elnöki kegyelmet adott nekik. A rendőrség akkor ütött rajta Kamińskin és Wąsikon, amikor az elnöki palotában fogadta őket Duda. Végül aztán az elnök a másodfokú ítélet után is kegyelmet adott a volt belügyminiszternek és helyettesének, ezzel nagyrészt lezárult az ügy.
A PiS már akkor arról beszélt, hogy politikai boszorkányüldözés folyik, Kamiński és Wąsik pedig politikai foglyok, ezt az érvelést pedig az elszámoltatás további epizódjai során is elővették.
Májusban a PiS egyik kisebb szövetségese, a Szuverén Lengyelország vezetője, Zbigniew Ziobro kerül célkeresztbe, aki 2015 és 2023 között Lengyelország igazságügy-minisztere és főügyésze volt. A vád szerint Ziobro részben politikai célokra használta fel azokat a pénzeket, amelyeket eredetileg bűncselekmények áldozatainak kompenzálására szántak, és egy Igazságosság Alap nevű pénzalapba tették. A volt igazságügy-miniszter egyébként rákos megbetegedése miatt gyógykezelés alatt áll.
Az előző kormány elszámoltatásának legújabb lépése a Szuverén Lengyelország egy másik politikusához, Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyetteshez kötődik, akit hétfőn vettek őrizetbe, szintén az Igazságosság Alap körüli korrupciós gyanú kapcsán. Romanowskit 11 bűntett elkövetésével gyanúsították meg, köztük azzal, hogy szervezett bűnözői csoportban vett részt.
Kedd éjjel azonban a varsói kerületi bíróság a volt miniszterhelyettes szabadon engedéséről döntött, miután Teódorosz Ruszópulosz, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) elnöke kedden levelet intézett Szymon Holownia lengyel házelnökhöz. Ruszópulosz megerősítette: Romanowski mentelmi jogot élvez, mivel képviselőként a PACE lengyel küldöttségének tagja. Az ellene folytatott eljárást a lengyel hatóságoknak addig fel kell függeszteniük, amíg a PACE nem dönt Romanowski mentelmi joga ügyében.
Mateusz Morawiecki PiS-párti volt miniszterelnök politikai akciónak és az ellenzék megfélemlítésére irányuló lépésnek nevezte Romanowski letartóztatását, az érintett pedig „boszorkányüldözésről” beszélt.
Az Igazságosság Alap körüli ügyben Ziobróval és Romanowskival együtt összesen 11 embert gyanúsítottak meg, hármat pedig le is tartóztattak, köztük egy katolikus papot, Michal Olszewskit, a Jézus Szent Szívének Papjai nevű szerzetes kongregáció tagját, akinek a Profeto nevű alapítványa a vád szerint 66 millió zlotyt (8,9 milliárd forint) kapott az Igazságosság Alapból egy központ építésére, miközben nem teljesítette a pályázat feltételeit. A pap őrizetbe vétele és fogva tartása különösen heves reakciókat váltott ki, főleg miután egy konzervatív lap közölte a pap beszámolóját bebörtönzése körülményeiről, melynek során állítása szerint 60 órán át nem adtak neki enni. A PiS tüntetést is szervezett Olszewski szabadon engedése érdekében, amelyen a pártelnök, Kaczyński azt mondta, a leírt bánásmód megfelel a kínzás Emberi Jogok Európai Bírósága szerinti meghatározásának. A hatóságok szerint viszont a pap vallomása hamis, ők mindenben a törvényeknek megfelelően jártak el.
További ügyek is folyamatban vannak, így például Michał Woś, a Szuverén Lengyelország egy parlamenti képviselője ellen, akit azzal vádolnak, hogy részese volt a Magyarországon is ismert izraeli Pegasus kémszoftver beszerzésének, amelyet aztán az akkori ellenzék egyes politikusainak megfigyelésére használtak.
A PiS és szövetségesei Andrzej Duda lengyel elnökkel együtt az elszámoltatást politikai támadásnak tekintik. Donald Tusk azonban nem akar leállni, folytatja a PiS-kormányok alatti ügyek kivizsgálását.
Tolvajok, gazemberek, lelkiismeret nélküli emberek, akik annyi éven át kirabolták Lengyelországot. A négy vállalásom közül az egyik az volt, hogy „számon fogjuk kérni a gonoszt”. Akarják, hogy gyorsabban történjen? Gyorsabban fog történni
– mondta a miniszterelnök az elszámoltatásokkal kapcsolatban.
A kormány számára azért is fontos az elszámoltatások ügye, mert így folyamatosan támadások alatt tudják tartani a PiS-t, legalábbis a 2025-ben esedékes elnökválasztásig. Jövőre lejár Duda második mandátuma is, és nem indulhat újra. A KO részéről valószínűleg Rafał Trzaskowski, a népszerű és idén tavasszal nagy fölénnyel újraválasztott varsói polgármester fog indulni, aki 2020-ban szűken vesztett Dudával szemben a második fordulóban. A PiS egyik lehetséges jelöltje Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök. A kormánykoalíció szempontjából nagyon fontos lenne, hogy egy soraikból származó politikus legyen az elnök, az államfőnek ugyanis a legtöbb törvény ügyében vétójoga van, amelyet csak háromötödös többséggel lehet felülírni, ez viszont nincs meg Tusk kormányának. Amíg még Duda hatalmon van, a parlamenti többség ezért folyamatosan akadályokba ütközik a kormányprogram keresztülvitelében.
Koalíciós feszültség az abortusztörvény miatt
Bár a hatalomra kerülése óta eltelt bő fél év nagyrészt sikertörténet volt Tusk számára, a múlt héten egy csúnya pofonba is belefutott a kormánykoalíció a részt vevő pártok közötti ideológiai ellentétek miatt. Ez pedig az abortusz kérdése, amelyben a Baloldal jelentős liberalizációt szeretne, a koalíció legkonzervatívabb tagja, a Harmadik Útban részt vevő Lengyel Néppárt (PSL) egy szigorú abortuszszabályozás mellett van, míg a Polgári Koalíció nagyjából középen áll a két vélemény között.
A PiS-kormány 2020-ban egy nagyon szigorú abortusztörvényt hozott, mely csak szexuális erőszak vagy az anya egészségének veszélyeztetése esetén engedné a terhességmegszakítást. Akkoriban a törvény nagy tüntetéseket váltott ki Lengyelország-szerte, és különösen a baloldal pártjai ellenezték a szigorítást. A Tusk-kormány megalakulása után is az egyesült baloldali szövetség volt az, amely a leginkább felszólalt a törvény módosítása mellett, és négy javaslatot is kidolgozott, melyek közül végül a legkevésbé liberális változatot terjesztette be.
A törvénymódosítás, amelyről múlt pénteken szavazott a Szejm, megszüntette volna azok büntethetőségét (elsősorban orvosokról van szó), akik segédkeznek az abortuszban, akár műtéti úton, akár abortusztabletta beadásával. Jelenleg aki ezt teszi, akár három év börtönbüntetéssel is sújtható. A módosítás azonban nem ment át a parlamenten, a Lengyel Néppárt ugyanis – négy képviselő kivételével – a jogszabálytervezet ellen szavazott a PiS-szel és a Konföderációval karöltve. Ez pedig már elég volt ahhoz, hogy az enyhítés támogatói kisebbségbe kerüljenek: a pénteki szavazáson 218-as voksoltak az enyhítés ellen, 215 képviselő ellenében, ketten tartózkodtak. A Baloldal megígérte, nem fogja annyiban hagyni, és később újabb javaslattal áll elő az abortusztörvény módosítására. Azonban amíg Duda az elnök, 2025-ig, egy megszavazott enyhítés sem tudna hatályba lépni, ugyanis az államfő jelezte, mindenképpen megvétózná a törvényt.
Folytatódik a haderőfejlesztés
Lengyelország már így is rekorder a NATO-tagországok között a GDP-arányos védelmi kiadásokat illetően: az idei évben 4,12 százalékot fog fordítani a hadseregre, amellyel bőven átlépi a NATO által elvárt 2 százalékot. De az Oroszországtól rendkívül tartó Lengyelország még ennél is tovább megy: Radosław Sikorski külügyminiszter bejelentette,
2025-től már a GDP 5 százalékát fordítják hadi kiadásokra.
A lengyel hadsereg létszámát tekintve mára a NATO harmadik legnagyobb hadseregévé nőtte ki magát. Az Egyesült Államok hadereje 1,3 millió főt számlál, Törökországé 481 ezret, Lengyelországé pedig 216 100-at. Lengyelországot nála népesebb és fejlettebb európai országok követik: Franciaország (204 700 fő), Németország (185 600 fő), Olaszország (171 400 fő) és az Egyesült Királyság (138 100 fő).
A lengyel hadsereg létszáma több mint duplájára nőtt az elmúlt tíz évben. 2014-ben még csak 99 ezer fő volt a lengyel haderő személyi állománya, ami akkor a kilencedik helyre volt elég a NATO-n belül.
Címlapkép: Díszőrség halad el Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár előtt varsói találkozójuk alkalmával 2024. július 2-án. Forrás: Damian Lemanski/Bloomberg via Getty Images
