Cikkünk folyamatosan frissül...
A BBC frissítette a helyi idő szerint tegnap este 10 órakor nyilvánosságra hozott exit poll előrejelzését, mely szerint
- a Rishi Sunak miniszterelnök vezette Konzervatív Párt 144 képviselői helyre számíthat Westminsterben,
ami A PÁRT 1834-AS ALAPÍTÁSA ÓTA AZ EDDIGI LEGROSSZABB TELJESÍTMÉNYE,
miután a toryk ezelőtt 1906-ban szerezték a legkevesebb mandátumot, 156-ot. A legutóbbi választáson, 2019-ben Boris Johnson vezetésével 365 széket nyertek.
- A Keir Starmer által történelmi diadalra vitt Munkáspártnak nem sikerült megdöntenie saját, 1997-ben elért rekordját: júliustól 410 fős frakciójuk lehet az alsóházban, ami kissé elmarad a Tony Blair által 1997-ben szerzett 418 széktől.
EZ AZT JELENTI, HOGY A várakozások szerint a MUNKÁSPÁRT 170 FŐS TÖBBSÉGGEL FOG RENDELKEZNI,
és megduplázta a 2019-ben szerzett 202 székének mennyiségét. - A liberáldemokraták 58 mandátumot szereztek az előrejelzés szerint, ami épphogy elmarad a II. világháború utáni eddigi legjobb eredményüktől, a 2005-ben szerzett 62 helytől.
- Az előrejelzés alapján a Skót Nemzeti Pártból (SNP) mindössze 8 képviselő került be a londoni parlamentbe, ami óriási visszaesés a skót függetlenséggel kampányoló pártnak, hiszen 2019-ben 48 mandátumot bezsebelve gyakorlatilag felszántották az országrészt.
- A jobboldali populista Reform UK a Brexit-kampány elsőszámú élharcosának, Nigel Farage-nak a vezetésével 4 mandátumot szerzett.
- A wales-i nacionalista párt, a Plaid Cymru négy mandátummal számolhat,
- végül pedig az eddig egyetlen egy képviselővel rendelkező Zöldek kettőre növelték a mandátumaik számát.
"A változás most kezdődik"
A várható új miniszterelnök, Keir Starmer győzelmi beszédében úgy fogalmazott, hogy
a változás most kezdődik. És ez jó érzés, őszinte leszek. Négy és fél év munkája megváltoztatta a pártot.
Starmer hozzátette: az Egyesült Királyság a "remény napfényében" sütkérezik, miközben a toryk vereségével megkönnyebbülhet az ország, "hogy egy súlytól megszabadultunk, egy terhet végre levettünk". Starmer kiemelte, hogy a Munkáspárt szerinte "készen áll arra, hogy hazánkat szolgálja, készen áll arra, hogy Nagy-Britanniát a dolgozó emberek szolgálatába állítsa."
A miniszterelnöki hivatalát elhagyni készülő Rishi Sunak az eredmények tudatában kijelentette, hogy
vállalja a felelősséget a Konzervatív Párt történelmi jelentőségű választási vereségéért.
Sunak, aki telefonon gratulált Starmernek, azt mondta,
a brit nép ma este kijózanító ítéletet hozott, van mit tanulni belőle. És én vállalom a felelősséget a vereségért.
Sunak ma délelőtt a Buckingham-palotában fogja beadni lemondását III. Károlynak, aki ezután Keir Starmert fogja felkérni a kormányalakításra az új miniszterelnök első uralkodói audienciájának keretében. Starmer ezt követően megtarthatja első miniszterelnöki beszédét a Downing Street 10. fekete ajtaja előtt.
A konzervatívok vereségét jól példázza, hogy
olyan körzetekben is veszítettek, ahol generációk óta nem adták át a hatalmat.
Mint például Dorkingban 1885 óta, vagy a City of London és Westminster belvárosi körzetében, ahol 1931 óta ők adták a képviselőt.
Ráadásul Sunak körzetének kivételével (ahol ő nyert), a toryk alulmaradtak mind a négy korábbi miniszterelnökük kerületében is. Theresa May és David Cameron volt körzetében a libdemek győztek, míg a Boris Johnson és Liz Truss által korábban képviselt lakosok a munkáspárti jelöltre szavaztak inkább.
Közülük Truss indult csak az idei választáson, aki 14 év után hagyja el a westminsteri parlamentet,
ami önmagában is történelmi, hiszen a II. világháború előtt történt legutóbb olyan, hogy egy volt miniszterelnököt szavazzanak le választói.
Élvonalbeli toryk estek ki
A volt kormányfőn kívül vereséget szenvedett több élvonalbeli konzervatív politikus is, többek közt a párt alsóházi vezetője, Penny Mordaunt és Grant Shapps védelmi miniszter is. Shapps annak tulajdonította a vereséget, hogy
próbára tettük a hagyományos konzervatív szavazók türelmét azzal a hajlamunkkal, hogy a belső rivalizálásból és megosztottságból végtelen politikai szappanoperát kreáljunk.
Penny Mordaunt 2022-ben az egyik legfőbb esélyese volt a Boris Johnson lemondását követő pártvezetői versenynek, és Sunak után is valószínűnek tartották az indulását. Képviselői székének elvesztése után azt mondta,
a demokrácia sosem téved,
és hogy pártját az viselte meg, hogy "nem tudta tiszteletben tartani az emberek által belé vetett bizalmat", egyúttal óva intette pártját attól, hogy a választók "egyre kisebbé váló szeletéhez" beszéljen. Robert Buckland volt igazságügyi miniszter, aki szintén elvesztette mandátumát, azt mondta a BBC-nek, hogy pártja "választási armageddon" előtt áll, ami "olyan lesz, mint egy csapat kopasz férfi, akik egy fésűért harcolnak."
Jacob Rees-Mogg, aki ellenezte Boris Johnson leváltását, úgy nyilatkozott: saját magán kívül senkit sem tud hibáztatni a vereségért, mivel
ez egy nagyon rossz este volt a konzervatívok számára.
Ennek ellenére meglepetéssel szolgált, hogy Jeremy Hunt eddigi pénzügyminiszter megtartotta képviselői helyét, miután megállás nélkül, hetekig a körzetében kampányolt.
Nigel Farage örül, az SNP szomorkodik
A Brexit Pártról 2021-ben Reform UK-re átnevezett jobboldali populista párt történelme során először jutott be Westminsterbe, ráadásul négy képviselővel, a kampány elején visszatérő vezetője, Nigel Farage pedig a nyolcadik próbálkozásra szerzett mandátumot az idei választáson.
A győzelmét Farage úgy értékelte, hogy a "brit politika jobbközepén hatalmas űr tátong, és az én feladatom, hogy betöltsem ezt." Farage ezután a nyertes Munkáspártnak üzent:
Az az érdekes, hogy nincs lelkesedés a Munkáspárt iránt, egyáltalán nincs lelkesedés Starmer iránt. Valójában a szavazatok körülbelül fele egyszerűen konzervatívellenes szavazat
- jelentette ki Farage, hozzátéve:
A Munkáspárt lesz a következő áldozatunk, efelől ne legyen kétség.
John Curtice választási szakértő szerint a Reform párt a korábbi konzervatív szavazók bekebelezésének köszönheti sikerét, ráadásul
a Farage-párt által megnyert mind a négy körzetben az emberek több mint 70%-a szavazott a Brexitre.
Skóciában eközben a Munkáspárt óriási vereséget mért a függetlenségpárti Skót Nemzeti Pártra, az országrészben közel 20 százalékpontos elmozdulás történt az előbbiek javára. John Swinney vezetésével
a szebb napokat is megélt SNP mindössze nyolc képviselővel számolhat, ami 40 mandátumos visszaesés a 2019-es eredményükhöz képest.
Ez a több tucat mandátum pedig szinte teljes mértékben Anas Sarwar skót Munkáspártjához vándorolt, de a libdemeknek is sikerült pár széket megszerezniük. John Swinney nagyon gyengének nevezte pártja eredményét, majd kijelentette: "Figyelnünk arra, hogy mit üzennek nekünk a polgárok ezzel a választási eredménnyel és számos más témában."
Az évtizedek óta nem látott mennyiségű, több mint 70 mandátumot elérő libdemek vezetője, Ed Davey "kivételetesnek" nevezte a párt eredményét. A liberáldemokratáknak köszönhető például a hivatalát elhagyó Gillian Keegan oktatási miniszter bukása és más, hagyományosan konzervatív körzetek megfordítása is, különösképp dél-kelet-Angliában. Davey a számos mutatványt tartalmazó kampánya után következőképp látta az eredményt:
Szerintem lehet komolyan vitatkozni és egy kicsit szórakozni is. Magamat nem veszem politikusként komolyan. A britek problémáit akarom komolyan venni.
Ez várható az új kormánytól
A felmérésekben két és fél éve konzisztensen vezető Munkáspárt 2019-ben még 1935 óta nem látott, súlyos vereséget könyvelhetett el a radikálisabb programot hirdető Jeremy Corbynnal az élen. A baloldali ernyőpártot 2020-ban átvevő Keir Starmer – noha megválasztásakor mérsékeltebb, de markánsan baloldali programot ígért –
FOKOZTOSAN KORMÁNYOZTA A MUNKÁSPÁRTOT AZ IDEOLÓGIAI CENTRUM FELÉ,
saját megfogalmazása szerint a pártja után az országot is meg szerette volna változtatni. E következtében a párt manifesztója egyértelműen a gazdasági növekedést és a stabilitást állította középpontba.
EZZEL STARMER AZT KÍVÁNTA BIZONYÍTANI A KAMPÁNY SORÁN, HOGY A MUNKÁSPÁRT KÉSZEN ÁLL, ÉS "FELELŐSSÉGTELJESEN" KÍVÁN KORMÁNYOZNI,
ennek azonban az az ára, hogy a korábbi, általa is támogatott ambiciózusabb javaslatokat kukázni kellett a programjukból. Mint például az eredetileg 28 milliárd font értékű zöld energiacsomagról szóló ígéretüket, amelyet ennek töredékére nyestek vissza, bár ezt a korábban vezető ügyészként dolgozó Starmer a toryk hibás gazdaságpolitikájára kente.
Starmer megfogadta, hogy a jövedelemadót, a társadalombiztosítási hozzájárulást, a társasági adót és az ÁFÁ-t nem fogják emelni, bár más adónemekben történhet változás – a brit gazdaság jelenlegi állapotában pedig ez több mint valószínű. A Munkáspárt zöld beruházásokra, a közegészségügyre (és a közel 8 millió fős várólista csökkentésére), tanárokra és olyan kisebb intézkedésekre költene, mint az államilag finanszírozott általános iskolai reggeliztetésre fordítanák.
A párt emellett szén-dioxid-mentesítené a villamosenergia-hálozatot 2030-ra, és létrehoznák a "Great British Energy" névre hallgató állami vállalatot, amely évi 1,7 milliárd fontos költségvetésével zöld projektekbe, például szélerőművek telepítésébe fektetne be. Ám az energiaszektor átfogó államosításáról nem volt szó, ez csupán a vasút esetében merült fel.
Starmer – Corbyn transzatlanti integrációt érintő kritikájával szakítva – elkötelezte magát a NATO mellett, illetve a torykkal megegyezően a GDP 2,5 százalékára rúgó védelmi kiadásnövelést hajtana végre. Szintén elmozdulást jelent, hogy az ország nukleáris arzenáljának megtartása és fejlesztése mellett is kiállt Starmer, így kivívta a pártja pacifista balszárnyának ellenérzését.
Ami az alkotmányos reformokat illeti, korábbi kijelentéseivel ellentétben Starmer csapata nem foglalta bele a Lordok Házának eltörlését, csupán 80 éves nyugdíj-korhatárt és az örökletes címek eltörlését javasolták a törvényhozás nem demokratikusan választott felsőházában.
Címlapkép forrása: Jeff Moore/PA Images via Getty Images
