A Nature Plants tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a paleontológus kutatók beszámolnak róla, hogy 2022-ben megkövesedett szőlőmagokat találtak, Kolumbiában, Peruban és Panamában. A fosszíliák kora 19 és 60 millió évre tehető, amellyel ezek a legrégebbi szőlőmagok, amelyeket a Föld nyugati féltekéjén találtak.
A szőlőfélék családjába tartozó legrégebbi ismert magokat Indiában találták, amelyek 66 millió évesek. Ez az időszak egybeesik a Chicxulub-aszteroida becsapódásával, amelyet sok kutató a dinoszauruszok kihalásáért felelős nagy katasztrófával azonosít.
Mindig az állatokra, a dinoszauruszokra gondolunk a téma kapcsán, mivel őket érintette leginkább, de a kihalási eseménynek a növényekre is óriási hatása volt. Az elpusztult erdők újranőttek, ám megváltozott bennük a növények összetétele
- hívta fel a figyelmet a kataklizma hatásaira Fabiany Herrera, a chicagói Field Museum munkatársa és az eredményekről beszámoló friss tanulmány egyik szerzője.
A Dél-Amerikában talált szőlőmagok néhány millió évvel fiatalabbak, mint az Indiában talált legrégebbi leletek, amely Herrera szerint azt bizonyítja, hogy
a szőlőfajok elterjedését segíthette a 66 millió éve történt kihalási esemény.
A nagytestű állatok, mint például a dinoszauruszok, köztudottan megváltoztatják az őket körülvevő ökoszisztémát. Úgy gondoljuk, a nagyméretű őslények a területeket járva fákat döntöttek ki, ezért az erdők jóval nyitottabbak maradhattak
- magyarázta Mónica Carvalho, a tanulmány egyik társszerzője.
A kihalás után keletkező sűrűbb erdőkben az indás növények, többek között a szőlőfajok is, könnyebben felkapaszkodhattak a fák lombkoronájára, így sokkal több területen terjedhettek el a Földön.
Címlapkép forrása: Getty Images
