Első fordulós eredmények
A francia nemzetgyűlési választásokat kétfordulós rendszerben bonyolítják le. Az első fordulóban azok szerezhetnek mandátumot, akik az összes szavazat több mint 50 százalékát és a regisztrált választók szavazatainak több mint 25 százalékát megszerzik. Ahol ilyen jelölt nincs, ott második fordulót tartanak, ahová a regisztrált választók szavazatainak 12,5 százalékát elnyerő jelöltek juthatnak be (ez két-három-négy jelöltet szokott jelenteni). A második fordulóban az kapja meg a mandátumot, aki akár csak egy szavazattal is győz a többi jelölttel szemben.
Az első fordulóban a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és szövetségeseinek jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot. A szövetségesek praktikusan a hagyományos francia jobbközép, a Köztársaságiak Éric Ciotti elnökhöz hű képviselőit jelentik, akik a választás előtt lepaktáltak a Nemzeti Tömörüléssel. A Le Pen mögött álló erők a szavazatok 33,2 százalékát szerezték meg, az 577-ből 297 választókörzetben végezve az első helyen, ebből 39 mandátumot már az első fordulóban elvittek.
Az összes szavazat 28,27 százalékával második helyre futott be a baloldali pártok (radikálisok, szocialisták, zöldek, kommunisták és kisebb balos pártok) koalíciója, az Új Népfront, amely 159 körzetben végzett az első helyen, ebből 31-ben már mandátumot is szerzett.
Az Emmanuel Macron mögött álló Együtt választási koalíció csak a dobogó harmadik fokára fért fel: 21,73 százalékot szereztek, 70 körzetben végeztek az első helyen, és mindössze 2 mandátumot vittek el biztosan.
A választások előtt lényegében kettészakadt, egykor Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy elnököket adó jobbközép Köztársaságiak párt (korábban Unió egy Nép Mozgalomért) a Ciotti-féle szakadárokat nem számolva 7,25 százalékot szerzett, 20 helyen végezve az első helyen, ebből egy mandátumot már az első fordulóban megszerezve.
Az első fordulóban további 3 képviselő szerzett még mandátumot, így ebben összesen 76 mandátumot osztottak ki. A maradék 501 választókörzetben második fordulóra kerül sor. 190 körzetben kettő, 306-ban három, 5 körzetben négy képviselő jutott be a második fordulóba. Az eddigi visszalépések miatt viszont 401-re nőtt azon körzetek száma, ahol két képviselő mérkőzik meg egymással, míg 97-re csökkent a három fős, 2-re pedig a négy fős meccsek száma.
A Le Monde adatai szerint 129 helyen léptek vissza az Új Népfront jelöltjei (jobbára Macronék javára), 81 helyen pedig az Együtt jelöltjei (jobbára a baloldali jelöltek javára). A visszalépések határideje kedd 18 óra, tehát e cikk megjelenése után, így a számok még változhatnak. (Hivatalosan nem a visszalépő képviselőnek kell jeleznie, hogy visszalépett, hanem annak a jelöltnek kell regisztrálnia magát, aki el akar indulni a második fordulóban is.)
Összeáll a „republikánus front”
A Nemzeti Tömörülés, korábbi nevén a Nemzeti Front elleni széleskörű, a jobbközéptől a radikális baloldalig terjedő összefogásnak már hosszú története van Franciaországban. Mikor 2002-ben Marine Le Pen apja, a Nemzeti Frontot alapító Jean-Marie Le Pen jutott be az elnökválasztás második fordulójába Jacques Chirac mellett, utóbbi jelentős, több mint 82 százalékos győzelmet aratott, mivel saját szavazói mellett a baloldali szavazók többsége is elment, és rá adta a voksát, hogy ne győzhessen Le Pen. Macron a 2017-es és a 2022-es elnökválasztás második fordulójában is azért tudott egyértelmű győzelmet aratni, mert olyanok is nagy számban szavazták rá, akik nem feltétlenül támogatták, de Marine Le Pennel szemben még mindig őt tartották a kisebbik rossznak.
Nemzetgyűlési választásokon azonban eddig még nem volt példa egy ilyen „republikánus front” létrejöttére, mivel a Nemzeti Front / Nemzeti Tömörülés még soha nem került az abszolút többség lehetőségének közelébe sem. Most azonban ez reális lehetőség, és ez megkondította a vészharangokat mind a Macron-féle centristáknál, mind a baloldali pártoknál.
Az egyesült baloldal, amely már nevét is az 1936-ban létrejött nagy antifasiszta baloldali szövetségtől, a Népfronttól kölcsönözte, az első forduló után egyértelműen a Nemzeti Tömörülés megállítására szólított fel. Mind Jean-Luc Mélenchon, az Új Népfront legnagyobb erejét adó Engedetlen Franciaország, mind Raphaël Glucksmann, a második legnagyobb baloldali erőt jelentő Szocialista Párt elnöke a Nemzeti Tömörüléssel szemben esélyesebb jelöltek javára történő visszalépésre szólította fel saját jelöltjeit.
A Macron-táborból már nem érkezett ilyen egységes és egyértelmű jelzés. A Macron-féle választási formáció egyik tagpártja, az Horizons vezetője, Édouard Philippe, illetve Bruno La Maire pénzügyminiszter is kizárta, hogy az általuk szélsőbaloldalinak tartott Engedetlen Franciaország jelöltjeit támogassák a második fordulóban. Macron és miniszterelnöke, Gabriel Attal viszont a Nemzeti Tömörülés minden áron való megállítására szólított fel. Maga az államfő egy hétfői kormányülésen a kiszivárgott hírek szerint ezt mondta:
Egyetlen szavazatot sem a szélsőjobbra. Fontos, hogy emlékezzünk rá, 2017-ben és 2022-ben mindenki tartotta magát ehhez a baloldalon. Enélkül sem én, sem Önök nem lennének itt.
Macron ezzel a két, számára győztes elnökválasztásra utalt, amelyenken „republikánus front” jött létre Marine Le Pennel szemben. Az elnök persze nem pusztán hálából támogatná jelöltjei visszalépését az Új Népfront javára, hanem józan politikai megfontolásból is.
Macron számára a legnagyobb veszélyt ugyanis az jelenti, hogy esetleg társbérletben kell kormányoznia egy abszolút többséget szerzett Nemzeti Tömörüléssel szemben, amivel elnökként lényegében „béna kacsává” válna.
Ennél még az is jobb neki, ha az Új Népfront szerzi meg az abszolút többséget, hiszen ha Mélenchonnal nem is, egykori pártjával, a Szocialista Párttal és a Zöldekkel könnyebben megérteti magát. De Macron számára még egy patthelyzet is jobb opciót jelent, mint egy kényszerű együttműködés a fő ellenfelét jelentő Le Pennel.
Kérdés azonban, hogy a választók pártjaik javaslatainak megfelelően voksolnak-e majd vasárnap. Egy felmérés szerint a Macron-féle Együtt szavazóinak 70 százaléka, az Új Népfront szavazóinak pedig 53 százaléka nem fogja követni a pártközpontból érkező ajánlásokat az átszavazásokra vonatkozóan.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha pártja megszerzi az abszolút többséget a második fordulóban. A francia Nemzetgyűlésben 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez. Marine Le Pen kedden elmondta: ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Bardella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.
Közben a Nemzeti Tömörülés egyik jelöltje, Ludivine Daoudi kénytelen volt visszalépni, miután baloldali ellenfele egy olyan fotót posztolt róla, amelyen a politikusnő a hitleri légierő, a Luftwaffe egy horogkeresztes tiszti sapkájában pózolt. Így a calvadosi szavazók most már a Köztársaságiak, illetve az Engesztelhetetlen Franciaország egy-egy jelöltje közül választhatnak.
Címlapkép: Emmanuel Macron francia elnök leadja szavazatát a nemzetgyűlési választások első fordulójában Le Touquet-Paris-Plage településen 2024. június 30-án. MTI/EPA/Reuters pool/Yara Nardi
