A francia Belügyminisztérium által közölt eredmények szerint a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés 29,25 százalékkal megnyerte a nemzetgyűlési választások első fordulóját.
Második helyen végzett az egyesült baloldal, az Új Népfront, amely a szavazatok 27,99 százalékát szerezte meg.
A Macron mögött álló választási szövetség, az Együtt a szavazatok 20,04 százalékával a dobogó harmadik fokára jutott fel.
A jobbközép Köztársaságiak 6,57 százalékot értek el.
Az 577 nemzetgyűlési mandátumból az első fordulóban a Nemzeti Tömörülés 37-et szerzett meg biztosan, az Új Népfront 32-t, az Együtt 2-t, a Köztársaságiak 1-et. További 4 mandátumot kisebb pártok gyűjtöttek be.
A többi szavazókörzetben – ahol egyetlen jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint 50 százalékát és a regisztrált választók szavazatainak több mint 25 százalékát – július 7-én második fordulót tartanak.
Az összes szavazókört tekintve a Nemzeti Tömörülés 297, az Új Népfront 155, az Együtt 62, a Köztársaságiak párt 34 körzetben végzett az első helyen.
Bár több közvélemény-kutató is közölt mandátumbecsléseket az 577 mandátumra vonatkozóan az első forduló alapján, a visszalépések jelentősen befolyásolhatják majd a végleges eredményeket. A versenyben maradt jelölteknek kedd estig kell dönteniük a visszalépésekről.
Az Új Népfrontban tömörülő pártok vezetői visszalépésre szólították fel jelöltjeiket azokban a körzetekben, ahol harmadik helyen végeztek. A Macron-féle Együttben nem volt ilyen összhang: van, aki minden körzetben visszalépésre szólított fel a Nemzeti Tömörüléssel szemben esélyesebb jelölt javára (aki a legtöbbször az Új Népfront jelöltje), azonban olyanok is voltak, akik az Új Népfront legnagyobb ereje, a Jean-Luc Mélenchon-féle Engedetlen Franciaország jelöltjei javára nem támogatják a visszalépést.
A második forduló nagy kérdése, hogy meglesz-e a Nemzeti Tömörülésnek (vagy akár az Új Népfrontnak) az abszolút többség, vagyis a 289 mandátum.
Bár egyes becslések szerint ez meglehet, a visszalépések jelentősen módosíthatnak az előrejelzéseken. A múltban eddig mindig működött, hogy a jobbközéptől a balszélig a a szavazók „köztársasági frontot” alkotva leszavaztak a szélsőjobb jelöltjével szemben esélyesebb jelöltre, de a Nemzeti Tömörülés „néppártosodásával” ez a tendencia egyre gyengébb.
Egy felmérés szerint a Macron-féle Együtt szavazóinak 70 százaléka, az Új Népfront szavazóinak pedig 53 százaléka nem fogja követni a pártközpontból érkező ajánlásokat az átszavazásokra vonatkozóan.
A helyzetet bonyolítja, hogy az első forduló előtt a most negyedik helyen végzett Köztársaságiak lényegében kettészakadtak: az elnök, Éric Ciotti Le Penék mellé állt, míg a párt nagyobb része nem támogatta a Nemzeti Tömörüléssel való szövetséget. (Ciottit ki is zárták a pártból, ezt azonban a bíróság ítélete megtorpedózta.) A Köztársaságiak párt nem szólította semmilyen választói magatartásra azokat a szavazóit, akik a második körben már nem szavazhatnak köztársasági jelöltre. A Le Monde szerint a Ciotti mögött álló köztársasági jelöltek 3,9 százalékot szereztek, így a Nemzeti Tömörülés és a Ciotti-féle köztársaságiak együttesen 33,15 százalékot értek el.
A nemzetgyűlési választásokat június 9-én, pártja európai parlamenti választási vereségét követően írta ki Macron. Bár arra számíthatott, hogy a Nemzeti Tömörülés előretörésétől tartók a mögötte álló szövetségre szavaznak le, úgy látszik, a Le Pen-párt valódi kihívója az Új Népfront lett, az elnököt támogató pártoknak pedig nagyon kevés képviselője lesz a következő Nemzetgyűlésben. Emmanuel Macron számára tehát tragikusan alakult a választás, és bármi is legyen a végleges eredmény, nagyon nehéz 3 év várhat rá mandátumának 2027-es lejártáig.
Címlapkép: Marine Le Pennek, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párt nemzetgyűlési frakcióvezetőjének támogatói ünnepelnek az észak-franciaországi Henin-Beaumontban 2024. június 30-án. MTI/AP/Thibault Camus
