A Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella még a választások előtt kijelentette,
csak akkor alakít kormányt, ha a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei megszerzik a Nemzetgyűlésben az abszolút többséget, azaz a 289 mandátumot.
Az 577 francia választókörzet közül a vasárnapi első fordulóban 76 körzetben született végleges eredmény, vagyis ezekben egyetlen jelölt megkapta az összes szavazatok több mint 50 százalékát, illetve a regisztrált választók szavazatainak több mint 25 százalékát. A francia belügyminisztérium adatai szerint a Nemzeti Tömörülés 37-et szerzett meg biztosan, az Új Népfront 32-t, az Együtt 2-t, a Köztársaságiak 1-et. További 4 mandátumot kisebb pártok gyűjtöttek be.
A többi 501 körzetben július 7-én második fordulót tartanak. A második fordulóba azok a jelöltek juthatnak be, akik a szavazatok legalább 12,5 százalékát megszerezték.
A legtöbb szavazókörzetben hármas verseny alakult ki, többnyire a Nemzeti Tömörülés, az Új Népfront és az Együtt között. A talpon maradt jelölteknek kedd 18 óráig kell dönteniük az esetleges visszalépésekről.
Úgy tűnik, hogy kialakulóban van egy „republikánus front” a Nemzeti Tömörülés jelöltjeivel szemben. Az Új Népfront pártjainak több vezetője legalábbis visszalépésre szólította fel azokat a jelöltjeiket, ahol a Macron-féle szövetség jelöltje esélyesebb a szélsőjobboldali jelölt legyőzésére.
Jean-Luc Mélenchon, a baloldali Új Népfront legnagyobb ereje, az Engedetlen Franciaország vezetője azt mondta, hogy ahol jelöltjeik a harmadik helyen végeztek, ott visszalépnek az esélyesebb, nem szélsőjobboldali jelölt javára a Nemzeti Tömörülés megállítása érdekében. Raphaël Glucksmann, a Szocialista Párt elnöke szintén arra szólította fel az Új Népfront harmadik helyen végzett jelöltjeit, hogy lépjenek vissza Le Penék megállítása érdekében.
A Macron-táborban már nem ilyen egységes a kép. Az Együtt hivatalosan arra szólította fel harmadik helyen végzett jelöltjeit, hogy lépjenek vissza azoknak a jelölteknek a javára, akik képesek legyőzni a Nemzeti Tömörülés jelöltjeit.
Emmanuel Macron a választások után kiadott közleményében azt írta,
a Nemzeti Tömörüléssel szemben eljött az ideje egy széleskörű, egyértelműen demokratikus és republikánus összefogásnak a második fordulóra.
Gabriel Attal miniszterelnök azt mondta,
a szélsőjobb a hatalom kapujában áll,
a második fordulóban így az a cél, hogy megakadályozzák, hogy a Nemzeti Tömörülés abszolút többséget szerezzen. Ezért felszólította a Macron mögött álló jelölteket, hogy ahol harmadik helyet szereztek, lépjenek vissza a Nemzeti Tömörülés jelöltjével szemben esélyesebb jelölt javára.
A Macron-féle választási formáció egyik tagpártja, az Horizons vezetője, Édouard Philippe, aki 2017 és 2020 között miniszterelnök is volt, azt mondta, hogy a második fordulóban nem szabad támogatni sem a Nemzeti Tömörülés, sem az Engedetlen Franciaország jelöltjeit. Az Új Népfrontból ugyanakkor a szocialisták, a zöldek és a kommunisták jelöltjei támogathatók szerinte.
Bruno La Maire pénzügyminiszter szintén kizárta, hogy a Mélenchon-féle Engedetlen Franciaország jelöltjének támogatására szólítsa fel választóit. La Maire azt mondta, hogy az Engedetlen Franciaország veszélyt jelent a nemzetre nézve.
Mélenchont az utóbbi időben számos bírálat érte amiatt, hogy nem volt hajlandó terrorszervezetnek nevezni a Hamászt, illetve több Izrael-ellenes kijelentést is tett. Részben emiatt az előző Nemzetgyűlésben a Szocialista Párt meg is szakította pártjával az együttműködést, de a mostani választásra újra egységfrontba tömörültek.
Somme-ban például az Együtt jelöltje, Hubert de Jenlis bejelentette, nem hajlandó visszalépni az Engedetlen Franciaország által indított népfrontos jelölt, Zahia Hamdane javára. A választókörzetben Hamdane 29,54 százalékkal végzett az élen, a második lett a Nemzeti Tömörülés képviseletében Damien Toumi 27,46 százalékkal, de Jenlis pedig a harmadik helyen végzett 25,23 százalékkal.
Kérdés, hogy a választók hogyan viselkednek majd a visszalépések, illetve a vissza nem lépések esetén.
Egy felmérés szerint a Macron-féle Együtt szavazóinak 70 százaléka, az Új Népfront szavazóinak pedig 53 százaléka nem fogja követni a pártközpontból érkező ajánlásokat az átszavazásokra vonatkozóan.
Címlapkép forrása: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images
