- "Trump magabiztos, még ha téved is, Biden tétova, még ha a tények az ő oldalán is állnak";
- "Joe Bidennek meg kellene mentenie az örökségét azzal, hogy felhagy a jelöltséggel";
- "Demokrata katasztrófa";
- ilyen és ezekhez hasonló, hosszabb-rövidebb címekkel értékelték az ideológiai spektrum egészét lefedő amerikai híroldalak a helyi idő szerint csütörtök este tartott első elnökjelölti vitát (sorrendben az Associated Press, a Vox, és a New York Post).
'Things are dark.' Democrats are panicking about Joe Biden's debate performanceand what will happen next https://t.co/S46Zo1NV7w
— TIME (@TIME) June 28, 2024
A Time magazin legfrissebb kiadása egyetlen egy szóval jelent meg a címlapján:
pánik.
Ha ez nem lenne elég, az elit körökben talán legnagyobb presztízzsel rendelkező New York Times pénteken szerkesztőségi véleményben szólította fel Joe Bident a verseny feladására.
BREAKING: New York Times editorial board calls on Biden to drop out of presidential race pic.twitter.com/EdgavPtEDN
— The (Spectator) June 28, 2024
Az amerikai elnöknek a legtöbb elemzés szerint egyetlen dolga lett volna a CNN által megrendezett eseményen:
meggyőzni a választókat, hogy van még benne elég energia és életerő, hogy 86 éves koráig az Egyesült Államok vezetője legyen.
De ezt nem tette meg. Úgyhogy szerintem ez aggodalomra ad okot.
- nyilatkozta velősen nem más, mint az elnök korábbi kommunikációs igazgatója, Kate Bedingfield.
A New York Times/Siena júniusi, vita előtt készült felmérésére pillantva egyértelmű, hogy Bidennek lett volna min javítania a megítélését illetően:
a regisztrált szavazók 70 százaléka és a demokraták több mint fele ért egyet ugyanis azzal, hogy biden egyszerűen túl öreg az elnökséghez,
miközben csak tízből négyen állítják ugyanezt ellenfeléről, Donald Trumpról. Ezen belül a választásra regisztráltak 45 százalék véli olyan súlyosnak a helyzetet, hogy Biden képtelen ellátni elnöki teendőit, ellenben Trumpról csak 16 százalék gondolja ezt. Különösen lesújtó, hogy a pártfüggetlenek fele vélekedik így a volt delaware-i szenátorról. Megéri tehát majd figyelni, hogy a vita tükrében hogyan változik a közvélekedés.
A demokrata inkumbens a tegnapi vitán nagy eséllyel megerősítette a választókat ezekben az aggályaikban, ráadásul a témában feltett kérdésre annyival felelt, hogy élete első felében azért kritizálták, mert ő volt az egyik legfiatalabb szenátor, most pedig azért, mert ő a legidősebb elnök. Az elődjével való összehasonlításon azzal próbált felülkerekedni, hogy noha Trump csak három évvel fiatalabb nála, jóval kevésbé ért a dolgokhoz.
Biden nem tudta sarokba szorítani Trumpot
A csörte során Bidennek csak küszködve sikerült átadnia üzeneteit, hiszen a hangja erőtlennek bizonyult az állítólagos megfázása miatt, és többször is megesett, hogy elvesztette a gondolatmenetének fonalát. Ezzel pedig nem igazán tudta következetesen ellensúlyozni és pellengérre állítani a magához képest visszafogottabbnak tűnő, mégis a tőle megszokott élénk módon, túlzásokat és hamis állításokat egymásra halmozó Trumpot.
Emellett a demokrata jelölt a pártja nyerő ügyének tartott abortusz terén sem kérte számon elég erélyesen Trumpot, aki cserébe témától függetlenül, folyton-folyvást az amerikaiak borús gazdasági kilátásaival, illetve a határvédelem és a bevándorlás terén támadta Bident. A 78 éves republikánus – választói bázisát tovább bővítendő – feltűnően hajtott a színesbőrű, azaz latino és fekete szavazókra, amikor azzal vádolta a bevándorlókat, hogy az ő munkáikat veszik el.
Ennek ellenére Biden szintén bevitt pár erősebb ütést a vége felé,
amikor annyira erkölcsösnek nevezte riválisát, mint egy "sikátori macska", vagy azzal a megjegyzésével, miszerint
az egyetlen személy ezen a színpadon, aki elítélt bűnöző, az az ember, akire most nézek.
Trump ezen kívül nem jelentette ki világosan, hogy el fogja fogadni a választás eredményét, csak akkor, ha igazságosnak és jónak tartja annak folyamatát. A január 6-i capitoliumi ostromért Nancy Pelosi akkori demokrata házelnököt nevezte meg felelősként, az eseménysorozat jelentőségét pedig azzal próbálta csökkenteni, hogy összefoglaló jelleggel az állítólagos érdemeit kezdte sorolni.
Hadd meséljek január 6-ról. Január 6-án nagyszerű határunk volt. Senki sem jött át, nagyon kevesen. Január 6-án energiafüggetlenek voltunk. Január 6-án voltak a valaha volt legalacsonyabb adók. Minden idők legalacsonyabb szabályozása volt. Január 6-án a világ minden táján tiszteltek bennünket.
A vita legszürreálisabb (egyesek szerint legméltatlanabb) pontja az volt, amikor a személyeskedésig menve arról csetepatézott a két jelölt, hogy melyikőjük számít a rosszabb elnöknek és a jobb golfosnak, vagy amikor Biden a riválisa testsúlyán élcelődött.
Összességében mégis Trump jött ki jobban azokból, már a párharc elején kialakult helyzetekből, amikor Biden el-elbizonytalanodott a mondandójában, vagy nem tudta befejezni azt. Az olykor szintén össze-vissza beszélő, ám ezt magabiztossággal kompenzáló Trump, volt, hogy azzal kontrázott Biden kevésbé koherens megszólalásaira,
nem tudom, miről beszélt itt a végén, de szerintem ő sem tudja igazán.
Ellenben taktikusan legtöbbször elég volt hagynia, hogy Biden saját magát zavarja össze. Mint például amikor az elnök tévesen azzal zárta mondandóját, hogy „végre legyőztük a Medicare-t”, az Obama-adminisztráció által elfogadott állami betegbiztosítást, amit egyébként ő maga is támogat.
A Biden-kampány továbbá az általuk javasolt formátummal is lábon lőhette magát:
az előzetesen lefektetett szabályok szerint ugyanis nem volt élő közönség, és az éppen nem sorra jutó jelölt mikrofonját elnémították. Ezáltal azonban Trump sokkal kevésbé tűnt kaotikusnak vagy agresszívnak, miközben a stúdió intimebb atmoszférájában a jelöltek minden egyes rezdülését érezni lehetett – ami az olykor bukdácsoló, torkát köszörülő Biden hátrányára vált.
A szokásos szeptemberi időpontnál jóval hamarabb szervezett vita is eddig ismeretlen befolyásoló tényező Biden esélyeire nézve: noha jóval több időt ad Bidennek arra, hogy felépüljön az esetleges visszaesésből,
MÉGIS EZ ADTA MEG AZ EDDIG ALIG BEINDULT KAMPÁNYIDŐSZAK ALAPHANGJÁT, AMIBŐL NEHÉZ LEHET VISSZAJÖNNI, FŐLEG, HOGY BIDEN EDDIG IS LE VOLT MARADVA TRUMPPAL SZEMBEN.
Ráadásul a kongresszusi és helyi választásokon induló demokraták egy jelentős része (akik közül sokan az elnöknél jobb számokat produkálnak a felmérésekben) attól retteg, hogy hátráltatja az ő novemberi győzelmüket a Bidenről kialakult negatív kép. Elgondolkodtató, hogy általában épp fordítva, az elnökjelölt szokta "húzni magával" a szavazólap alján feltüntetetteket.
Mindenesetre a CNN-t is érte kritika a vita lebonyolításának mikéntje okán, mivel a hírtelevízió politikai igazgatója előre bejelentette, hogy a moderátorok a szópárbaj "elősegítőiként" és nem résztvevőiként fognak viselkedni. Ezáltal Trump több tucat hamis kijelentést tehetett kritika nélkül, amelyeket Biden és a moderátorok sem cáfoltak azonnal, csak utólag.
CNN: Who won the debate? The answer is a resounding DONALD TRUMP pic.twitter.com/5zcXF1YUOJ
— RNC (Research) June 28, 2024
Ennyi volt Biden jelöltségének?
Nem csoda, hogy az annak megrendezését vállaló tévécsatorna gyorsfelmérése alapján
A MEGKÉRDEZETTEK 67 SZÁZALÉKA SZERINT TRUMP NYERTE A VITÁT, MÍG MINDÖSSZE harmaduk vélte EZT BIDENRŐL.
Erős kontrasztot mutat ez azzal, hogy előzetesen még a válaszadók 45 százalékuk számított arra, hogy a demokrata fog felülkerekedni, 2020-ban pedig mindkét vitát Biden nyerte riválisával szemben.
A Fox News riportere arról posztolt közösségi oldalán, hogy egy demokrata párti forrása szerint "a versenynek vége", és hogy az informátorai egyetértenek azzal, hogy Biden túlkészülhette magát, mivel nehezen emlékezett a tanácsadói által egy hétig belevert hangzatos mondatok tömkelegére.
Texts with Dem sources this morning:the race is overwe are f***edResponding to my question of whether the campaign will kill the second debate, one Dem source said God, I dont know. Another said We should.Ive been asking whether any heads will roll in Bidens {:url}
— Jacqui (Heinrich) June 28, 2024
A párharc értékelésekor nem teketóriáztak a CNN kommentátorai sem a lehetséges következményeket illetően. John King, a csatorna korábbi fehér házi tudósítója arról számolt be, hogy
ez egy sorsfordító vita volt abban az értelemben, hogy most, miközben beszélünk, mélyreható, széleskörű és nagyon erőteljes pánik van a Demokrata Pártban
- fogalmazott. Barack Obama volt elnök korábbi vezető tanácsadója, David Axelrod hozzátette:
ZAJLANI FOGNAK BESZÉLGETÉSEK ARRÓL, HOGY BIDEN FOLYTASSA-E ELNÖKJELÖLTKÉNT VAGY SEM.
Ezzel szemben Kamala Harris alelnök vezette a szélmalomharcot a narratíva megfordítása érdekében. Harris elismerte, hogy Biden "lassan indult be", azonban megvédte a 81 éves demokratát.
Az emberek vitatkozhatnak a stílusról, de végső soron ennek a választásnak és annak, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke, a lényegről kell szólnia. És a kontraszt egyértelmű
- mondta az alelnök, utalva "az amerikai emberekért harcoló" Bidenre, aki közvetlenül utána röviden úgy értékelte a csörtét, hogy "jól szerepeltünk."
Hakeem Jeffries, a demokraták képviselőházi vezetője úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem kellene visszalépnie Bidennek, míg az elnök egyik vezető tanácsadója úgy reagált az elnök teljesítményére, hogy
Biden elnök az egyetlen ember, aki valaha is legyőzte Donald Trumpot. És újra meg fogja tenni.
A republikánusok ezzel szemben Biden leszerepléséről beszéltek, még akkor is, ha nem kellett erőlködniük, hogy célt érjen az üzenetük, miután több demokrata stratéga és politikus elismerte ezt.
Mike Johnson republikánus házelnök úgy nyilatkozott, hogy bizonyítottá vált, "Joe Biden nem lehet elnök a következő ciklusban", a demokraták pedig jó okkal estek pánikba. Marco Rubio floridai szenátor, aki Trump egyik alelnökesélyese a híresztelések alapján, nem örült Biden "nyilvánvaló küszködésének", mert attól félt, az elnök szereplése miatt lehetséges, hogy az Egyesült Államok globális ellenfelei "felbátorodnak vagy kalandvágyóbbak lesznek."
Hogyan működne Biden visszalépése?
Bármekkora is az elégedetlenség, a kvázi lezsírozott előválasztást megnyerő Bident a saját akarata ellenére szinte lehetetlen lenne eltávolítani mint a párt elnökjelöltje. Ezért, ha valóban akkora a pánik, mint ahogy arról olvasni lehet, elsősorban vezető demokrata politikusoknak és a legközelebbi tanácsadóinak, mintsem az amerikai rendszerben kisebb befolyással rendelkező, adminisztratív feladatot ellátó pártvezetésnek kellene meggyőznie a demokrata elnököt arról, hogy a jelöltségtől való visszalépés a legjobb döntés.
a legKiemelkedőbb talán mégis Jill Biden first lady szerepe, aki 47 év házasság után egyre kitartóbban harcolt férje mellett, biztatva őt a folytatásra.
Ha sikerülne az egyébként hajthatatlanként jellemzett Bident rávenni erre, az elnök azáltal tudna visszalépni, hogy előválasztáson összegyűjtött több ezer demokrata delegáltját felmenti azon kötelessége alól, hogy a párt nagygyűlésén rá adja le a voksát. Ezt Biden augusztus 7-ig bármikor megteheti, ezzel pedig egy úgynevezett "vitatott" konvenció alakulna ki, amelyek a '80-as évek előtt teljesen szokványosak, bár olykor felettébb viharosak voltak a párton belüli, különböző frakciók közötti feszültségek felszínre bukása miatt.
Annak dacára, hogy a jelöltállító gyűlés augusztus 19-én kezdődik, a demokrata pártvezetés úgy döntött, hogy egy Ohio állambeli választási törvény jelöltbejegyzési határidőről szóló rendelkezése miatt előrehozzák a konvenció azon részét, mely során a jelöltek személyéről voksolnak, ráadásul online szervezik meg azt. Mindezt azért, hogy Biden ne maradjon le az ohiói szavazólapokról.
Emiatt azzal vádolták a párt elitjét, hogy így akarják bebiztosítani Biden jelöltségét, és azt, hogy például az elnök Izrael-politikája elleni esetleges tüntetők ne zavarják meg a voksolást. Ha viszont Biden visszalépne, azzal ez a terv szintén borulhat; a lényeg pedig, hogy az augusztus 7-ig hátra lévő bő öt hét alatt fog eldőlni, hogy Bidennel vagy nélküle vág neki a párt a novemberi választásnak.
Ha nélküle, akkor a nemzeti konvenció jelöltállításán szabadon indulhatna bármelyik politikus, aki alkalmasnak érzi magát arra, hogy a "szabad világ vezetője" legyen, majd a nyilvános beszédekből és zárt ajtók mögötti egyezkedésekben kimerülő kampányolás után
addig szavaznának a küldöttek az elnök- és alelnökjelölt személyéről, ameddig valamelyikük meg nem szerzi azok többségét.
A demokratáknál úgynevezett szuperdelegáltak is voksolhatnak, akik lényegében korábbi és jelenlegi, magas rangú pártvezetők és választott tisztségviselők. A szabályok szerint ők nem mondhatnak véleményt az első körben, de az utána következők során már szabad a pálya előttük – ezáltal a párt elitje tetemes beleszólást szerezhet, ha nem nyilvánvaló az első körben az elnökjelölt kiléte. (Egyébiránt, ha Biden a nagygyűlés után lépne vissza mégis, vagy alkalmatlanná válna, az utolsó utáni pillanatban a kongresszusi, állami és országos pártvezetés közösen jelölné ki az új zászlóvivőt.)
Mindazonáltal Biden nyugdíjazása számos kockázattal járhat.
Egyrészt ezzel beismernék, hogy a hivatalban lévő elnök jelölése hiba volt.
És bárkit is válasszanak helyette, annak meg kell majd birkóznia azzal, hogy a republikánusok a fejéhez vágják az elnök sikertelen indulását, valamint azt, hogy az új jelölt (és az alelnöki induló) csak az utolsó pillanatban kiválasztott B terv volt.
Továbbá az előválasztási eredmények kukázása, és az új jelölt "antidemokratikus" kiválasztása könnyen válthat ki ellenérzést a szavazókban, hiszen a demokrata delegáltak és a pártelit az előválasztást megkerülve, az emberek feje fölött döntene az elnökjelölt személyéről. Nem beszélve arról a hatalmas kihívásról, hogy
szűk HÁROM HÓNAP LENNE HÁTRA A NOVEMBERI ELNÖKVÁLASZTÁSIG, ÍGY ÓRIÁSI NEHÉZSÉGGEL JÁRNA EGY ÚJ JELÖLT ÉS EGY VÁLASZTÁSI KAMPÁNY FELÉPÍTÉSE A NULLÁRÓL.
A visszalépés mellett viszont az szól, hogy a váratlan fordulat minden bizonnyal hatalmas médiaérdeklődést generálna, no meg feltüzelheti a Biden jelöltsége miatt elbizonytalanodott vagy csalódott pártszimpatizánsokat. Ráadásul akár pár nap leforgása alatt kiderülhetne az új jelölt személye, aki mögött rögvest felsorakozhat az egész párt, az erőfeszítéseiket a republikánusok legyőzésére fókuszálva – utóbbiakat pedig támadhatnák is amiatt, hogy ők képtelenek voltak a közvélemény által más okokból alkalmatlannak tartott Trumpot félreállítani.
Biden számára pedig az nyújthatna sovány vigaszt, hogy úgy vonulhatna be a történelembe, mint aki a saját egóját félretéve, képes volt a párt és az ország érdekeit nézni – pláne, ha az új zászlóvivő ezután megnyerné az elnökválasztást.
Kik az alternatívák?
Több demokrata politikus nevét is belengették az elmúlt hónapokban, akik be tudnának ugrani az elnök helyett. Az egyértelmű B opció Kamala Harris alelnök lenne, de ő Bidenhez hasonlóan kifejezetten alacsony népszerűséggel küzd, és támadható a bevándorlás témakörében, amit Biden a ciklusa elején rá bízott. Emellett a volt Obama-tanácsadó Axelrod szerint a Biden-kampány egyik legfőbb bűne, hogy bármennyire is megosztó a karaktere, nem helyezték Harrist hamarabb a középpontba.
Így a legtöbb forrás szerint Gavin Newsom kaliforniai, Gretchen Whitmer michigani és Wes Moore marylandi kormányzók a főbb esélyesek. Rajtuk kívül Josh Shapiro pennsylvaniai, J. B. Pritzker illinois-i és Andy Beshear kentuckyi kormányzó nevét szintén emlegetik. A fogadási tétek arra utalnak egyébként, hogy a kaliforniai kormányzó az élen járó beugró:
a biden-trump vita ideje alatt 9 százalékról több mint 30 százalékra nőtt Newsom esélye, hogy ő legyen a párt végső jelöltje.
Felröppent továbbá Amy Klobuchar minnesotai, Cory Booker New Jersey-i, illetve Raphael Warnock georgiai szenátor, valamint Pete Buttigieg közlekedési miniszter neve is mint potenciális beugró. Azonban a demokrata szavazóbázis gerincét adó afro-amerikai választók szemszögéből (akiknek egy része már átvándorlóban van Trump táborába a felmérések szerint)
visszás fogadtatást kaphat, ha az afrikai és indiai felmenőkkel rendelkező Kamala Harrisszel szemben egy fehér férfi lenne a végső befutó,
mint például Newsom, Pritzker, Shapiro vagy Beshear, illetve az első nyíltan meleg elnökjelölt-aspiránsként hírnevet szerzett Buttigieg.
A már említett, vitát megelőző New York Times-kutatás alapján egyébként maguk a szavazók egyáltalán nem zárkóznak el Biden lecserélésétől, sőt: a magukat demokrataként leírók 45 százaléka számolt be arról, hogy szerinte másnak kellene képviselni a pártot képviselnie Trumppal szemben,
a függetlenek között pedig 72 százalék vélekedik így.
Országosan nézve egyébként szintén elsöprő többség, a válaszadók kétharmada támogatná Biden visszalépését. Ezek a – Bidenre nézve tragikus – számok eléggé kedvezőnek tűnnek a párt esetleges új jelöltjének belépőjére tekintettel.
Hogy végül Biden mit léphet, vagy léphet-e bármit,
a következő napokban befutó közvélemény-kutatási adatok változásának fényében kristályosodhat ki,
hiszen ha az eddiginél is jobban beesik Biden támogatottsága az elnökválasztást eldöntő csatatérállamokban, és nem történik fordulat, akár már nyáron eltemetheti az újraválasztási esélyeit.
Az elnök sorsa a belső körén kívül attól is függ, hogy lesznek-e olyan országos ismertségű, élvonalbeli demokrata politikusok, akik nemcsak név nélkül nyilatkozva, hanem arcukat vállalva merik felszólítani erre Bident, hogy nyomást gyakoroljanak rá.
Pénteken, a vita másnapján egyébként az elnök Észak-Karolinában tartott kampánygyűlést, ahol jóval energikusabbnak és határozottabbnak tűnt, amit számos demokrata kommentátor értetlenséggel fogadott.
Nem beszélek olyan gördülékenyen, mint régen. Nem vitázok olyan jól, mint régen. De tudom, amit tudok. És tudom, hogy kell igazat mondani
- jelentette ki Joe Biden, hozzátéve: "Tudom azt, amit amerikaiak milliói is. Ha a földre löknek, fel kell állni." Egyes vélemények szerint a 24 órán belüli szereplések közötti óriási kontraszt a tegnapi kampányeseményen használt súgógépnek és annak korábbi, délutáni időpontjának tudható be.
— MSNBC (@MSNBC) June 28, 2024
Az egyelőre visszatérést, nem visszalépést ígérő Biden kampányszóvivője is cáfolta pénteken, hogy a hivatalban lévő elnök átadná a stafétát,
és Barack Obama, valamint Bill Clinton volt amerikai elnökök is náluk idősebb utódjuk mellett álltak ki.
Bad debate nights happen. Trust me, I know. But this election is still a choice between someone who has fought for ordinary folks his entire life and someone who only cares about himself. Between someone who tells the truth; who knows right from wrong and will give it to the {:url}
— Barack (Obama) June 28, 2024
A beérkező felmérések alapján levonható konklúziókról természetesen be fogunk számolni. Joe Biden szavát adta, hogy a szeptember 10-én rendezett következő vitán is meg fog jelenni, a csütörtöki csalódást keltő szereplése után is. Meglátjuk, addigra lenyugodnak-e a kétségek afelől, hogy inkább valaki másnak kellene a színpadra lépnie demokrata színekben.
Címlapkép: Joe Biden amerikai elnök beszél a CNN elnökjelölti vitáján 2024. június 27-én Atlantában, Georgiában. Címlapkép forrása: Justin Sullivan/Getty Images
