A Nature Immunology című szaklapban megjelent tanulmány szerzői rágcsálókon vizsgálták, hogyan hat a koronavírus-fertőzés az agyra.
Alaposan megvizsgáltuk az állatok agyát az akut fertőzés során, majd később, a gyógyulás után is. Arra koncentráltunk, hogy az immunsejtek milyen hatást gyakorolnak az idegsejtekre
- jelentette ki Robyn Klein professzor.
Korábbi kutatások alapján a szakemberek már tudták, hogy maga a vírus nem hatol be közvetlenül az agyba. Ebből arra következtettek, hogy valamilyen más mechanizmus áll a fentebb említett kognitív károsodások kialakulása mögött.
A kutatócsoport felfedezte, hogy a Covid-fertőzés megnöveli az Interleukin-1 béta (IL1B) nevű citokin fehérje szintjét az agyban. A citokinek a sejtek közötti kommunikációban fontos szerepet játszó jelzőmolekulák, amelyek az immunválasz során képesek gátolni vagy serkenteni a szervezet által kiváltott mechanizmusokat.
A vizsgálatok során kimutatták, hogy az IL1B megnövekedett szintje egyúttal akadályozza az új idegsejtek képződését, ezzel fokozva a memóriavesztéses tüneteket.
Úgy tűnik azonban, hogy a védőoltás képes csökkenteni a fertőzés okozta kognitív károsodást.
A kutatás szerint a védőoltás csökkentette az agyban az IL1B citokin szintjét, ebből pedig arra következtetnek, hogy hatékony megoldás lehet a memóriavesztéses tünetek ellen.
Klein azonban azt is kiemelte, hogy
a kísérletek során vizsgált vakcina nem ugyanaz volt, amelyet emberek oltása során használtak.
Éppen ezért, további kutatások szükségesek az oltások és a Covid-fertőzés hosszútávú tünetei közötti kapcsolat megértéséhez.
A szakértők azt is hozzátették: a védőoltás csupán a fertőzés hatásainak kockázatát képes csökkenti, teljes mértékben viszont nem tudja megelőzi a fertőzést.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
