Az Ukrajinszka Pravda összefoglalója szerint a magyar kormány kérése az, hogy
Kárpátalja összes települését ismerjék el „hagyományosan magyarként”, még akkor is, ha azokon a településeken történelmileg nem éltek magyarok.
A lap szerint a magyar kormány arra hivatkozott, hogy a 2001-es, utolsó ukrajnai népszámlálás során a magyarok aránya Kárpátalja egészében 10 százalék fölött volt.
A lap emlékeztet arra, hogy ahol az elmúlt 100 évben 10 százalék fölött volt a magyarok aránya, az „hagyományos” kisebbségi területnek tekintendő, ahol a magyarok jogainak különleges garanciája van.
A kiszivárgott kéréslista alapján azonban a magyar kormány a 10 százalékos norma elviekben való eltörlését is követeli az egyes településekre vonatkozóan, vagyis ha csak néhányan is éltek egy adott területen magyarok, az már magyar területnek tekintendő.
A kérések között szerepel, hogy ne a helyi önkormányzatok döntsenek a hagyományosan magyar területté nyilvánításról, hanem az legyen automatikus. Ennek oka, hogy vannak települések, ahol a helyi tanács a szükséges százalék megléte ellenére sem ismeri el a különleges státuszt.
A lap szerint kategorikus igény magyar részről, hogy a 2001-es cenzus számaiból induljanak ki – ennek teljesítése nélkül a többi pontot sem lehet teljesíteni. Az Ejropevszka Pravda szerint e követelés mögött az áll, hogy 2001 óta a magyar lakosság aránya Kárpátalján 10 százalék alá süllyedt.
Címlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter (b-j) sajtótájékoztatót tart megbeszélésük után Ungváron 2024. január 29-én. MTI/Nemes János
