Örményország és Azerbajdzsán nem NATO-tagjelöltek, de részt vesznek a NATO Partnerség a Békéért nevű programjában.
A két dél-kaukázusi volt szovjet tagköztársaság között a Szovjetunió óta konfliktusos a viszony, két nagy háborút is vívtak Hegyi-Karabah régióért, amelyet végül tavaly szeptemberben foglaltak el az azeri csapatok, aminek nyomán mintegy 100 ezer örmény menekült el.
A források szerint
a NATO-csúcson elő akarják mozdítani a két ország között zajló béketárgyalásokat.
James O'Brien amerikai külügyminiszter-helyettes csütörtökön tesz látogatást Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban, ami a harmadik dél-kaukázusi látogatása lesz az elmúlt két hónapban.
Alijev elnökkel együtt nagyon bizonyosak vagyunk abban, hogy itt az ideje a békének
– jelentette ki O’Brien útját megelőzően a Szenátus egyik bizottsága előtt Ilham Alijev azeri elnökre utalva.
A békekötés érdekében Örményországban a közelmúltban több települést is visszaadott Azerbajdzsánnak, amelyeket még a Szovjetunió szétesésekor szállt meg. A kormány lépésére országos tiltakozások törtek ki Örményországban, a demonstrálók Nikol Pasinján örmény kormányfő lemondását követelték.
Örményország egyébként hivatalosan még tagja a Moszkva vezette „ellen-NATO”-nak, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ), de már befagyasztotta tagságát, és Pasinján a kilépés lehetőségét is belengette.
Örményország egyre látványosabban közeledik a Nyugat felé, ami erőteljes kritikát váltott ki az orosz vezetésből.
Az örmény–azeri konfliktusról ebben a cikkünkben írtunk legutóbb részletesebben:
Címlapkép forrása: Getty Images
