Sunak folyamatosan azt az álláspontját hangoztatta, hogy a Munkáspárt programjának végrehajtásához jelentős adóemelésre lenne szükség. A kormányfő megismételte azt a korábban is hangoztatott, ám független szakértők által bírált állítását, hogy a Labour költségvetési terveihez minden egyes alkalmazott adóját legalább évi kétezer fonttal (940 ezer forinttal) kellene emelni.
Starmer a vitaműsorban ezt hazugságnak nevezte, és kijelentette, hogy a konzervatívok fedezetlen adócsökkentéseket ígérgetnek. Hozzátette: a Labour programja mögött költségszámítások állnak, és a cselekvési terv teljes körűen finanszírozott.
Rishi Sunak azzal vádolta a munkáspárti vezetőt, hogy kormányra kerülése esetén "feladná" Nagy-Britannia határainak ellenőrzését. A konzervatív párti miniszterelnök felidézte, hogy a Munkáspárt programjában szerepel az európai kontinensről csónakokkal illegálisan átkelő menedékkérők ruandai áttelepítési tervének törlése.
Starmer működésképtelennek nevezte ezt a programot és megerősítette, hogy választási győzelme esetén a Munkáspárt a terrorellenes törvény nyújtotta eszközökkel lépne fel az embercsempészek ellen.
Éles vita alakult ki az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszer ügyében is, különösen azután, hogy az egyik néző elmondta: kisvállalkozása a brit EU-tagság négy évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) óta az unióval folytatott korábbi kereskedelmi forgalmának 90 százalékát elvesztette.
Sunak azt ígérte, hogy a konzervatívok adócsökkentésekkel és a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettségének megszüntetésével segítenék a kisvállalkozásokat. A kormányfő egyben azzal vádolta a Munkáspárt vezetőjét, hogy kormányra kerülése esetén ismét érvényesítené az EU-állampolgárok korlátozás nélküli nagy-britanniai letelepedését és munkavállalását biztosító szabadságjogot, amely a Brexit után megszűnt.
Keir Starmer ezt cáfolta, és megerősítette azt a többször hangoztatott, a Labour választási programjában is szereplő hivatalos álláspontot, amely szerint kormányra kerülése esetén a Munkáspárt sem léptetné vissza Nagy-Britanniát az EU-ba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Labour-kormány a konzervatívok által kötött, "elfuserált" Brexit-megállapodás helyett új kapcsolatrendszerről kezdene tárgyalásokat az EU-val.
A YouGov közvéleménykutató cég által a vitaműsor után elvégzett, csütörtök hajnalban ismertetett gyorsfelmérés szerint a vita döntetlenül végződött: arra a kérdésre, hogy melyik politikus teljesítményét ítélték jobbnak, Sunakot és Starmert egyaránt 50 százalék nevezte meg.
A részkérdésekben ugyanakkor erősen a munkáspárti vezető javára tolódtak el a megítélésbeli arányok. A felmérés résztvevőinek 50 százaléka nevezte Starmert megbízhatónak, Sunakról csak 39 százalék vélekedett így. Arra a kérdésre, hogy melyiküket találták kedvelhetőbbnek, 52 százalék Starmert, 33 százalékot Sunakot nevezte meg.
A nézők 63 százaléka hangoztatta azt a véleményét, hogy a Munkáspárt vezetője megérti a hétköznapi emberek gondjait; a konzervatív párti miniszterelnökről csak 18 százalék mondta ugyanezt.
Jön a választás
Május 22-én Rishi Sunak brit miniszterelnök feltehetően azzal a szándékkal jelentette be, hogy a vártnál korábban, július elején tartanak parlamenti választást az Egyesült Királyságban, hogy elejét vegye az évek óta mélyrepülésben lévő Konzervatív Párt népszerűségvesztésének, és kezdeményezőként lépjen fel a Keir Starmer vezette Munkáspárttal szemben.
ÚGY TŰNIK AZONBAN, HOGY A VESZTESÉG MINIMALIZÁLÁSA NEM IGAZÁN JÖN ÖSSZE A MÁSFÉL ÉVE HIVATALBAN LÉVŐ SUNAKNAK.
A YouGov adatai szerint a Brexit, a koronavírus és a megélhetési válság által megrengetett kormányzásuk 15. évébe lépő toryknak nemhogy feltornászni nem sikerült az eddigi számaikat, de még inkább beesett a népszerűségük, hiába az adócsökkentésről, az illegálisan érkező menedékkérők Ruandába szállításáról és a „nemzeti szolgálat” visszavezetéséről szóló ígéreteik. Sunak pártjával ellentétben az őket jobboldalról betámadó Reform UK szárnyalni kezdett, különösképp azután, hogy a Brexit Párt utódjaként létrejött jobboldali radikálisok élére visszatért Nigel Farage.
Az igazi győztes a Munkáspárt, a YouGov legutóbbi mandátumbecslése alapján
A KÖVETKEZŐ PARLAMENTBEN MUNKÁSPÁRTI LEHET A KÉPVISELŐK KÖZEL KÉTHARMADA,
a 425 fős képviselőcsoport Tony Blair 1997-es teljesítményét is felülmúlná. Eközben a konzervatívok száma a harmadára, 365-ról 108-ra eshet vissza, ami a párt 1834-es megalakulása óta a valaha volt legalacsonyabb lenne, míg az Ed Davey vezetésével karakteres (és felettébb szórakoztató) kampányt futó libdemek meghatszorozhatják a frakciójuk méretét.
Címlapkép forrása: Phil Noble - WPA Pool/Getty Images
