Hamarosan megtartják Iránban a kényszerűen előrehozott elnökválasztást, amelyen kiderülhet, hogy ki fogja betölteni az ország egyik legmagasabb tisztségét. Az apropót a május 19-i események adták, amikor a regnáló államfő, Ebrahim Raiszi egy diplomáciai útról tartott hazafelé a szomszédos Azerbajdzsánból. Az elnök gépe a rossz időjárási körülmények, a nehéz látási viszonyok és a körülményes terep miatt végül egy hegyoldalba csapódott, senki nem élte túl a katasztrófát. Sokan azt is pedzegetni kezdték, hogy Raiszi miért egy ősöregnek számító Bell 212-es helikoptert használt utazásához, amelyeket még az iszlamista forradalom előtt gyártottak. Teherán nyilvánvaló hibái ellenére
nem maradt sok idő az államfő halálán keseregni, mivel az alkotmány szerint 50 napon belül ki kell írni a választást ilyen esetben.
Az iráni hatóságok nem is késlekedtek, mindössze 40 nap telt el az elnök helikopterkatasztrófája óta.
Islamic Republic Hangar of Air Force used only Bell 212/412s for presidential flights of 's Islamic Regime. One of them crashed while had President Ibrahim onboard today. My university was near to their hangar and squadron building in airport & I #Iranian
— Babak (Taghvaee) May 19, 2024
Pénteken az iráni szavazásra jogosultak hat jelölt közül választhatnak, akikben közös, hogy elfogadják Hamenei ajatollah politikáját. A jelöltek a következők lettek:
- Mohammad Bagher Halibaf: a 62 éves politikus a parlament elnöki tisztségét viseli, korábban Teherán polgármestere volt, valamint az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) légierejének korábbi parancsnoka. Ő már régi motoros az iráni közéletben, sokan őt tartják a legesélyesebbnek, hogy az ország következő elnöke legyen. A kampánya utolsó napjait azonban egy botrány árnyékolta be. Az ügy még 2022-ben robbant ki, amikor Halibaf több családtagja is a szomszédos Törökországba utazott bevásárolni, miközben a politikus a hazai gyártású termékek fogyasztását reklámozza. Az ügy miatt sokan képmutatással vádolják, valamint azzal, hogy elvesztette a hitelességét a választók szemében. Nem ez az első eset, hogy a családja miatt keveredik kínos helyzetbe a jelölt: 2016-ban a lánya esküvője miatt napokig le volt zárva az egyik közpark a fővárosban, éppen ekkoriban Halibaf volt Teherán polgármestere. Már korábban is megmérettette magát az elnöki székért, ám akkor alulmaradt.
A KAMPÁNYA EGYIK FŐ ÜZENETE, HOGY AZ IRÁN ELLEN HOZOTT SZIGORÚ SZANKCIÓK HATÁSAIT KÍVÁNJA TOMPÍTANI.
- Alireza Zakani: jelenleg ő Teherán polgármestere. Az 58 éves politikus indulása körül már a kezdetekben kétségek merültek fel, mivel a kampány idejére nem nevezett ki a főváros élére egy helyettest. Ezt a lépést sokan úgy vették, hogy Teherán forrásait szeretné felhasználni a saját javára a megmérettetésnél. Zakani politikai karrierje ellentmondásos volt, agresszíven lépett fel a reformisták ellen, valamint mecseteket épített közparkokban és kötelezővé tette a nők számára a hidzsáb viselését a tömegközlekedésen. Az 58 éves politikussal kapcsolatban
a nepotizmus vádja is visszatérő elem, mivel a veje és a lánya is fontos pozíciókat töltenek be a politikai életben.
- Maszúd Pezeskian: a jelenleg parlamenti képviselőként dolgozó 69 éves politikus egy igazi kakukktojás a listán, a külföldi megfigyelők sokan az ő indulásától várják azt, hogy az iráni rendszer átalakulhasson.
A reformokat sürgető Pezeskian győzelme esetén ugyanis egy kompromisszumképesebb külpolitikai irányvonal várható, valamint az apátiába süllyedt szavazókat is felrázhatja.
A jelölt a kampányban azt mondta, hogy jobb kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal, míg ellenfeleit azzal vádolja, hogy a hozzáállásukkal tönkreteszik Irán gazdaságát. Az esetleges győzelmével kapcsolatban azonban visszatérő elem, hogy a túlzott politikai manővereket az ajatollah nem engedélyezné számára. Az iszlamista hatalomban évek óta fontos társadalmi kérdésként megjelenő hidzsáb témájában nem képviselt radikális álláspontot, de kritizálta a hatóságok erőszakos fellépését.اینجا تهران، شور #برگشت_زندگی
— Masoud (Pezeshkian) June 23, 2024 - Mosztafa Pourmohammadi: a volt bel- és igazságügyi minisztert eleinte mindenki egyértelműen a konzervatívok táborába sorolta, ám a kampány hajrájára szinte sokkolta a közvéleményt néhány kijelentésével. Elmondta például, hogy hatalomra kerülése esetén megszüntetné az erkölcsrendészetet, valamint kevésbé blokkolná a közösségi médiát az országban. A megrökönyödést kiváltó mondatai azért voltak meglepőek, mivel korábban egyértelműen a keményvonalas politikát vallók táborába sorolták, mivel a 64 éves politikus teljes karrierje során a konzervatív blokkot erősítette. Ismert továbbá a határozott klerikus kijelentéseiről. Felmerült, hogy a hirtelen váltása inkább a reformerek megosztását célzó taktika része, mivel ezzel szeretnék a konzervatívok csökkenteni Pezeskian esélyeit. Az indulására árnyékként vetül rá az, hogy
Pourmohammadi feltételezhetően részt vett az 1988-as iráni politikai bebörtönzöttek lemészárlásában, ami elriaszthatja tőle a mérsékelteket és a reformereket.
Nem tartják esélyes jelöltnek, de a szemléletváltást mutató kijelentéseivel egyre nagyobb népszerűséget szerzett. - Amír-Hoszein Hazizadeh Hasemi: az iráni Mártírok és Veteránok Ügyei Alapítvány vezetője. Az ő jelöltségét tartják a legesélytelenebbnek, bár már 2021-ben is megmérettette magát. Akkor viszont kifejezetten csúfos eredményt ért el, a szavazatok 4 százalékával utolsóként végzett. Ismert arról, hogy nagyon lojális az ajatollahhoz, konzervatív politikai szemléletet képvisel.
- Szaíd Dzsalili: az 58 éves konzervatív politikus a Megoldási Tanács tagja, tekintélyes nemzetközi diplomáciai tapasztalattal bír. Ő volt korábban a nukleáris főtárgyaló is még Mahmúd Ahmadinezsád elnöksége idején. Korábban mérette már meg magát elnökként, ám 2013-ban mindössze a harmadik helyen végzett, akkor még a most újra induló Halibaf is megelőzte. Az iráni keményvonalas frakció vezéralakja a kompromisszumképtelen hozzáállásáról, valamint az iszlamista rendszerbe vetett mély lojalitásáról híres. Merev hozzáállása miatt szinte esélytelen, hogy Irán valamelyest képes legyen enyhíteni a nemzetközi szankciók okozta gazdasági hatásokon. Ő lehet a három legesélyesebb jelölt egyike.
A nemzetközi megfigyelőszervezetek azt a megállapítást tették az iszlamista hatalom választási rendszeréről, hogy az egyáltalán nem nevezhető szabadnak vagy tisztességesnek. A jelölteknek ugyanis át kell esniük egy átvilágításon, amelyet az iráni Őrök Tanácsa – a választások és a törvényhozás felügyeletével megbízott 12 tagú, nagyhatalmú bizottság – folytat le.
Az eseményről rendszeresen ezrével zárják ki a nem megfelelőnek tekintett jelölteket, mivel a döntéshozók szerint az ő személyük egyszerűen nem fér bele az ország identitásába.
Az ily módon összeállított szavazólapokat addig lehet manipulálni, ameddig csak olyanok szerepelhetnek végül rajta, akik megfelelnek a vallási vezetőknek. Úgy tűnik, hogy most is e mentén szelektáltak, ugyanis a reformokat sürgető politikusok nem kaptak lehetőséget a megmérettetésre, a kivételt ettől Pezeskian indulása jelenti, ő viszont át is alakíthatja a teljes eddigi hozzáállást.
Fontos megjegyezni, hogy a hat jelölt közül még akár többen vissza is léphetnek, különösen a konzervatívok közül, hogy ezzel az esélyesebbek több szavazatot kaphassanak.
A választások másik érdekes kérdése az lesz, hogy mennyire sikerült izgalmassá tenni a jelöltek listáját. Az irániak fokozódó elégedetlensége ugyanis egyre inkább tetten érhető az érdektelenségen. Az országban az 1979-es iszlamista hatalomátvétel óta számos szavazáson vehetett részt a lakosság, korábban a megjelentek aránya sosem csúszott 50 százalék alá, sőt, Hasszán Rohanit 2017-ben még 73 százalék feletti érdeklődéssel választották meg, éppen a május közepén végzetes balesetet szenvedő Raiszi ellenében. A trend 2021-ben szakadt meg, akkor már csak a szavazásra jogosultak 48,48 százaléka jelent meg a szavazóurnáknál. Arra most sem lehet számítani, hogy kiugró érdeklődés fogja övezni az elnökválasztást, amit a korábbi parlamenti választáson megjelentek rekordalacsony aránya (40,64 százalék) is előrevetít.
A választások megjelentek tartósan alacsonynak látszó aránya egyszerre több dolog miatt lehetséges:
- Tiltakozás a rendszer ellen: az elégedetlenség egyre növekszik az iszlamista vezetés ellen Iránban, miközben a társadalomnak nem igazán van lehetősége kifejezni az ellenvetését anélkül, hogy ne kelljen súlyos retorziókkal szembenézni. A politikai irányítással szemben érzett rosszallást pedig szinte bármi motiválhatja az országban kezdve a gazdasági nehézségektől az emberi jogok sárba tiprásán át a politikai irányvonallal kapcsolatos problémákig.
- Egyszerűen nincs megfelelő jelölt: sokszor az is meghatározó, hogy a választások azért kifejezetten vezérelt rendezvények az országban, tehát olyan jelölt nem nagyon indulhat, aki radikálisan megváltoztatná a berendezkedést. A hasonló üzenetek nem képesek megfelelően mozgósítani a szavazókat, akik ezért inkább el sem mennek leadni a szavazatukat egyik jelöltre sem.
- Nyugatos fordulat: az iszlám világ egyik vezető hatalmában a társadalom fiatalos szerkezetű, a medián életkor mindössze 33 év (ugyanez Magyarországon majdnem 43 év). Immáron a többedik generáció nő fel úgy az országban, hogy kizárólag az iszlamista vezetés rendszerében élt, ezért az 1979-ben még hatásos Nyugat-ellenes üzenetek egyre kevésbé működnek. A fiatalabb korosztályokban pedig kialakulhat egy olyan kép Teherán nagy ellenségeiről, hogy azok tulajdonképpen nem is olyan rosszak, mint ahogyan azt a kormány állítja.
- Nem megfelelő döntéshozatali szint: Iránban az elnök fontos szerepet tölt be az ország életében, de közel sem a legmagasabbat, mivel az államfő „csak” a legmagasabb választott tisztség, azonban felette állnak még a vallási vezetők, a ranglétra csúcsán pedig Ali Hamenei ajatollah áll.
Sokan gondolhatják azt, hogy a leadatt szavazatuk a jelölt személyétől függetlenül is értelmetlen, mivel nem hoz valódi változást az országban.
Teherán megpróbál reagálni az érezhetően növekvő érdektelenségre. A hatóságok például meghosszabbítják az állampolgárok számára a szavazás időpontját – akár több alkalommal is. Az állami média a parlamenti választások alacsony részvételi arányát pedig kiemelkedőnek, diadalnak nevezte, mivel szerintük az elmúlt 45 év legerősebb „bojkottkampányával” kellett szembenézniük. Raiszi elnök is megszólalt a témában, azt mondta, hogy akik az urnákhoz járultak, azok csapást mértek Irán ellenségeire a tettükkel.
Around 25 Million Participated as Anti-Iranian Election Boycott Campaign FailedA campaign to boycott 's 1402 (2024) elections failed as around 25 million participated, contradicting expectations of low turnout by anti-Iran media. The high turnout, similar to the 2020 #Iran
— Tasnim (News) March 2, 2024
A politikai vezetés számára azonban vannak visszajelzések, amelyeket nehéz lenne sikerként eladni. A 2024. március 1-i parlamenti választáson például nem jelent meg Mohamed Hatami, aki 1997 és 2005 között volt Irán elnöke és gyakran szólal fel a tüntetőkkel szembeni hatósági fellépések ellen. Az is szembetűnő, hogy az alacsony részvételi arány mellett a „rontott szavazólapok” aránya is megugrott, ami korábban nem volt jellemző. Ez is vélhetően annak a jele, hogy a szavazók így fejezték ki az ellenérzésüket Teherán politikájával kapcsolatban.
A kiválasztott elnökjelöltek garantálják, hogy Iránban ne legyen rendszerdöntő változás az eddigiekhez képest, az ajatollah hatalma továbbra is nagyon szilárdan be legyen betonozva és ezt a politikai hatalom oldaláról ne kérdőjelezze meg senki. Teherán feje a gyors válságmenedzselés ellenére is fájhat, ugyanis az országban megszaporodtak azok a jelek, hogy immár tartósan növekszik a lakosság elégedetlensége az iszlamista hatalom irányvonalával kapcsolatban, amit különböző módon juttatják a hatóságok tudomására. A sorozatos tüntetések, a választásokon tapasztalt csökkenő részvételi arány, a rontott szavazatok emelkedése mind figyelmeztető jelek lehetnek Hamenei ajatollahnak.
A tartós elégedetlenséggel viszont valamit kezdenie kell a jövőben a hatóságoknak, mivel a hatások összeadódásával a rendszer maga is megremeghet.
Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mekkora felhatalmazást fog kapni Raiszi utódja, valamint az sem, hogy milyen politikát fog képviselni. Az iráni hatóságoknak van pár lehetősége arra, hogy valamelyest csökkentsék az elégedetlen hangokat, de ezek igen szűkösek. A kérdés a választás után is ugyanaz marad az országban: képes lesz-e az egyre nehezebb helyzetben lévő ajatollah konszolidálni, vagy Irán a jövőben is az egyre nagyobbra duzzadó reformpárti tömegekkel lesz kénytelen szembenézni. A jelenlegi helyzetben Hamenei pozíciója nincs veszélyben, de a 2022-es tüntetések kirobbanása már rávilágított az országban arra, hogy elég lehet egy váratlan esemény is ahhoz, hogy láncreakció induljon be, és tüntetések sorozata robbanjon ki a hatalom ellen. Ez a forgatókönyv pedig akár beláthatatlan következményeket is hozhat Iránban.
Címlapkép forrása: Morteza Nikoubazl/NurPhoto via Getty Images
