Az 53 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
Assange együttműködött az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel, akit 35 év börtönbüntetésre ítéltek, és ebből hét évet letöltött, amikor Barack Obama akkori amerikai elnök 2019-ben kegyelemben részesítette.
Julian Assange öt éve volt kiadatási őrizetben a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben,
miután az Egyesült Államok kérte kiadatását a brit hatóságoktól. Az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint ugyanis az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
Három évvel ezelőtt a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta Assange amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.
Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, és ennek a londoni felsőbíróság 2022 decemberében helyt adott, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést.
Assange ügyvédei ugyanehhez a bírósághoz nyújtottak be keresetet azzal a kéréssel, hogy az eljáró bírói tanács engedélyezze a kiadatás tilalmát megsemmisítő bírósági döntés megfellebbezését és a végzés felülvizsgálatát célzó újabb eljárás megindítását.
Májusban a londoni felsőbíróság helyt adott a kérésnek, kimondva, hogy Assange-nak jogalapja van az újabb fellebbezés benyújtásához.
Ennek előzményeként a londoni bírói testület március végén köztes állásfoglalást adott ki, amelyben kérte az amerikai igazságügyi hatóságoktól jogi biztosítékokat kért egyebek mellett arra, hogy a WikiLeaks alapítóját Amerikában nem ítélik halálra.
A bíróság leszögezte: ha az igényelt jogi biztosítékokat nem kapja meg, akkor további elbírálás nélkül engedélyezni fogja a fellebbezést a kiadatást engedélyező korábbi döntés ellen.
Assange ügyvédi stábja azzal érvelt a fellebbezést engedélyező májusi döntés előtt, hogy az Egyesült Államok az igényelt biztosítékokat nem adta meg. A londoni felsőbíróság a múlt hónapban hozott végzésben elfogadta ezt az álláspontot.
A fellebbezésre azonban keddi brit médiabeszámolók szerint nem lesz szükség, mivel olyan vádalku született, amelynek alapján Julian Assange elismeri bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi - vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú - szabadságvesztésre ítéli és a büntetést így letöltöttnek nyilvánítja.
Assange-t korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták.
Assange a svédországi kiadatás elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött diplomáciai menedék védelme alatt.
Öt éve azonban az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette, és mivel az amerikai körözés a kedden bejelentett vádalkuig változatlanul érvényben volt, Assange-t addig vizsgálati fogságban tartották londoni Belmarsh börtönben.
A bírósági végzés után a WikiLeaks alapítója szabadon távozhat Londonból szülőhazájába, Ausztráliába.
BREAKING:Julian Assange is free.He has taken a plea deal with the U.S. and did plead guilty to violating the Espionage Act.Assange has been released from British prison and is flying home to Australia right now pic.twitter.com/oyrSQiOMmc
— Visegrád (24) June 25, 2024
Címlapkép: Trisha Palma utcai művész 2023 októberében, miközben portrét fest Julian Assange-ról Nápolyban, ahol az önkormányzat díszpolgárságot adományozott Julian Assange-nak. Fotó forrása: Antonio Balasco/KONTROLAB/LightRocket via Getty Images
