Norvégia az 1950-es években raktározott nagy mennyiségben gabonaféléket, de a raktárakat 2003-ban bezárták, miután akkor úgy ítélték meg, már nem szükséges készleteket felhalmozni. Az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása után azonban bizottságot hoztak létre az ország vészhelyzeti készültségének felmérésére az új helyzet tükrében, és
a testület azt az ajánlást tette, hogy kezdjék újra a gabonakészletek felhalmozását.
A norvég kormány négy vállalattal kötött szerződést arra, hogy szervezzék meg 30 ezer tonna gabona raktározását 2024-ben és 2025-ben az ország több pontján, már meglévő létesítményekben. A szerződés lehetővé teszi, hogy a vállalatok új raktárakat alakítsanak ki az ország tetszőleges pontjain, de azt vállalniuk kell, hogy a tárolt gabonakészleteket szükség esetén azonnal az állam rendelkezésére bocsátják.
Geir Pollestad mezőgazdasági miniszter azt közölte: a gabonakészletek felhalmozásának az a célja, hogy felkészüljenek "az elképzelhetetlenre".
Slagsvold Vedum pénzügyminiszter hangsúlyozta, fokozni akarják a biztonságot arra az esetre, ha komoly fennakadás alakulna ki a nemzetközi kereskedelmi rendszerben vagy a hazai termelésben. Hozzátette, hogy a kormány a következő években további hasonló szerződéseket fog kötni, hogy 2029-ig biztosítsa a gabonakészletek raktározását.
A cél az, hogy az évtized végéig mintegy 82 500 tonna gabona álljon rendelkezésre a raktárakban, ami válsághelyzetben három hónapra elegendő mennyiség az egész ország számára.
Norvégiában működik a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker is, ahol a permafroszt rétegében lévő barlangokban felépített létesítményben az ismert élelmiszernövények magvait tárolják egy esetleges globális katasztrófa - például háború, járványok vagy éghajlatváltozás - esetére.
Címlapkép forrása: Portfolio
