Így néznek most ki az esélyek
Utolsó hetére fordult a rendkívül rövid francia nemzetgyűlési választási kampány: Emmanuel Macron francia elnök június 9-én, pártja európai parlamenti választási kudarcát közvetlenül követően oszlatta fel a Nemzetgyűlést és írta ki a rendkívüli választásokat június 30-ára és július 7-ére. Arról, hogy milyen megfontolásai lehettek Macronnak, illetve hogy pontosan hogyan működik a francia választási rendszer, ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
A kizárólag egyéni választókörzetekre alapuló nemzetgyűlési választási rendszerben nehéz az előrejelzés, hiszen a mandátumok száma az egyénileg megnyert választókörzetek számának felel meg. A közvélemény-kutatások ezért sokszor mandátumbecsléseket nem is közölnek, vagy ezek a becslések nagyon nagy intervallumokon belül szórnak.
A jelenlegi állás szerint három nagyobb erő határozhatja meg a következő Nemzetgyűlés összetételét, és néhány képviselővel bekerülhetnek még az egykor szebb napokat látott Köztársaságiak (ők adták például elnöknek Nicolas Sarkozyt). A három nagy erő:
- a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés;
- a szocialisták, a Jean-Luc Mélenchon-féle Engedetlen Franciaország, a zöldek és a kommunisták által alkotott egységes baloldal, akik Új Népfront néven indulnak;
- Emmanuel Macron Reneszánsz pártja és a vele szövetséges pártok.
Vasárnap új közvélemény-kutatás látott napvilágot az Ipsostól, amely szerint a Nemzeti Tömörülés 4 százalékponttal többet szerezne, mint az európai parlamenti választásokon: 35,5 százalékot. Őket követi az egyesült baloldal, az Új Népfront 29,5 százalékkal, és csak a dobogó harmadik fokára léphet fel Macron pártja, a Reneszánsz 19,5 százalékkal. A felmérés azt mutatja, hogy a francia lakosság is érzi a tétet: míg a 2022-es nemzetgyűlési választásokon mindössze 47,5 százalék volt a részvétel, most 60-64 százalékos részvételt jelez előre a kutatás.
France, Ipsos poll:RN-ID: 31.5% (+12.5)NFP-LEFT|G/EFA|S&D: 29.5% (+2.5)Ensemble-RE: 19.5% (-6.5)LR-EPP: 7% (-4)LR/RN-EPP|ID: 4% (n.a.)REC-ECR: 2% (-2)Divers droite-*: 1.5% (-0.5)Far-left candidates-*: 1.5% (+0.5)Divers gauche-*: 1% (-2)Divers centre-*: 1%+/- vs. 2022 pic.twitter.com/FQhNOj5dKG
— Europe (Elects) June 22, 2024
Az Ipsos közvélemény-kutatása arra is rákérdezett, melyik erőben bíznak a leginkább a választók, hogy képes lesz kezelni a gazdaságot és a pénzügyeket. Ebben is hasonló sorrend alakult ki, igaz, kisebb különbségekkel: 25 százalék bízik jobban a Nemzeti Tömörülésben, 22 százalék az Új Népfrontban, 20 százalék pedig a Macron mögött álló szövetségben a gazdaságot illetően.
A Bloomberg több közvélemény-kutatást összesítő számai (poll of polls) alapján a Nemzeti Tömörülés 34,2 százalékkal vezet, második az Új Népfront 28,2 százalékkal, majd a Macron mögött álló pártok jönnek 20,6 százalékkal. Le Pen pártja 0,3 százalékponttal növekedett a legutóbbi összesítés óta, míg a baloldal növekménye 0,1 százalékpont.
Patthelyzet jöhet?
A jelenlegi mandátumbecslések szerint
a három nagy erő egyikének sem lesz meg az abszolút többsége a Nemzetgyűlésben, ami akár patthelyzetet és káoszt is eredményezhet.
A választásokon 577 mandátum sorsa dől el, így 289 helyet kell megszerezni az abszolút többséghez.
A legtöbb mandátuma valószínűleg a Nemzeti Tömörülésnek lesz, de Jordan Bardella pártelnök azt mondta, csak akkor alakít kormányt, ha megszerzik az abszolút többséget. Ha utóbbi sikerülne, Macronnak nem maradna más választása, mint Bardellának adni meg a kormányalakítás jogát, hiszen bárki mást bízna meg, az már az első szavazáson elbukna a Le Pen-párttal szemben.
Amennyiben senkinek nem lesz többsége, Macron megpróbálhat összehozni egy centrista koalíciót saját szövetségeseiből, a szocialistákból, a Köztársaságiakból és esetleg a zöldekből. Kérdéses azonban, hogy bárki össze szeretne-e állni a leszállóágban lévő Macron-párttal, illetve az is, hogy egyáltalán egy ilyen koalíciónak meglenne-e az abszolút többsége.
Elképzelhető olyan szcenárió is, hogy az Új Népfront kapja meg a kormányalakítás jogát abszolút többség nélkül, és kisebbségi kormányt alakít. Ilyen esetben azonban minden egyes döntéshez alkalmi koalíciókat kellene kötniük, esetleg megállapodni Macron pártjaival egy külső támogatásban.
A legvalószínűbb forgatókönyvnek azonban jelenleg az tűnik, hogy senkinek nem lesz meg a többsége, és ennek híján senki nem akar majd kormányt alakítani. Ebben az esetben patthelyzet következne be, amit az is súlyosbítana, hogy a választásokat követően egy évig nem lehet feloszlatni a Nemzetgyűlést. Vagyis a legvalószínűbb forgatókönyv esetén nagy esély van arra, hogy Franciaország legalább egy évre a politikai bénultság állapotába kerül.
Macron-ellenes népszavazás?
A hagyományos értelmezés szerint a francia lakosság az európai parlamenti választásokat egyfajta protestszavazásnak tekinti, míg az elnökválasztás és a nemzetgyűlési választások esetén a jövőről hoz pozitív döntést. Az új választások kiírása mögött akár az a megfontolás is állhatott Macron részéről, hogy az EP-választáson protestből a szélsőjobbra szavazók jelentős arányban húzzák be az x-et egy valódi, országos téttel bíró választáson a mérsékelt erőkre.
De nagyon úgy tűnik, a régi teória már nem érvényes:
Macron második ciklusa közepe felé tartva annyira népszerűtlen, hogy a nemzetgyűlési választásokat is sokan már egyfajta Macron-ellenes népszavazásként fogják fel,
amelyen büntetni kívánják az elnököt. A jelenlegi államfővel szemben gyakran elhangzik az elitizmus vádja, sokan tartják Macront gőgösnek és önteltnek, aki nem hallgatja meg az emberek akaratát, hanem tűzön-vízen keresztülviszi döntéseit. (Így történt ez például a nagy vitát kiváltó nyugdíjkorhatár-emeléssel, amelyet nemzetgyűlési többség híján rendelettel vert keresztül az elnök.)
Macron népszerűtlenségét jól mutatja, hogy már saját szövetségesei is nélküle kampányolnak, és az elnök minden nyilatkozatát csak olajnak tekintik a tűzre, amellyel még tovább erodálja esélyeiket. A Macron-féle Reneszánsz párt tagja, Yaël Braun-Pivet, aki mostani feloszlatásáig a Nemzetgyűlés elnöke volt, például kampányszórólapjáról kihagyta az államfő arcképét. A Köztársaságaiktól a Macron pártjába átevezett Gérald Darmanin jelenlegi belügyminiszter pedig bejelentette, nem vállalja el a posztot akkor sem, ha Macron-közeli kormány kerül hatalomra, ehelyett egy új jobbközép mozgalmat akar építeni a 2027-es elnökválasztásra.
Kik a Nemzeti Tömörülés szavazói?
Az európai parlamenti választáson a Nemzeti Tömörülés (RN) a legkisebb közigazgatási egységet jelentő 35 ezer commune 93 százalékában végzett az első helyen, ami a parlamenti választókerületek 80 százalékát jelenti. A Reuters elemezte az európai parlamenti választások adatait, hogy kimutassa, kik ma Franciaországban a radikális jobboldal szavazói.
Földrajzi szempontból a Nemzeti Tömörülés a Földközi-tenger partja mentén, illetve Északkelet-Franciaországban a legerősebb. Ezeken a területeken hétszer annyi szavazatot gyűjtött, mint Macron Reneszánsz pártja – miközben országosan „csak” kétszer annyit. A június 9-i választáson azonban már a hagyományos körzetein túl is sok helyen győzni tudott Le Pen pártja.
A vidék ma már egyértelműen a Nemzeti Tömörülés szavazója, miközben a városokban és agglomerációikban továbbra is Macron pártja, illetve a baloldal a legerősebb.
Az európai parlamenti választás tehát nagyon világosan megmutatta a vidék és a város megosztottságát.
Az is látható, hogy erős korreláció van az alacsony jövedelmi szint és Le Penék támogatottsága között. A Nemzeti Tömörülés eddig is erősebb volt azokon a területeken, ahol alacsonyabbak a jövedelmek, kevésbé képzett a lakosság, nagyobb a munkanélküliség, a jövedelmek nagyobb részét teszi ki a segély, és alacsonyabb a várható élettartam.
A szélsőjobb jellemzően a 100 ezer fő alatti településeken sikeres: ezekben 38-39 százalékos eredményt ért el az EP-választásokon, miközben országos eredménye 31 százalék volt. A munkahelyekre való ingázás hossza és a Le Pen-párt eredménye között is korreláció van: az átlagos ingázási idő kétszer annyi volt azokon a településeken, ahol a szélsőjobb végzett az élen, mint ott, ahol Macron pártja.
A Nemzeti Tömörülés, amelynek régóta a bevándorlásellenesség az egyik fő témája, azokon a területeken szerepelt jobban, ahol az átlagosnál kisebb a bevándorlók aránya. A bűnözés szintje is jóval alacsonyabb azokon a területeken, ahol a Le Pen-párt végzett az élen.
Egyre nagyobb arányban állnak a nők a Nemzeti Tömörülés mögé
A Politico elemzése eközben arra világított rá, hogy a francia nők is egyre nagyobb arányban lesznek a szélsőjobb választói. Általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a radikális jobboldal szavazói között szignifikánsan több a férfi: ez a Nemzeti Tömörülésre is jellemző volt, annak ellenére, hogy a pártot már régóta egy nő vezeti Marine Le Pen személyében. (A párt elnöke ma már hivatalosan Jordan Bardella, de a tényleges vezetés Le Pen kezében van.)
A mostani EP-választáson viszont a nők körében már nagyobb volt a párt támogatottsága, mint a férfiak körében:
a nők 33, a férfiak 30 százaléka szavazott a Nemzeti Tömörülésre. 2019-ben a nők még csak 21 százaléka volt Marine Le Pen híve, a férfiaknak pedig a 25 százaléka húzta be az x-et a radikális jobboldali pártra. Németországban vagy Olaszországban még a hagyományos felállás érvényes: az Alternatíva Németországnak (AfD) a férfiak 19, a nők 12 százalékának a voksát szerezte meg, a Giorgia Meloni-féle Olasz Testvérek a férfiak 30,5, a nők 27 százalékát nyerte meg magának.
De mi lehet a Nemzeti Tömörülés sikerének oka a nők körében? A kulcsszó: a bevándorlás. A Nemzeti Tömörülés ugyanis – nem teljesen alaptalanul – erőteljesen hangsúlyozza az összefüggést a bevándorlás és a nők elleni erőszak között. Bardella például egy videóban ígéretet tett arra, hogy ki fogják toloncolni a külföldi bűnözőket, és nem fogják engedni, hogy a nőknek félniük kelljen kimenni az utcára akár éjjel, akár nappal.
Egy tavalyi beszédében Bardella az iszlámnak a nőkhöz való viszonyát is felemlítette:
A mi európai értékeink mindig is kiemelkedően magasabb rendűek lesznek azoknál, amelyek rabszolgasorba taszítják a nőket, és fejkendő mögé zárják őket
– mondta a pártelnök az Európai Parlamentben.
A hagyományos nőszervezetek ugyanakkor szemben állnak a szélsőjobbal. Mintegy 200 nőszervezet felhívására vasárnap több tízezren demonstráltak Franciaország-szerte, mondván, a szélsőjobboldal győzelme veszélyeztetné a nők jogait. A legnagyobb francia nőjogi szervezet, a Fondation des Femmes pedig a „szélsőjobb megállítására” szólított fel, hogy lehetővé váljon „mindenki emancipációja és szabadsága”.
Címlapkép forrása: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images
