Egyáltalán mi az a Lynx?
Azoknak, akik valamennyire nyomon követték a magyar haderőfejlesztés történelmét, biztosan ismerősen cseng a KF41 Lynx neve: ez ugyanis az első hazai gyártmányú, modern páncélozott harcjármű. A gépeket Zalaegerszegen kezdték el összerakni, az üzemet a magyar állam építette a Rheinmetall Hungary Zrt.-nek, a magyar állam és a német Rheinmetall hadiipari konszern vegyesvállalatának.
A Lynx alapvetően egy lövészpáncélos (vagy gyalogsági harcjármű – IFV) platform, ami azt jelenti, hogy egy nagy tűzerejű, ellenséges harcjárművek likvidálására is képes eszköz, amely képes egy nyolcfős lövészrajt csatába szállítani, illetve tűztámogatásban részesíteni.
Arról viszonylag kevés szó esik, hogy a jármű egy rendkívül moduláris eszköz, vagyis fegyverzetét, felszereltségét könnyen át lehet alakítani bizonyos elemek cseréjével.
Az IFV-konfigurációjú jármű fő fegyvere alapvetően egy 30 vagy 35 milliméteres páncéltörő gépágyú, illetve egy vagy két páncéltörő rakétaindító vagy drónindító. De Magyarország rendelt például a Lynx légvédelmi változatából is: erre a járműre egy Skyranger légvédelmi gépágyút és az ezzel kompatibilis tornyot szerelnek. Emellett van a Lynxnek aknavetős (kvázi tüzérségi), műszaki, sebesültszállító és parancsnoki változata is, sőt, a német mérnökök még egy 120 milliméteres harckocsiágyúval felszerelt változatot is építettek belőle. Nyilván, a fegyverzet mellett a védelmi rendszerek, elektronika, egyéb felszerelési elemek is könnyen módosíthatók.
Magyarország 2020-ban 209 KF41-est rendelt a Rheinmetalltól, az akkori tervek szerint ebből 163 darabot készítettek volna Zalaegerszegen. Azóta nem kizárt, hogy a Magyarországon gyártott eszközök száma és a teljes megrendelési szám is módosult, vagy hamarosan módosulni fog.
Fontos tudnivaló a magyar haderőfejlesztési koncepcióval kapcsolatosan, hogy az itthon gyártott technikai eszközök nem csupán a Magyar Honvédség számára készülnek.
A magyar kormány az első pillanatoktól fogva azzal számol, hogy az itthon legyártott fegyverek, járművek exportra is mennek majd a hazai használat mellett.
Hamarosan kiderül, mit tud a Lynx éles bevetésen
Úgy tudjuk, a Lynx (ahogy a többi német harcjármű), eddig jó visszajelzéseket kapott a magyar katonáktól, már csak azért is, mert a magyar haderő egyáltalán nem is rendelkezett lövészpáncélos-képességgel, mióta a 2000-es évek elején kivonták hadrendből a régi, szovjet BMP-ket.
Fontos viszont kiemelni: a Magyar Honvédség az első olyan haderő, amely rendszeresítette a KF41-est, éles bevetésen még sosem járt ez az eszköz.
Bár számos ország érdeklődött a Lynx iránt, köztük Ausztrália, az USA, Szlovákia, Görögország vagy Irak, jelenleg nagyon úgy fest, Magyarország után Ukrajna lesz a következő ország, amely rendszeresíti majd a páncélosplatformot.
A Rheinmetall két hete erősítette meg hivatalosan is, hogy amellett, hogy harcjármű-gyártóüzemet építenek Ukrajnában, KF41-eseket, illetve egy másik harcjárművet, a KF51 Panther harckocsit fogják gyártani benne. Az ismeretlen helyen található üzem egyébként még nem gyártóképes, a régi Marder IFV-k és Leopard harckocsik karbantartását és javítását viszont megkezdték a létesítményben.
A Rheinmetall szerint az első ukrán KF41 Lynx az év végéig hadrendbe áll majd az ukrán haderőben.
Ez azért is érdekes, mert a zalaegerszegi gyártóüzem átadásával, fejlesztésével kapcsolatosan is voltak kisebb csúszások, egy háborúban álló országban alighanem még nehezebb lesz időben felhúzni egy teljes gyártósort, még akkor is, ha nem is gyártósor valójában, hanem „csak” összeszerelőüzem, ahogy ezt sokan hangoztatják az ilyen projektekkel kapcsolatosan.
Lényeg, ami lényeg: függetlenül attól, hogy 2024-ben vagy 2025 elején, kis csúszással, de jó esély van rá, hogy hamarosan hadrendbe áll és a harctérre kerül az első fehér keresztes hadijellel lefestett, pixel álcamintás ukrán KF41 Lynx lövészpáncélos.
Hamarosan kiderül tehát, mit tud a Magyarországon is gyártott, Magyar Honvédség által is használt IFV az orosz Lancet drónok, Kornyet rakéták ellen. Azt is megtudjuk emellett, mennyivel jobb a gép túlélőképessége például az amerikai M2 Bradleyhez vagy a svéd CV90-eshez képest.
Mindez pedig lehetőséget és persze kockázatot is jelent a magyar haderőfejlesztés, hadiipari tervezés szempontjából – üzleti és biztonságpolitikai szempontokat vizsgálva egyaránt.
Lehetőségek és kockázatok
Rheinmetall has a few Lynx on display at Eurosatory, including one with a HitFact 120 mm turret pic.twitter.com/SBWbIqSAvE
— Sonny (Butterworth) June 17, 2024
Mindenekelőtt fontos tisztázni: nem tudjuk, milyen felszereltséggel, milyen fegyverzettel, milyen védelmi rendszerekkel tervezik az ukránok a frontra küldeni a Lynxet. Jogosan feltételezhető, hogy a magyar változathoz viszonyítva kevésbé lesz high-tech az ukrán változat, ennek oka az állandó orosz támadások miatti logisztikai nehézségek mellett nyilván az is, hogy gyorsan, sok eszközre van szükség.
Ettől függetlenül a jármű éles teljesítményét a fél világ figyelni fogja, többek közt az Egyesült Államok is, ahol több mint 6000 M2 Bradley lövészpáncélos lecserélése kapcsán jött szóba a KF41 Lynx, mint váltótípus.
Így tehát, a Lynx megjelenése az ukrajnai harctéren lehetőség, mivel:
- ha kiderül, hogy a harcjármű mobilitása, túlélőképessége, esetleg tűzereje jobb, mint a többi Ukrajnában harcoló nyugati IFV-jé, egészen biztos, hogy a Rheinmetall és így a zalaegerszegi gyár is számíthat külföldi megrendelésekre. Rengeteg Ukrajnában használt fegyvernek jót tett PR-szempontból a háború: a török Bayraktar drónokat gyártó Baykar, a HIMARS-rendszereket gyártó Lockheed Martin és a régi szovjet harcjárművek kipofozásával foglalkozó cseh Excalibur is zsíros megrendeléseket kapott más országoktól.
- Az ukrán Lynxeket Ukrajnában fogják összerakni, de ezen kívül rövid távon csak Magyarországon és Németországban lesz gyártósor. Ez azt jelenti, hogy ha nem is teljes járműveket, bizonyos komponenseket gyárthatnak Magyarországon, illetve a járműtípus fejlesztése is hazánkban folytatódhat. Ez munkahelyeket, bevételeket, haderőfejlesztési lehetőségeket jelent Magyarországnak.
Ugyanakkor kockázatot is jelent a helyzet, hiszen:
- ha a fenti forgatókönyv ellentétje valósul meg és a Lynx gyengébben teljesít a vártnál, ez nyilvánvalóan a hazai exportlehetőségeket is rontja. Ez sajnos igaz lesz abban az esetben is, ha teljesen más konfigurációban használják majd az ukránok a Lynxeket, mint amit itthon gyártanak. Még egy „lebutított” Lynx gyenge performanszára is ráég majd, hogy „rossz harcjármű” az egész páncéloscsalád, ahhoz hasonlóan, ahogy a régi típusú M1A1 Abrams harckocsik miatt most temetik egyesek a teljes harckocsi-családot.
- Bármilyen jól vagy rosszul teljesít a Lynx Ukrajnában, az oroszok biztosan meg fogják tanulni kilőni a technikai eszközt, le tudják fejleszteni azokat a drónokat, páncéltörő eszközöket, amelyek átviszik a védelmi rendszereit, azokat az elektronikus harcászati eszközöket, amelyek meg tudják zavarni a gép elektronikáját. Így, ha netán megvalósul a legrosszabb forgatókönyv és valamiért közvetlen összecsapás jön létre a NATO és Oroszország közt, a Lynxek kevésbé fognak meglepetést jelenteni az orosz haderőnek.
Összességében elmondható: nem tudjuk, mit hoz majd a Lynx első ukrajnai szereplése, de az biztos, hogy Magyarország hadiipari terveire is hatással lesz a harcjármű első éles bevetése.
Címlapkép forrása: Marcus Jacobs / Rheinmetall Press Kit
