A jelenlegi doktrína kimondja,
atomfegyvereket akkor vethet be Oroszország, ha nukleáris támadás éri, vagy ha olyan hagyományos támadás éri, ami létében fenyegeti az országot.
Az nem derült ki, hogy Putyin milyen irányba képzeli el a nukleáris doktrína megváltoztatását, de aligha tűnik valószínűnek, hogy szigorítanának rajta.
Az MTI beszámolója szerint az orosz elnök azzal indokolta a változtatás fontolóra vételét, hogy a nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének küszöbét, és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki.
Hozzátette, hogy Oroszországnak egyelőre nincs szüksége nukleáris fegyver preventív bevetésére.
Putyin és más vezető orosz tisztviselők, például Dmitrij Medvegyev volt elnök – különösen az ukrajnai háború kitörése óta – folyamatosan fenntartják az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos fenyegetést. Ez a retorika élsebbé vált, amióta az Egyesült Államok és Németország is lehetővé tette, hogy az általuk átadott fegyverekkel Ukrajna orosz területeket támadjon – igaz, szigorúan csak a Harkiv megyével határos területeket, ahonnan Moszkva direkt csapásokat mér többek között Harkiv városára.
A nukleáris doktrína megváltoztatásának felvetése jól illeszkedik az orosz atomfenyegetések sorozatába.
Putyin szerdai észak-koreai látogatásán a kölcsönös védelemről is rendelkező átfogó stratégiai partnerséget írt alá Kim Dzsongunnal. Észak-Korea szintén rendelkezik atomfegyverekkel.
Csütörtökön Putyin Vietnamba látogatott, ahol kijelentette, „megbízható biztonsági felépítményt” akar építeni az ázsiai–csendes-óceáni régióban.
Az orosz és a vietnami fél összesen 11 egyezményt írt alá, köztük az energetika területén. Ezek a megegyezések azonban alacsonyabb szintűek, mint a Moszkva és Phenjan között köttetett átfogó stratégiai partnerségi megállapodás.
Címlapkép: To Lam vietnami elnök fogadja Vlagyimir Putyin orosz államfőt Hanoiban 2024. június 20-án. MTI/EPA/AFP pool/Nhac Nguyen
