Tajvanra annak 1949-es „kvázi függetlensége” óta a saját területeként tekintenek Pekingből, a kérdés rendezését pedig kizárólagosan kínai belügynek tekintik. A szigeten élők ezzel nem értenek egyet, emiatt pedig több alkalommal is fenyegetett már súlyos háború a felek között. A háttérben megjelenik az Egyesült Államok is, amely mintegy pártfogoltjaként tekint Tajpejre, az elmúlt időszakban Washington többször biztosította támogatásáról a helyi vezetést, hogy egy nagyszabású kínai invázió esetén katonai védelmet nyújtanak. Jelentős összecsapásokra eddig nem került sor, bár Peking fokozta a nyomást a Dunántúl méretű szigeten.
Ebben a helyzetben érkezett a 2024-es elnökválasztás Tajvanon, amelyen az Egyesült Államokkal szorosabb kapcsolatot ápoló párt, a DPP csapott össze a Kínával barátságosabb hangnemet megütő Kuomintanggal (KMT) és a hozzá hasonló politikai irányvonalat képviselő Tajvani Néppárttal. A kampány kiélezett küzdelmet ígért, végül a szeparatistának titulált Laj vezetésével az addig kormányzó Demokratikus Progresszív Párt őrizte meg a hatalmat.
A volt és az új elnök hatalomátadása között eltelt idő potenciálisan lehetőséget adott Pekingnek, hogy kihasználja a legitimációs űrt.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
